Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-01 / 26. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. február 1 A Wind-telepről ás a tisztviselőtelepről szintén nagyobb károkat jelentenek. Különösen megrongálódott a tisztviselőtelepen Knizner tanár és Milassin őrnagy háza, míg Prettenhoffer tanácselnök és Szikszay járáa- birő ház ának tetőszerkezetét vi selte meg az erői rázkódás. Ez n a tájon mégis a legsúlyosabb Vajda pénzügyőri főfelügyelő szenvedte, akinek a hazában gyönyörű kind vázák én a család antik ezüst tyertyatbriői zú- zódt k darabokra Al gpir számmal i dább Csúnya tanár kúriája már semmit sem szenvedett A szeminárium épületében magában több százmilliós kárt okozott a földrengés. A templomokat és általában a nagyobb épületeket csaknem kivétel nélkül súlyosan megrongálta ez a legújabb elemi ciepás. Av emberek sokáig nézegették a minoriták régi, megrepedezett templomát é* szinte csodálkoznak, hogy nem történt nagyobb baj. A földrengés sebesültjei. Szinte csodával határos az is, hogy a rettendes földindulás emberéletben nem ejtett kárt. A* mentőkre egy esetben volt szűk-ég A Vásártér 14. sz. házból éppen a fö’drengés kezdetének pillanatában lépett ki Özv. Benyóczky Istvánná. A lakás tűzfalából lehulló téglák arcán és ff jén sebesítették meg az úri- asszonyt. Az Irgelmasrand férfi- kórházában a földrengésnek 4 sebehültjét kellett orvosi segélyben részesíteni akik részben lakásukban, részint az utcán sebesültek meg h leomlott falaktól Kocsis Józsefnénak szintén a fejét törte be egy ráesett tégla- darab. A Gerinc ulca 35. sz. ház összeomlásakor egy öregiez- szony e romok aÄ került, de súlyosabb sérüléseket nem szenvedett. Temesváry István dr. orvos-ezázadop négy esetben adott orvosi segélyt a sebesülteknek. A Dohánygyárból kitódult, megriadt munkásnők pá nikszerű tolongása szintén több sebesülési okozott. A vidéken. A földrengést nemcsak Egerben, hanem Gyöngyösön is érezték. Itt azonban nem okozott ilyen nagy károkat. Az Egerhez közel eső falvakban azonban olyan rombolásokat okozott ez az elemi csapás, mint Egerben. Kistályán hazak dőltek romba. Verpeléten a templom hajój fölött a mennyezeten repetíes tá madt.i^-abony bői, Kálból, Vámos- györkről,Mezőkövesdről ha onlő hírek érkeznek a földre"gésről. A mezőkövesdi főszolgabírói hivataltól vett értesülés szerint amaiföldrengéskövetkeztében ott több kémény bedőlt. Emberéld ben kár nem esett. Ostoros községben a templom mennyezete leszakadt és a községben úgyszólván nem maradt ház, amely meg ne rongálódott volna. A lakoieág körében, mely további földrengéstől fél mgy ez izgalom. Gyöngyösről jelentik : A földlökések elég erősen voltak érezhetők. Anyagiakban és emberéletben kár nem esett. Érezhető volt a földrengés Debrecenben és annak környékén, továbbá Sátoraljaújhelyen és Szikszón is. Eger város Közönségéhez, Január hó utolsó napján, a reggeli órákban ismét reánk nehezedett az Isteni Gondviselés sújtó keze. Rettenetes morajjal mozdult meg lábunk alatt a föld, s mi tehetetlen megdöbbenésünkben, révedező szemmel, hangtalan ajakkal és sápadt arccal eszméltünk emberi gyarlóságunkra és tehetetlenségünkre. Az elemi csapások legsúlyosabbika, a földrengés, — ami elől menekülés nincs, — rázta meg ezer éves városunk alapjait, hogy nyomában, láttán a pusztulásnak, felsírjon a kétségbeesés és panaszosan törjön ki a jajszó! Hosszú uccák mentén, a súlyosan rongált házak sora hirdeti a pusztulás nyomát. Sok helyütt a tűzhely alig hamvadt üszke mellől menekült az otthonát vesztett család, hogy szabad ég alatt, vagy a könyörületes szomszédok megértő szereteténél találjanak ideiglenes menhelyet és oltalmat Bejártam a romhalmaz között düledező házak sorát. Fájó lélekkel érdeklődtem a hosszú hóstyák megrendült lakosaitól, akiknek a révedező szeméből azonban nemcsak a kétségbeesést olvastam ki, de a reménységet is, amely embertársaitól segítséget, támogatást remél. Ezeknek a sorsüldözött szerencsétleneknek, bizakodó reménységükben csalatkozniok nem szabad. Különösen nem most, télvíz idején, amikor a keresetnek még a lehetőségétől is megfosztva, rombadőlt családi tűzhelyök felépítését másoktól, mint megértő és könyörületes szívű embertársaiktól, nem is várhatják. Őhozzájuk, a nagy szerencsétlenségekkel és sorstragédiákkal szemben megértő, könyörületes szívű emberekhez fordulok én is, hogy gyors adományaikkal jöjjenek segítségére azoknak, akiknek a földi életben nem adatott más, mint a szenvedés, a nyomor és türelem 1 Jól tudom, hogy ma súlyos időket élünk, de ne felejtsük, hogy a legszebb emberi erények egyike, szenvedő embertársaink lepergő könnyeit felszárítani. Ezer éves élete alatt érte e várost máskor is csapás, de polgárságának áldozatkészsége máskor is tudott a romokon új életet teremteni 1 Ajótékony adományokat Eger város közpénztára veszi át! Eger, 1925. február 1. Trak Géza s. k. polgármester. A tudomány a földrengésről. A földrengésről ké'déet inbz- tünk Lénárt Jánoshoz az égd felső kereskedői mi iskola földrajztanárához, aki n így lelke i dérsel foglalkozik a geológiai tudom ínyox- kal és a földrengés keletkezésé- ről és okairól a következő választ kaptuk : A népies felfogás a talajt merevnek gondolja, és ha a földrengések e téves hátéban megzavarják, megnyugszik abban a gondolatban, hogy azok csak kivételesek. Pedig nem úgy van. A vizsgálatok alapján áilíihat juk, hogy a talaj soha sincs teljes nyugalomban, molekuláris mozgások, melyeket a fizikusok rugalmas hullámoknak neveznek, állandóan érezhetők pontos műszerek segítségével a földön. Súlyos testek lezuhanása, hegyek leszakadása, teherautók, kocsik okozhatnak talajrázkőd- tatást, ez azonban még nem rengés. Fölrengésről akkor beszélünk, »mikor a mozgás a föld mélyéből indul ki. »A földren gést a Föld belsejében különböző folyamatok okozzák« Vol- ger szerint. Három ilyen okot emlegetnek a tudósok, 1. a vulkánosság; ha a vulkán és környéke kitörés előtt megrázkodik, vulkánoe rengésről beszélnek, 2. földalatti üregek beomiása; a víz különösen mészköves hegy vidékeken a meszel, sőt és gipszet kilúgozza, üregek keletkeznek, melyek a legkisebb nyomásváltozás következtében is beszakadhatnak; a feltő rétegek mozgása a szomszédos területekre is átcsap, s reng a tál ij, — 3. tektonikai vagy dbzloká- cíőb zengés. A földkéregben még egyre t r- tanak az eltolódások, a keregben lévő f 'B? ültség felbomlik, külaő megnyilvánulási a földrengés. A Föld lassú, de biztos kihűlésben van, a Föld gáznemű és cseppfolyós magja fokozatosan hűl s a hőmérsékletcsökkenés következtében összehűzódik A gáz és cseppfolyós anyagok öaz- szehúződása sokkal intenzívebb, mint a szilárd kéregé, raiaek következtében köztük hézagok támadnak. Ily módon a támaszától megfosztott szilárd kéreg saját súlya alatt beszak-d A beszakadás földrázkódtaiást idéz elő mely rezgő mozgás alakjában hdad a magma (érted: az izzón folyós j tömag) és a szilárd kéreg felé. A rezgést a szilárd kéreg közvetíti a Föld felszínével s a föld rengést-jegyző műszerrel.Legerősebb a rezgés az u. n. fészek fölötti földfelszíni ponton az epicentrumban. A szilárd kéreg laza összetétele miatt a szilárd kéreg rezgései nem terjedi ek nagytávolságúkra. Ezért nem ráz meg egy-egy r n gés óriási területeket. Cholnoky szerint, ha a szilárd kéreg nincs feszült állapotban, akkor a rengés érezhető, da nem pusztító. Ha azonban az ep centrumban a. hegyképzőerők hatása alatt nagy a feszültség, akkor igei erős és pusztító a földrengés. t Balkay Béla. 1862-1925. Uj <bb gyász érte Egert. Az Ip riestiilei érdem-*« elnöke tegnap este 6 órakor örökre lezárta szemét Nemcsak az egri iparosság, de Eger varos egéi-z társadalma nipgiiietődve mélv gyászban áll a nemes férfiú ravatalánál, aki «Matinék n»gyobbik részét önzet- le> űt a közneK szentelte. A fáradhatatlan szorgalmú iparos vezer, Balkay Béla, akinek kiváló érdemeit nem egyszer auUtatlu < e lap hasábjain, 1862-ben ízületeit Egerben. 14 éves korától 25 éves koráig mint piksegód járta az országot é< szerezte hasznos tapasztalatai', melyeket később az egri iparosság élén a köz javára értékesben. Huszonöt éve« korában nyitott Egerben ónálló üzletet és ekkor kezdi meg szorgos tevékenységét az iparos társadalom kulturális és g zdasági fejlesztésére. Húsz esztendővel ezelőtt alakította mrg az Egri Polgári Dalkört, melynek ma az egész ori-zágban jóhírneve vsd. Ugyancsak ezelőtt 20 évvel veuo at > 7. Egri Keresztény Iparoskor vezetését, mint elnök Öt éve pedig mir az Ipartestület élén f"jtkisbuzgó munkálkodást, mMy e: koronája az ipartestületi székház felépítése és 1924 szeptember 21.-én annak ünnepélyed felavatása volt. Balkay Béla mintaképe volt a derék magyar iparosaik, akinek szivét magasabb, a mindennapi élet és az egyéni érdek fölé emelkedni tudó célok hevítették. Fáradozása az egri iparosság élén teljes sikerrel járt, elismerést, megértést és megbecsülést vívott ki minden társadalmi réteg lelkében a tisztes tpar iránt. Most hogy utolsó útjára indul a mi kedves jő Béla bátyánk,— mert majdnem mindnyájan így szólítottuk őt — nem a gyász, hanem a büszkeség könnyei szöknek szemünkbe enne! a koporsónál. Mert büszkék vagyunk erre ez egyszerű egri polgárra, aki tettekkel örökítette meg nevét Eger város történetében és mint vezércsillag fog ragyogni áldott emléke az egri ip iroson előtt. Kövesligethy S&dó professzor az egri földrengésről. Nem várható újabb földrengés. Eger, 1925 janudr 31. Ma délelőtt az általános izgalom közepette olyan rémhírek keltek szárnyra a közönség körében, hogy a földrengés megismétlődése várható. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző ezért telefonon a Földrengéstani Intézet igazgatójához, Kövesligethy Radö professzorhoz fordult, aki a következőket mondotta : A földrengés nemcsak helyi jellegű volt, mert bzí Gyöngyösön és Budapesten is érezték. A szeizmográf készülék pontosan jelezte a, földrengést mely nem vulkanikus erőktől származik, hanem talajcülyedés folytán állott elő.
