Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-31 / 25. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 január 31. szombat. XIII évf. 25. sz. Egri yiépujjág Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.030 K I Egész ét félévi előfizetést Negyedévre 120.000 E ' „ nem fogadnak el. ----P OLITIKUS MÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Eíadóhivata?,: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Vulkánok felett imbolygó léptekkel járunk s nem tudjuk, mikor iodul meg lábunk alatt a föld. Alvilági erők moraja halíik olykor a mélyből s kart karba öltve, együttes erővel tán könnyebben megtehetnők az utat biztonságosabb tájak felé. Ám a nemzeti szolidaritás nagy érzése elhalt a magyarban s uj életre galvanizálni felette nehéz. A nagy erő, mely'egy évtizeden át ösz- szeíartotta a nemzetet: a magasztos szimbólum, mely az egységnek kapcsa és záloga volt: a szent korona elárvultán várja a királyi főt, melyet ma még nem ékesithet. Nincs tehát talizmánunk a turáni átok igézete ellen s egész vadságával lázad teánkra a széthúzás szelleme. Vájjon igy erősetbekleszünk e, ha eljő a vihar ? A baloldali destrukció ellen külön-külöu frontban megáll-e a faarcban a maradék magyar ? Egy pártokon, sőt páríiöredá- kekre forgácsolt nemzet, melynek atomjai között egyre nagyobb lesz az eltávolodás, vájjon megtalálja-e önmagát & a részei egymást, ha egybe kell forrnia majd a végveszély apó- kalypíikus óráiban ?! Azokból az elvi magasságokból, ahonnan mi a napi politika háborúsdiját csendes rezignáciő- val szemléljük, a konzervatív elemek becsületes koalíciójának megteremtése elsőrendű fontosságúnak mutatkozik. Nem a külön programmok feladásának melódiáját kívánjuk a nemzeti hagyományokhoz ragaszkodó elemektől az együttműködés nyi- táuyaképen; ez a kívánság nem volna sem célszerű, sem indokolt, sem helyénvaló. Kívánunk azonban az ideiglenes jagállapot megbecsülésével megeg; szést a szociális és gazdasági megújhodás nagy kérdéseire ni sve s vállvetett küzdelmet a bak dali aknamunka ellen. Előb haladjunk közös erővel az égé 5en sürgős problémák simára e jyengetetí útján b oldjuk meg ej yetértérsel a hétköznap szürke, de életbevágó feladatai^ A ta rábbiak körül aztán, ha úgy te szik, később még beverhetjük ígymás fejét. G. Dr. BÖHM JÁNOS 1850-1925. 1 Eger, 1925. január 30. Napok óta tudtuk, hogy a halál rövidesen el fogja ragadni tőlünk. Mégsem akartuk elhinni. Ragaszkodtunk a jőleső gondolathoz, hogy itt él közöttünk egy melegszívű öreg tudós, akinek nemcsak a tudománya, de a szeretető is nagyobb valamennyiünkénél. A fáradt szív, melynek minden jó ügy számára volt melege; a szív, amelynek ajtaján olyan fölötte könnyű volt bekopogni: kihűltén pihen a' káptalan - utcai kanonoki rezidenciában. A díszes barokk terem freskóin az angyalkák kíváncsian dugják ki fejüket a felhők alól mintha tudni akarnák: ki is volt hát az az öreg főpap, akiért olyan sok imádságot szállítottak az Úr trónusa elé. Életrajzi adatai. A most elhunyt főpap 1850 okt. 31.-én született az abaujtorna- mogyei Alsőmecanzéfen. Középiskolai tanulmányait a premontreiek rozsnyői és kassai gimnáziumában, majd mint papnövendék a ciszterciek egri főgimnáziumában szerezte, melynek elvégzése után a jelesen érett diákot Bartakovics Béla akkori egri érsek a budapesti feözp. papnevelő intézetbe küldötte a papi pályához szükséges szellemi és erkölcsi fegyverzet megszerzésére. A kiválóan tehetséges és vasszorgalmú kispap teljes egészükben beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat s a tudományegyetem hittani fakultásának egyik legkitűnőbb növendékévé küzdötte föl magát, aki alig 24 éves korában már homlokán viselte a tudományos hivatottság magasztos jegyét. Az 1874. óv nyarán pappá szenteltetvén, Erdőtelken és Kerecsenden összesen alig egy évig káplánkodott, mert az okvetlenül szükséges lelki- pásztori gyakorlat megszerzése után, már az 1875. év derekán az egri papnevelőintézetbe szólította őt főpásztorának bizalma a szentirástudományi tanszék ellátására. Mint kezdő tanár, hamarosan megszerezte a hittudori oklevelet s teljes tizennyolc esztendőn át volt a bibliai tudományoknak, majd további tizennyolc esztendőn át a lelkipász- torkodástannak professzora. Közben évek során át viselte a papnevelő intézetben a vicerektori tisztet s nagy odaadással szerkesztette a főegyházmegye hivatalos közlönyét. Emellett vas- szorgalommal művelte a theolő- giai tudományokat s szakirodalmi munkásságával az ország határain messze túlterjedő hírnevet szerzett. Tudományos dolgozatai közül különösen jelentősek : A liturgikus nyelvekről (1897), A szatmármegyei egyházmegye alakulása (1893), A Szent Istvánról nevezett egervári prépostság története (1899), A világi hatalom befolyása a katholikus autonómiára (1918). Ezenkívül nagyszámú cikket és értekezést írt, melyek örök értéket szereztek nevének az egyházi irodalomban. A budapeíti tudományegyetem hittudományi- kara sietett u. n. bekebelezett doktorai közé iktatni a nagytekintélyű vidéki theologusí. Kiváló érdemeinek elismeréséül 1897-ben tiszteletbeli, majd 1902-ben, 52 éves korában valóságos kanonokává lön az egri főszőkessgyháznak, majd 1906 ban címzetes, utóbb 1915-ben egervári javadalma» prépost. Két év előtt az egri kath. felső kereskedelmi iskola érseki biz tosává neveztetett ki, ugyanakkor elnyerte a pápai prelátusok díszes méltóságát s a múlt esztendő nyarán a máriacelli kegyhelyen, csendes visszavonultság- ban ünnepelte aranymiséjét. Betegsége és halála, Az elhunyt prelátus, orvosától szerzett információnk szerint, 10 éve cukorbetegségben szenvedett. Szervezete azonban erős volt és dacolt a kórral. A 75 éves férfiút mindennap lehetett látni megszokott sétáin a városban. Két héttel ezelőtt döntötte ágyba a lázas gyomorbaj, mely a mára virradóra beállott halált okozta. A gyász és temetés. A prelátua haláláról a főkáptalan és család külön-külön gyászjelentést bocsátottak ki s az egyházi épületek ormán gyászlobogő hirdeti Eger veszteségét. Az elhunyt főpapot a szombaton délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban megtartandó gyáízmise után fogják koporsóba helyezni s vasárnap a 9 órai nagymise után temetik a kis- préposti székházból. Ernszt Sándor — nagyváradi kanonok. Nagyváradról jelentik: Bjelik Imre, a nagyváradi latin szer- tartásu egyházmegye apostoli kormányzója, a Fraknői Vilmos címzetes püspök halálával a nagyváradi székeskápíalanban megürült irodalmi stallumot dr. Ernszt Sándor apostoli protonotárius- nak, a budapesti központi szeminárium kormányzójának adományozta, akit a pápától nyert felhatalmazás alapján, a nagyváradi ezékeskáptalan mester- kanonokjává nevezett ki. Bjelik püspök ezzel a kinevezéssel dr. Ernszt Sándornak szociológiai irodalmi téren kifejtett évtizedes működését honorálta. Az uj nagyváradi kanonokot már eddig többen keresték fel üdvözlésükkel, köztük a nagyváradi káptalan Budapesten tartózkodó tagjai, az Országos Katolikus Szövetség, a központi szeminárium elöljárósága és igen sok tisztelője. A borsodi kis szénbányák válsága. Miskolcról jelentik: Borsod- megyében az utolsó félévben hét bánya szüntette meg üzemét. A miskolci bányakapitányságennek okát a nehéz viszonyokban látja, amelyek melleit mindegyik bánya kénytelen volt termelését csökkenteni. A hét bánya, amely teljesen megszüntette üzemét, mind kisebb teljesítő képességű. A bányák megszüntetése éppen ezért nem okoz nagyobb csökkenést a széntermelésben Havonként mintegy 7000 tonnára tehető az így előálló hiány. A többi bányában rendben folyik a munka és ha nem is dolgoznak teljes üzemmel, remélhető, hogy a viszonyok ja vulásával ismét helyreáll a rendes állapot és a borsp.dmegyei szénbányák termelése fokozódni fog.
