Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-17 / 38. szám

Ára 2000, vas&map 2500 korona. Eger, 1925. február 17. kedd. XLII évf. 38 sz. Előfizetési díj postai szállítással png hóra . 40.000 K Negyedévre 120.000 K Égési ét félévi előfizetést nem fogadunk el. ----­C serkészek, öntudatos, bátor, büszke magyar fiúk hozták élénkbe ifjú leikük drága kincseit. Szárnyas szavak szálltak, acélos izmok feszül­tek, tűz égett a szivekben és ar­cokon. Nagy eszmék nagyra- hivatott légiójának elszánt ka­tonái ezek a fiúk mind, de mind ! S hogy a bohő ötletek mögött itt-ott felsírt ajkukon a mindig égő fájdalom, bizony egy-egy könny pergett ki az édes anyák szeméből s nagyon-nagyon ko­moran meredtek maguk elé az apák. És valahonnan a lélek leg­mélyéről felszakadt egy sóhaj, benne tengernyi szomorúság, de hála is és bizalom és büszkeség. A szomorúság okáról most sző se essék, annyira nyilvánvaló. Szegény fiúk, mit is hagyunk reájuk?! Ezeréves múltat, világ­történelmi hivatást, ragyogó ál­mokat és feneketlen koldustarisz­nyát, nemzeti méltóságunk utolsó rongyaival. Mind legyen az övék ! Magunknak a népről napra való tengődés nyomorult ambícióját tartjuk meg csupán. Hogy ne­künk is legyen — ambíciónk. Hála legyen a Gondviselésnek, fiaink nem fognak összeroskadni e megdöbbentő hagyaték súlyos terhe alatt. Minket a lassú ha­nyatlás korának langymeleg ké­nyelme megalkuvókká íörpíiett, az ő ifjú lelkűkből a hirtelen összeomlás nyomán ősi erények virága fakad; magyar földön egyre ritkábban nyíló agáve- virág. Jelen alakjában : virág a romok felett, tudományos néven : Hungária irredenta. Bízunk a jövötökben, fiúk, és büszkék vagyunk reátok, akik egy legázolt nemzet minden re­ménységét viselitek ékességül daliás ifjűságtok ragyogó címer­pajzsán. Örülünk az örömötök­nek, mart a saját ifjúságunk emlékein túl a magyar nemzet törhetetlen élniakarását halljuk kicsendülni ezüstös kacagásotok­ból. Sorsotokért az aggódás, gond­barázdálta homlokunkra ha oly­kor kiül, észre ne vegyétek: a sivár jelen lidércálomkőnt nehe­zedik megviselt idegzetünkre, melynek — sajnos — alig va­gyunk már urai. Ti csak legye íek vidámak mégis s daltól zengő ajakkal, mosolytól napsugáros POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Bornemissza, Ral Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. arccal, az ártatlanság febér hom­lokával legyetek harsonás he- roldjai a diadalmas magyar jö­vőnek ! Ezzel a hő óhajtással kívánunk nektek, Koháry, Dobó, »«MM«» sRcserkészek, drága magyar fiúk, acélos ener­giától duzzadó, eszmények útján szárnyaló lelket és jó munkát! Dr. K. S. •©*** Oö Az egri Ügyvédi Kamara 50 éves jubileuma. Isaák Gyula alispán beszéde. Társasvacsora a Kaszinó nagytermében. Eger, 1925. február 16. Marssó László kir. járásbirősági Az Egri Népújság vasárnapi számában részletesen beszámolt az egri ügyvédi kamara félszá zados jubileumi ünnepségéről, mely az egri jogász világnak osztatlanúl őszinte, meleg ünnepe volt. Beszámolónk folytatása­képpen itt közöljük, hogy a vár- megyeházán tartott jubileumi közgyűlésen Erlach Sándor dr., kamarai titkárnak a Kamara ötvenéves történetéről tartott értékes felolvasása után Isaák Gyula, Hevesvármegye alispánja állott fel szólásra. A vármegye részéről üdvözli a ju­biláló Kamarát. Büszkesége a vármegyének, hogy ötven évvel ezelőtt 9 helyen alakult meg az egri Ügyvédi Kamara és itt ünnepük az ötvenéves évfordu­lót is. Az alispán nagy tetszéssel fogadott beszéde végén a köz­igazgatás rokonszertváról bizto­sította a Kamarát. Csépány Géza köszönetét mon­dott ez elnöki üdvözlésért, mely­ben a Kamarának a három, még életben lévő, jubiláns tagja ré­szesült. Setét Sándor dr. kir. tanácsos indítványára ezután elhatároz­ták, hogy a Kamarának Erlach Sándor dr., titkár által megirt és felolvasott ötvenéves törté­netét, valamint Alföldi Dávid dr. elnöki megnyitó beszédét ki­nyomatják és szétosztják a társ­hatóságok között. Este a Kaszinó elsőemeleti, díszes, űj, nagytermében társas- vacsora volt. Ez volt egyúttal az új díszterem felavatása is. A társaevacsorán az ügyvédi kar tagjain kívül, az igazságügyi hatóságok fejei és az Egerben székelő jogászi hatóságok vettek részt. Az első felköszöntőt Alföldi Dávid kamerái elnök ősi szokás szerint az államfőre mondotta. elnök az igazságügyi hatóságok nevében, Trak Géza polgármester Eger város nevében üdvözölte a jubiláló ügyvédi kamarát. Erlach Sándor dr. kamarai tit­kár a kamara három életben lévő jubiláló tagját, Babocsay Sándor korraányfőtanácsos egri, Csépány Géza hatvani és Papp Kálmán pőtervásárai ügyvédeket köszön­tötte fel Lipcsey Péter kormány- fötanáctoa, ^közjegyző Erlach Sándor dr. kamarai titkárt, mint az ünnepség rendezőjét üdvö­zölte pohárköszöntöjében. A díszvacsora vidám pohara­zás és kedélyes társalgás közben a késő esti órákban ért véget. A katonai ellenőrző bizottság elnökei. Kirke angol vezérőrnagy a magyar bizottság elnöke. Géniből jelentik: A Népszö­vetség a négy »legyőzött» állam katonai ellenőrző bizottságainak e'laökeivé a következőket ne­vezte ki: Németország részére Desticker francia hadosztálypa­rancsnokot ; Magyarországra Kirke angol vezérőrnagyot; Ausztriába Marietti olasz tábor­nokot ; Bulgária részére Jun- stedt eved vezérezredest. Magyarországon májusban kezdi meg működését a katonai vizsgáló bizottság. A berlini japán követ cáfolja az orosz-japán-kinai katonai szerződés hírét Berlini jelentések szerint a berlini japán nagykövet meg­cáfolta a «Lokalanzeiger» által nyilvánosságra hozott hírt, mely szerint Japán, Oroszország és Kína titkos katonai egyezményt kötöttek és az egyezmény alap­ját egy orosz-japán gazdasági szerződés képezi. Magyary Pál pénzügyígazgató szolgálati jubileuma. Eger, 1925. február 16. Magyary Pál miniszteri taná­csos, pénzügyígazgató ma töl­tötte be köz-szolgálati idejének harmincadik évét. A közigazga­tási tevékenység körében a pénz­ügyi közigazgatás az, amelynek a háború alatt, s az azt kővető nehéz időkben az egyik legsú­lyosabb feladatkört kellett meg­oldania az államháztartás ide- oda billenő mérlegének egyen­súlyban tartása céljából s ez a munkakör az, amely még ma is minden energiáját és idejét igény­be veszi azoknak, akik a pénz­ügyi közigazgatás körében eme súlyos feladatok megoldására vállalkoztak. Magyary Pál a legnehezebb időkben vette át az egri pénz- ügyigazgatőság vezetését, ami­kor az állam a legnagyobb mér­tékben kezdte igénybe venni polgárainak teljesítő képességét, B amikor sok száz ember kéré­sének ás panaszának meghall­gatásához és elintézéséhez a leg­nagyobb fokú türelemmel és megértéssel párosult igazságér­zet és ügyszeretet volt szüksé­gei. Az elismerés hangján kell megállapítanunk, hogy a várme­gye adózó közönségéből még senki sem fordult hozzá anélkül, hegy panasza meghallgatásra, vagy jogos igénye a lehetőségig kielégítésre ne talált volna. De hogy vezetői működése alatt a tisztviselőtársai ragasz­kodását, szeretetét is meg tudta nyerni, arról bizonyságot tesz az a meleg ünneplés amelyben őt ma részesítették. A pénzügyigazgatőt szolgálati jubileuma alkalmából ugyanis a fogalmazói kar tagjai, a szám­vevőség és a helybeli adóhiva­tal tisztikara, valamint a vidéki adóhivatalok kiküldöttei, végül a kezelőszemélyzet, együtt mint­egy 140-en ünnepelték. A fogal­mazói kar és számvevőség ne­vében egy szép emléktárgy át- nyujtásával Várkonyi Rezső pánzügyigazgatő-helyettas üdvö­zölte az ünnepelt pénzügyigaz­gatőt, aki meghatottságától köny- nyekkel a szemében mondott köszönetét munkatársainak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom