Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-18 / 39. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 február 18. szerda ILII évf. 39 sz. El&ttzetési di) postai szállítással EaU hóra . 40.000 K I Égés« és félévi előfizetést Ne99c<*évre 120.000 R I nem fogadónk el» nriwwfwiTMBiirimfiTifMrrTirri«*™™™»1^ « ffSS3SSi2SBgXE&®^ POLITIEÄI NÄP1LHP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Jókai. Eger, 1925. február 18. Világok borultak lángba. Az Isten Ostora suhogtatta végig hatalmas pallosát, hogy vérrel öntözött televányből fakasszon új életet. De a népek csatáján nem volt győző, csak legyőzött, elmúlt Attila hatalmas birodalma b Erdély bércei közt csiilsgot- szórő nyári éjszakákon a nagy múltat álmodja vissza Csaba népe. Nagy idők nagy szellemei kísértenek, üstökösök járása gyújt fényt a nagy magyar éjszakába. Petőfi, Madách után ma Jókai csillaga gyűl a felhőkben távol, fellobbanő fényével lelkűnkbe világolva : remélni, remélni. Az ezeregyéjszaka varázso3 meséivel dalolja világgá az édes- bús magyar szimfóniát. Harmatos, napsütötte réten, virágok kelyhéből fakasztja ki a magyar lelket, pazarló bőséggel szórva szét köztünk as ősturáni álom- jusst. A rőzsaujjú hajnal tűzből fogant paripáit fogta be akadályt nem ismerő fantázia fogatába s végigszáguldva idők és távolságok mérhetetlenségein bűvös k ulcsávai megnyit minden rozsdamarta zárt s elhoz nekünk minden aranyalmát, gyémántkövet, rengő kincset a msgyar múlt kimeríthetetlen kincsestárából, a jövő kápráztató tündér- honából, szétűzi a felhőket s hatalmas aranysugárözönuel szőr be minden zeg-zugot A koldus rongyaira rábontja ez ő fejedelmi hermelines palástját, az öregek szívébe beíelopja az ő elpusztíthatatlan örök ifjúságát s a fiatalság avval a fanatikus nagy hittel, meleg hu manizmussal indúl az élet útjár?, mint akit Jókai tanított világ- ismeretre. Minden férfi Kárpálhy Zoltán, Garamvölgyi Aladár, minden leány Noémi és Edit. A hazát úgy akarjuk szeretni, oly okosan, o y keserű, dacos kitartással, ahogy Garamvölgyi Ádám, az Istent úgy lelkűnkbe fogadni ahogy Adorján Manassé közeledett az Üdvözítő Krisztushoz, a szülőket úgy megbecsülni, ahogy Baradlay Jenő ragaszkodott az édesanyjához. Tanítóink Jókai nyomán indítják el az ifjú lelkeket. Helyi telenül talán, mert az ifjak ál- | mok után «szaladgálnak? Helytelen talán a lelkiséget kimélyi- teni ltjainkban? S a lelkűkre, az Istentől fogantatott, de a zajos vásári életben oly ritkán szóhoz jutó lélekre nem álmainkban ismerünk rá iegigazabban ? Az álom a mi igazi lelkünk, amilyennek szeretnénk lenni, ha erőnk volna hozzá. Ott bujkál az elnémított lélek az éjszaka bűvös álmaiban és — Jókai regényeiben. Az akác illatos magyar faluban, régi udvarházak ámbitusán épugy megdobogtatja a nagy mesemondónk ifjú és leány szivét, arnily izgalommal olvassa a Eger város tanácsa ms délben Trak Géza polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen többek között elfogadták azt az indítványt, hogy a földrengéssel sújtott város lakosságának részére bizonyos adónemek elengedését kérjék a kormánynál. Erre különben precedens a kecskeméti eset is, ahol annak idején a földrengés miatt szintén elengedték a házadét s több más Budapest, 1925. február 17. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülésén Mayer János földmivalé«- ügyi miniszter válaszolt a föid- mivelási tatca költségvetési tárgyalásánál elhangzott felszólalásokra. Köszönetét mondott az elhangzott kritikáért. Minden elhangzott üdvös gondolatot megfontolás tárgyává kiván tenni. A mezőgazdasági munkásság helyzetéről megállapítja, hogy a háború óta ennek a társadalmi osztálynak helyzete változott j mind között a legrosszabbra. A \ kormány elkövet mindent, hogy segítsen a nehéz helyzeten. Kéri a képviselőket, hogy amikor a mezőgazdasági munkásság helySzajna partján a párisi delnő, az orosz diákkísasszony, az amerikai miss. Elbűvöl mindenkit, mert az Ezeregyéjszaka kábító édessége folyik mesélő ajkairól. A magunk részéről csak egyet sajnálunk. Úgy érezzük, hogy semmivel sem csökkent volna re- gényeinak értéire, ha a nagy kaiholisms kérdésekhez kevésbé profán kézzel nyúlt volna .. . Erdély bércei közt cúllagszőró nyári éjszakákon, uj hajnal pir- kadását várja Csaba népe. A tejuton hatalma« hun sereg ereszkedik alá: Jókai vezérlete alatt uj honfoglalásra indulnak Hunor és Magor ivadéki... Angyal Lajos. ezzel kapcsolatba hozható adónemet. A városi tanács mai üléséből kifolyóan fölterjesztést tesz a pénzügyminiszterhez és ebben a felterjesztésben a kincstári házhaszonrészedésnek és a ház- adónak általánosságban 50 százalékos elengedését egy évre, a lúlyoaabban károsultaknak pedig ugyanezen adók nagyobb százalékának elengedését több évre kéri a tanács. zetével foglalkoznak, ne csak a nyomor borzalmait ecseteljék, hanem mutassanak rá azokra a szociális akciókra i*, amelyeket a kormány tesz és tenni fog. Egyes felszólalásokkal szemben kijelenti, hogy az országban nincs kisgazda uralom. Azok, akik most uralomra jutottak, so- haeesn törekedtek a maguk társadalmi osztályának t ülön uralmára. Nem törekedett arra elődje, Nagyatádi Szabó István sem és nem célja ez a kisgazda képviselőknek sem. Ez már osztályurlaom volna, amit kárhoztatnak. Nekik az volt acéljuk mindig, hogy a kisgazda- társadalomnak az egyetemes érdekei és az összes társadalmi osztályokkal kell arra törekedni?, hogy a falusi érdekek képviseletet nyerjenek a törvényhozásban, nemcsak a kisgazdatársadalom érdekei szempontjából, hanem a nemzet egyetemes érdekében is. A kereskedelmi szerződések kérdéséről beszél és megállapítja, hogy a kormány minden alkalmat megragadott, hogy így szerződéseket létre hozzon. Ez idő szerint is folynak tárgyalások Ausztriával. Csehországgal és Lengyelországgal. Reméli, hogy ezek eredményesen fognak végződni. A vámokat illaiőleg megállapítja, hogy azokat csak addig emelték amíg a belső iparvédelem «szempontjából szükség volt. A búza és lisztvámok leszállításához hozzá kellett járulnia magasabb közélelmezési szempontból. Ha a búza ára tovább emelkedett volna, sem a kereskedőknek, sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak nem lett volna belőle haszna. A sertéstenyésztés előmozdítását illetőleg megemlíti, hogy a kormány kötelezte a seriéskereskedőket, hogy ugyanannyi sertést vásároljanak belföldön, mint külföldön. Ha a behozatalt nem engedték volna meg, a szalámigyárak beszüntették volna üzemeiket és akkor belföldön nem vásároltak volna sertést, úgy hogy feltétlenül leszállottak volna a sertésárak. A maga részéről a termelés érdekeit a legmesszebb- menöleg védelmezi ez a törekvés a kormány részéről is, mindenkor meghallgatásra talált és a kormány a termelés érdekeit igyekszik előmozdítani. — Külföldi hitel ügyével kapcsolatban a kormány mindent megtesz, hogy ezek a kérdések megoldási nyerjenek. Hójj Imre felszólalásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a szőlő termelés nyers anyagainak íarifaleezálli- tása érdekében megfogja tenni a szükséges intézkedéseket. — Végül a mag nemesítés kérdésével foglalkozik. Elitéli azokat a felszólalásokat amelyek szerint a mag nemesítés által a búza eikér tartalma csökken. Az ügyet át tette az országos Kémiai Intézethez, amely hivatva A földrengéssel sújtott Eger város a ház- adóknak és a kincstári házhaszonrészesedésnek elengedését kéri a pénzügyminisztertől. Eger, 1925. február 17, MKäMMMWfe 'ISWi »»8 a Részleteiben is elfogadták a fölámivelésügyi tárca költségvetését. Mayer János földmivelésügyi miniszter beszéde. — Megkezdték a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalását.
