Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-08 / 31. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. február 8. vasárnap. XÜLII évf. 31 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.000 K I Egét* ét félévi elöfixctéat Negyedévre 120.000 K i nem fogadnak el. ----P OLITIKAI NÄPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatal i Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Minisztertanács elé kerül a földrengéssel sújtott Eger város kérelme. Dr. Kálnoky István városi tanácsos beszámolója budapesti útjáról. Nem vagy legény, Berci, s ezt ezúttal komolyan és szemrehányóan megállapítom. Nem azt hányom fel, hogy ujedezel a földrengésektől. Hadviselt emberek is, kiknek lelke az ágyudör- géshez pompásan hozzáedződött, a vén föld tompa morajának hallatára lenyűgözve állanak. Az sem épen a te bűnöd, hogy a város tele van kósza hírekkel s egymást ijesztgetik a megriadt emberek. Igaz, hogy te is készpénznek veszed mindjárt, amit meggondolatlan cimborából a malom alatt hallasz. No meg aztán — magunk között szólva, — néha magad is tődítasz egyet, mikor a hallottakat továbbadod. A magyar közéletben azonban ez sem szokatlan jelenség : nálunk az emberek javarésze sokkal többet beszél, mint kellene, s a sok beszédnek persze hogy sok az alja. A te híreidből is bátran le lehet számítani a forgalmi adót. A bölcselkedéseidből nem kevésbé. És mégsem ezért éri most szó a ház elejét. Azt mondtam pedig, hogy nem vagy legény ős állom, amit mondtam. Nem vagy legény, mert minden vasárnap otthagyod a posztodat. Minden vasárnap templomba küld az édesanyád. El is mássz oda ; hogy no mennél ? A lelkiismereted aztán, ez a benső bíró, odaállít a középhajóba s leibedre köti, hogy arccal az oltár felé fordulva teljes háromnegyed órán át díszőrsége légy mihdnyájunk mennybéli generálisának, a felséges Úristennek. Minden héten egy rövid félóra vagy háromnegyed óra a szolgálatod, több már hogy is volna ! Nem nehéz szolgálat; gyermekek, ós aggok igen hogy elbírják j hát az erős férfi ? ! Berci fiam, mégis minden vasárnap ott hagyod a vártát. Otthagyod egy cigarettáért, meg azokért a léha cimborákért, akiknek régóta szunnyadoz a lelki- ismerete. Otthagyod azért, hogy kiállhass a temlom elé — tisztesség ne essék mondván: — köpdösni. Megszoköl az őrhelyedről minden vasárnap Pedig odabenn nem fütyülnek a golyók és nem csapkod a gránát. Köröskörül csupa jőszán- déku, békés ember. Szent ének szárnyain fohászok szállnak az ég felé. Koros emberek térde áhítattal hajlik meg az Űr előtt. Ott vau köztük az édesapád is. A hívek seregében neked is megvolt a helyed. Ott hagytad. Szeretném hinni, hogy ezután máskép lesz. Majd meglátom legközelebb! És meg is írom. G. Ma délelőtt az Egri Népújság munkatársa felkereste Kálnoky István dr. városi tanácsost, aki tegnap este tért haza Budapestről, ahol a város megbízásából a kormány tagjaival tárgyalt a földrengéssel sújtott Eger város kérelméről. Kálnoky tanácsos ezeket mondotta munkatársunknak : — Február 5.-én, csütörtökön félegy óratájbanfcgadottegyütte- sen a népjóléti és a pénzügyi miniszter úr. Úgy a pénzügyi, mint a népjóléti miniszter úr hivatkozott az államháztartás igen súlyos helyzetére és ezt a szempontot az egri földrengés szanálására sem hajlandók figyelmen kívül hagyni. A népjóléti miniszter kifejezte szíves készségét arra, hogy a város kérelmét a miniszter- tanács elé terjeszti, de ezt csak akkor teheti meg, ha a kárról pozitív adatok jutnak birtokába. Amennyiben én már a felutazásomkor rendelkeztem volna ilyen adatokkal, akkor kérelmünk már a február 6.-i miniszter-tanácsi elé terjeszthető lett volna. Kálnoky István városi tanácsos Budapesten fölkereste Kö- vesligethy Radő egyetemi tanárt, a »Földrengési Obszervatórium« igazgatóját, aki végtelen nagy érdeklődést tanúsít az egri földrengés iránt. Miután azonban az intézet oly csekély állami szubvenciót (mindössze 100 aranykoronát) kap, hogy ebből tanul- mányutakat végezni nem képes, és minthogy Eger városának óriási érdekei fűződnek a föld rengés geológiai megvizsgálásához, Kálnoky tanácsos kérelmére Kövesligethy egyik tanársegédjét, Moravecz Károlyt küldte le Egerbe a földrengés tanulmányozására. A tanársegéd vasárnap délben érkezik meg városunkba. Kövesligethy professzor megmutatta a tanácsosnak azt a levelezőlapot, amit a Kóma melletti legnagyobb földrengéstani intézetnek a «Rocca di Pag a* A népjóléti miniszter űrhoz s s így a miniszter tanács elé terjesztendő kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. Számszerű megjelölése azoknak a károsult egy éneknek, akik önerejükből a röld rengés által okozott károkat helyrehozni nem képesek. 2. Adatokat kérnek arra vonatkozóan is, hogy milyen összegű rekonstrukciós hitelre volna szükségük az egri pénzintézeteknek, hogy a károk kijavítására szükséges hiteligényeket ki tudják elégíteni. Kilátása lehet a városnak, hogy bizonyos enyhébb feltételű kamatok mellett (kb. 15—16 százalék) folyósítanak kölcsönt, mit azonban a városnak magának kell felvennie. Az ilyen adatokkal felszerelt kérvényt a legközelebbi minisztertanács elé terjeszd a népjóléti miniszter, de hangsúlyozza, hogy szanálni kell az államháztartás súlyos helyzetét is, nagy reményeink tehát ne legyenek. obszervatóriumnak igazgatójától | Agamemnone G.-től február 2. kelettel kapott. Agamemnone G. részvétét nyilvánítja és értesíti Kövesligethyf, hogy ott az egri földrengést a greenwich-i közép- időszámítás szerint 7 óra 43 perckor észlelték. Ez a mi időszámításunk szerint 8 óra 47 percnek felel meg. E szerint a földrengés hulláma másodpercenként 7 kilométert tett meg. Kövesligethy valószínűnek tartja, hogy ennek a földrengéanek epicentruma azaz főfészke Eger alatt volt. Az egri földrengésnél a földrengést jelző készülék, a szeiszmográf, 22 milliméter kilengést mutatott. A japáni föld rengésnél 76 milliméter volt a sseiszmográf kilengése. Az egri földrengés alkalmával 7 perc után következett be a szeiszmo- gráf megnyugvása, mig a japán földrengésnél csak 2 és fél óra i után. Az egrinél évek óta nem volt nagyobb földrengés Középeurő- pában. A mostani előtt az utolsó nagyobb földrengés 1903 junius 26-án reggel 5 óra 28 perckor volt Egerben. Ez 8—10 másodpercig tartott. A középpontja ennek is Eger alatt volt. A rezgés még Tifliszben is érezhető volt. A január 31-i egri földrengés mélységét Kövesligethy 5—7 kilométernek tartja. Ezzel szemben Kecskeméten annak idején a földrengés epicentrumában 4 kilométer volt a rengés mélysége. Az egrihez hasonló természetű földrengés, mondotta a profesz- szor egy óriási feszültségnek a kiváltása, mely azután fsszült- ségi utóhatásokban és utóinké- sekben is megnyilvánul. Ők a földrengésről csak a tapasztalatra támaszkodhatnak. A tapasztalat szerint pedig az ilyen utóhatások és utórezgések mindinkább gyérűlnek, míg végre tetjesen megszűnnek. Az állam 300 millió gyorssegélyt ad és hitelt bocsát rendelkezésére a földrengés által sújtott lakosságnak. Budapestről Írják: Eger vidékén pusztított földrengések károsultjainak megsegítése ügyében az egri nemzetgyűlési képviselő, Nagy János dr. mi eljárt a pénzügyminiszternél. Arra kérte, hogy a miDiszíerelnökhelyet- 'tes* által a minisztertanácsban előterjesztendő kérést, ő is támogassa. Búd János pénzügyminiszter kijelentette, hogy két-háromszáz- milliő koronányi gyorssegélyt azonnal kiutalhat a károsultak részére. Gyorssegélyen kívül azonban a kormány azzal igyekszik a károsultak segítségére sietni, hogy hitelt bocsát rendelkezésükre. Az egri bankok nagyobb összegeket fognak kapni erre a célra ős a károsultak a bankoktól vehetnek igénybe hitelt a rongálások kijavítására. BBBlHHBBBgBfflBBHBBBlgBBBHBBBSa Szombaton délelőtt féltiz órakor újabb gyenge földrezgés volt érezhető Egerben. Eger, február 8. Ma délelőtt féltiz órakor újabb gyenge földlökés volt érezhető Egerben. A rezgés semmi bajjal nem járt, de mindenki érezte. Choinoky Jenő Egerben előadást tart a földrengésről. Dr. Choinoky Jenő egyetemi tanár, Kálnoky István dr. városi tanácsos meghívására, február bő 13-án, pénteken, Egerbe érkezik és az Urániában előadást tart a föld- í rengésről. mm-t «um** i ««cm Kövesligethy Radó egyet, tanár véleménye az egri földrengésről. A „Rocca di Papa“ olasz obszervatórium igazgatójának levele. — Másodpercenként hét kilométert halad a földrengés hulláma — Az egrinél évek óta nem volt nagyobb földrengés Középeurópában. — A rengés mélysége 5—7 kilométer volt. — Az utórezgések egyre gyérülnek, míg végre teljesen megszűnnek,
