Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-01 / 1. szám

2 EGRI JSAG Önálló kereskedelmi vállalat újévtől a MÁV. Budapestről jelentik. Január 1-én kezdi meg működését, mint önálló kereskedelmi vállalat a M.Á V. Mélyreható változások az Államvasutak szervezetében e- gyenlóre nem várhatók. A leg­felsőbb új igazgató-tanács meg- alakúlása néhány napon belül megtörténik. Sinautók a Máv. vonalain. Budapestről jelentik : Már rég­óta tervbevették, hogy személy- szállításnál kínautókat fognak alkalmazni a M. Á. Y. vonalain. Áprilisra már nagyszámú sín- autót állítanak be. Június else­jétől a személyszállítást már ki­záróan csak sínautőkkal fogják lebonyolítani. A gőzmozdonyokat pusztán teherszállításokra fog ják használni. sissca ввавасясаиезвБзв Tallózás a jövő év naptárában. A jövő 1925. esztendő uralko­dó bolygója a Mars. Az új esz­tendőben két nap- és két hold­fogyatkozás lesz, amelyekből erre mifelénk alig fogunk valamit láthatni. Már januárban, a hó­nap 24-ik napján teljes napfo­gyatkozás lesz Északamerikában, amely nálunk mint részleges napfogyatkozás lesz látható, de csak kevéssel a nap lenyugta előtt s igy mindössze néhány nerci? let’» mfigfigyelhető.r A far- * ereszt napjától febru­ár 24-ig, tehát teljes 7 hétig tart. Kettős, sőt hármas ünne­pekben is lesz részünk, ameny- nyiben a Husvét és Pünkösd kettős ünnepén kivül duplaün­nep hétfőre eső Gyertyaszentelő (február 1. és 2), az ugyancsak hétfőre eső Péter és Pál (junius 28. és 29 ), a szombatra eső Nagy­boldogasszony (augusztus l5.;.és 16.), a Karácsony pedig hármas- ünnep, mert szent este csütör­tökre esitr,péntek Nagykarácsony szombat Szent István első vér­tanú ünnepe, amelyet nyomon követ a vasárnap. Hétköznapra e*ó ünnepek ez évben: Újév (ja­nuár 1.), amely csütörtökre, a Vízkereszt (január 6), amely keddre, Gyümölcsoltó (március 25.), amely szerdára, Áldozócsü­törtök (május 21.), és Űrnapja (juhius 11.), ugyancsak csütör­tök, Szent István király (augusz­tus 20.), csütörtök, Kisasszony napja (szeptember 8.), amely keddre és a Szeplőtelen Fogan­tatás ünnepe (december 8 ), amely szintén keddi napra esik. Ezzel szemben Mindenszentek ünnepe november l-én vasárnapra esik e igy nem külön ünnep. , Bali Mihály nyugdíjban Báli Mihály december 31-én nyugdíjba vonult. Harminc évi msusa után havi 73 aranykorona nyugdíjat kap. Hatszázezer angol font kölcsönt kapnak a magyar mezőgazdák. Budapestről jelentik : Az an­golok újabb mezőgazdasági köl­csönről tárgyalnak a magyar kormánnyal. A kölcsön ügyét báró Korányi Frigyes párisi követünk karácsony előtt készí­tette elő angol pénzügyi körök­ben. — A kölcsön folyósítására egyik nagy londoni bank tett ajánlatot. A kölcsönző tőkések csoportjában helyet foglal Wil­liam Good is. Egyenlőre 600 ezer Eger érdeke és a villamos vasutak tervezete. angol fontot adnának a magyar mezőgazdáknak. A kölcsön fo­lyósítása angol záloglevelek el­lenében történnék. A zálogleve leket a londoni és newyorki piacokon helyeznék el. Búd Já­nos pénzügyminiszter pénteken ebben az ügyben tanácskozáso­kat folytat az angol tőkések és a magyar mezőgazdák meg- bízottaival. Irta: P-ó? Keglevich Gyula. Budapest, 1924 december Értesültem és olvastam, nogy a tervezett ózd—Pétervására, Szent-Mária esetleg Verpslét érintésével Gyöngyösön át Hat­vanig, továbbá Szent-Mária vagy Verpelétről Egerbe tervezett vil­lanyos vezetékű első osztályú vasút tervezése ellen Eger város részéröl több közlemény jelent meg becses lapjában, a mely közlemények írói, annak a né­zőtöknek adnak kifejezést, hogy ez a tervezet nem fedi Eger vá ros érdekét. Nem szabad elfelejteni, hogy 1812-ben terveztetett az Ózd— Pétervására—Gyöngyös-Hatvani vonal kiépítése, mely nemcsak stratégiai vasút, de egyszersmind a Tátrába vezető vasűt-vonal is lett volna. A háború ezt a tervet elrak­tározta, azonban ma aktuális lett közgazdasági érdekből és első sorban a Rimamurányi vas­gyár, mely csonka országunk egyik legnagyobb vasgyára, ma hogy Budapestre jöhessen árúi- vni, szemben a most általunk tervezett vonallal 86 kilométer többletet fut be. Világos tehát, hogy nagy közgazdasági érdek, hogy egy ily nagy gyárnak piacképessége hátrányt ne szen­vedjen, ha 86 kilométer vasút fuvar megterheltetéssel fut az ország fővárosának piacába. A másik közérdek a pétervásári járás kőszén telepének értéke­sítése, amit azt hiszem, ma nagy figyelembe keli venni, mert ez ie fontos közgazdasági érdek. Hogy Gyöngyös városa a leg­kedvezőbben van itt érintve, ez elvitázhatlan. Eger város tény­leg kedvezőtlenebb helyzetben van, de sajnos erről sem Rima- murány sem Gyöngyös nem te­het, mert Eger fekvése olyan, hogy hegyek koszorúzzák körül. Ha szerénytelen vagyok is, be kell vallanom, hogy én voltam az, aki szeretem vármegyémet, szeretem Eger városát, tudom és ismerem Pétervására vidékei­nek helyzetét, szolgálatot akar­tam tenni vármegyém székvá­rosának és vidékeinek azzal, hogy az akkori engedményesé­nek, Barta Sándornak megmond­tam, hogy Eger várost bele kell kapcsolni. Már akkor jelezte, hogy ez nehéz dolog, mert Ver- pelét és Eger között három ke­reszt hegylánc vonúl el és ez az építést igen megnehezíti. Most midőn a dolog aktuálissá vált, felkért Barta engem, csatlakoz­zam engadmőnyes társsá, mire kifejezetten Eger város belekap- csolását kívántam. ’ ;y áll a dolog, hogy maga Eger ehézményeli ez a kapcso­lódást és kívánja, hogy a vonal, ne Pétervásárán át vezettessék, de Eger—Mőnosbél—ózdon át, Pé' 'ásóra ‘pedig Ózd, Péter- vá -Salgótarjánon át kapjon ős- Htetést. kogy erre röviden feleljek, tel esen felforgatja a tervezetet, az aiaptervezetet, az alap inten- íiót a Rimamurányi érdekét, akinek első érdeke a 86 kilomé ter meg takarított fuvarja. Hi­szen Mónosbél ózd, 32 Kilomé­terrel több táv, továbbá a Mő­nosbél—Ózd között a terep ne­hézsége, és emelkedése a 20 tonnás vaggonok szállításánál nagy akadályt képez. Most nézzük az ózd—Páter- vására—Salgótarjáni vonalat A vasútnak, mely építés alá jönne, annak nemcsak az érdekeltséget kell pusztán nézni, de a renta­bilitást is. Mennyivel megdrágul a 32 kilométeres több táv egy­részről, másrészről, az ózd— Pétervására-Salgőtarjáni szárny kiépítése, mely szintén nehéz terep ? .Hogy lehet azt a vonalat rentábilissá képzelni, mely nehéz terepen csak egy szárnyvonal szerepét töltené be? Szóval ez teljesen képtelenség! Én igen kérem Eger város érdekeltségét, várja be türelem­mel, mig én az eredeti, már 1912-ben engedélyezett vonal új engedélyezését kezembe kapom, ami azt hiszem pár napon belöl meg fog történni. Ez most leírás alatt áll, amelytől eltérni ma már lehetetlen. Ezen engedély átvé­telekor, már azonnal be lesz adva a Yerpelét—Eger vonal engedé­1925 január 1 ........ " ' ' ИШЧ IIHII« !■ Ilii11 ly ezésére a kénny.'nem külön­ben a Pétervásá — S*i.-,’óU"jáni vonal kérvénye. ,z alatt a. 5 alatt tanulmány tárgyává lesz téve Eger város llítőlágos ér­dekében fekvő vod.Mohésbél_ óz d közötti részt azonban ez csak úgy történhetjta az Eger— Putnoki vasút bekycsolódik, a fenntebb általunk rvezett vas- úiérdekeltségbe, merőkkor mint­egy körvasutat kapatna Eger város. Véghetetlen sajnálcpk mi en­gedélyesek, ha Eger áros érde­keltség nem honorált azt a mi előzékenységünket, hcy mi be­vettük Verpelét vág Sze* Mária érintésével az Eger vuA rosba vezető vona!t, mely ne­héz terepen meg de mégis építeni akarjuk és úndég xtak azt képzelik látni, hojr Eger város c*ak szárnyvonalat cpaa, ami egyáltalán nevetséges áili tás, mert Eger igenis direkt vonalat kap, direkt vai "tok jönnek és mennek a fővárc. minden átszállás nélkül. De ne gye Eger város rossz néven, j. saját jól felfogott érdekét meg nem látva, egy olyan vonal ki­építéséhez ragaszkodna, mely a táv- és terepviszonyok miatt ki nem épülhet, legalább egyidejű­leg, ha e miatt teljesen le kellene venni a napirendről és teljesen csak az 1912. évi alap-tervezet- nél kellene maradni, Ózd—Péter- vására—Szent-Mária—Gyöngyös ée Hatvan között. A Magyar Jövőért. Eger, 1924. december 31. A Magyar Jövő székházénak nehány nappal ezelőtt végbement felavató ünnepségén Vass József dr. miniszter hatásos beszédében azt a nagy igazságot is leszö­gezte, hogy »a szebb és jobb magyar jövő felé csak egy út vezet : a felnőttek és az ifjúság szolidaritása«. A szolidaritás tar­talmául az ifjúságnak Gélszerű tervszerű támogatását jelölte » meg. Aminek országszerte felisme­réséhez egy vesztes háború ér- két szégyenletes forradalom v 4 zetett, hogy t. i. az egész magyar- ; ságnak legnagyobb problémája, nemzelül élni akarásunk postu- latuma : az ifjúság nevelése, a mi városunkban régtől gyakor­latilag vallott elv. Iskoláinkat a legkisebbtől a legnagyobbig ezen elv szerint ékesíti a kereszt és korona; ifjúinkat hajléknyujlás­sál, asztaluk megtérítésével, ru­hájuk megvarratásával, könyv és Írószereik beszerzésével ezért, a jobb jövő biztosításáért, támo­gatják első sorban s állandóan érsek-főpásztorunk, aztán a fő­káptalan tagjai és, főleg így ka­rácsonykor, egyéb hitvallásom és hazafias egyesületek vagy társa­ságok. A felnőttek és az ifjúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom