Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-17 / 240. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. üíger, 1924. október 17. péntek. XL!, évf. 240. s* Előfizetést díj postai szállítással sgB hóra . 35.000 K Égé** é* félévi előfizetést Meggedévre 105.000 K > -— nem fogadnak el. —­POLITIKAI NAPILAP. Felelő# szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Llcenm Kiadóhivatal » Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra elölt 5 perccel nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja Köves Hermanné levelét, melyben a férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétet köszönte meg a nemzetgyűlésnek. Jelenti az elnök, hogy Reisinger Ferenc, Hóbeit Ede é> Vázsonyi Vilmos Írásban jelentették bet hogy a házszabálymődosíió 33-as bizott­sági tagságukról lemondanak. A megüre­sedett tagsági helyekre vonatkozóan ké­sőbb tesz jelentést. Ezután a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalását folytatják. Az első szónok Wolff Károly. Beszéde elején fog­lalkozik a szociáldemokraták részéről őt ért támadásokkal. Kifogásolja, hogy min­dig polhikai szempontból bírálják a fővá­ros ügyeit. Hosszabb beszéde közben ki­fejti, hogy a főváros 1904 tői 470 millió kölcsönt vett föl, tehát többet, mint a kül­földi kölcsön, így az alkotás lehetetlen. A napokban jelentettük, hogy francia vendégek jönnek Egerbe a felekezetek közötti testvériség kapcsaival erősíteni a nélkülözésben és letöröttségben panaszos magyar protestánsokat. B. e. Fógel Ágoston szőlőjében még lehetnek olyan tökék, melyet városunk első szőlöszeti felügyelője Ferk Miklós 35 év előtt közvetlenül Franciaországból: Mont- pellierból hozatott, mint kiváló csemege­fajokat. Ugyanonnan jöttek Miskolcon és Szilvásváradon keresztül Bruston Eduárd és Perrier Lajos a ref. teológiai fakultás tanárai, akiket Rács Lajos dr. sárospataki akadémiai tanár kalaüzolt. Csütörtökön reggel érkeztek a távoli vendégek és egyenesen a ref. lelkészhez szálltak. Fél 9-kor beléptek a ref. gyüle­kezetbe, ahol Tóth István ref. lelkész na­gyon érdekesen és férfiasán, egyúttal ma­gyarosan is oldotta meg azt a feladatot, amely ilyenkor egy magyar lélekre várhat. — Üdvözlöm az urakat, e magyar gyülekezetben. Mikor Isten hozottat mon­dok, egyúttal őszinte magyar érzésemet is ki kell fejeznem. A leghatalmasabb érzés, amely a győztes állam fiaival szemben támad bennünk s amely bezárja a mi szí­vünket: a keserűség azon igazságtalanság fölött, amely a ránk erőszakolt trianoni rabság miatt elfog. Amely kegyetlen el­bánás bennünket az irgalmas szamaritá­nus példabeszédében a gyámolításra szo­ruló mellett elhaladó érzéketlenségre em­lékeztet. Ez az érzés azt is parancsolja A beruházásokat a jövedelemből kell fe­dezni, nem pedig külföldi kölcsönből. — A javaslatot elfogadja. Wolff Ká­rolyt beszéde után úgy a kormánypárt, mint a keresztény ellenzék számos tagja üdvözli. Ezután Várnay Dániel beszél. Majd az élnék napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülés hol­nap délelőtt 10 órakor kezdődnék. Saly Endre evvel szemben azt javasolja, hogy a legközelebbi ülés első pontjáúl a rossz gazdasági helyzet megvitatását vegyék napirendre. Perlaky az elnök napirendi in­dítványát kéri elfogadni. Nagy Vince Saly indítványát teszi magáévá. Fráter Pál az elnök javallata mellett foglal állást. A Ház az elnök javaslatát fogadja el, ami után Scitovszky Béla elnök az ülést bezárja. nekünk, hogy amit Trianonban velünk tettek, abban nem nyugodhatunk meg, nem, nem, soha! Mi azonban nemcsak magyarok, hanem Krisztus követői és egyházunk gyermekei is vagyunk. Mint ilyeneknek meg kell hogy nyiljék a szivünk a távolból jött barátságos és szamaritánus szándékú követek előtt, akik mint az üldözött hugenotta egyház fiai segíteni akarnak a hasonló sorsban levőkön. Rácz dr. tolmácsolása után Bruston tanár válaszolt: — Mi francia kálvinisták ugyanúgy szenvedtünk hosszú időn át, mint Önök és mi a magyar nemzet fájdalmát megértve, csak arra kérjük Önöket, bízzanak ben­nünk. Mi nem vagyunk politikusok. A mi eszközeink a lélekhez szóinak és mi a bit­rokonok körében nemcsak a francia, ha­nem az egyház nemzetközi vonatkozásai­ban is, nem fogunk megszűnni azokra az igazságtalanságokra terelni a figyelmet, amelyeknek orvoslására létre kell jönnie egyszer az igazság elismerésének is. Néhány áhítatos zsoltár és ősi ének után eltávozott a gyülekezet, melyben a város legelőkelőbbjei vettek részt. Majd Lipcsey Péter dr. kormányfő­tanácsos, Tóth István lelkész, Szalonnás János s. lelkész és Demeter József kalau­zolásával a minaret felé, Gárdonyi házát nézték meg. A költő édes anyja mégha- tottan fogadta a francia tanárok részvét- nyilatkozatát a nagy költő halála fölött. Végig járták a költő dolgozó és háló szo­báját, ahol a könyvtár francia könyvei rög­tön felköltötték figyelmüket és az a való­ban költői elhelyezkedés, amit Gárdonyi teremtett. Gárdonyi sírjánál Bruston tanár meg­emelte kalapját, arra a megható érzésre, amit a költő utolsó kívánságát jelentő sír­feliratnak lefordítása keltett benne. (A költő kutyája is eddig követte a látogatókat.) A várban számos jegyzetet készítettek ma­guknak. Különösen érdekelte őket, Mak­iárnak állítólagos francia eredete és ne­vét *Mocclar«-ra vitték vissza. A várói képét látva a hivők nőikül álló rác templom békében hagyásával szemben megemlítették előttük a megszál­lott területeken tapasztalható vallási és nemzetiségi türelmetlenséget, mely magyar templomokat fegyverrel foglal el. — Hívják fel a világ figyelmét erős tiltakozással erre az igazságtalanságra. Mert az igazságot a művelt nemzetek nem fogják engedni, ha kellően előkészítik a mozgalmat 1 Mondotta Perrier tanár. Szinte vörösre hevült a két francia, mikor eze­ket a dolgokat hallotta. A Vármegye vaskapui és börtöne után a Liceumot tekintették meg. A könyvtárban igen érdekelte őket Mária Terézia albuma, melyben éppen Mária Antoinette aláírása hiányzik a test­véreké közül. A régi francia eredetű térképeken megállapították, hogy a tengerparti öblök ma már nincsenek meg, mert szélüket be­lepte a homok és a valamikori öblök azóta parti tavakká lettek. A képtárban csak a magyar művek iránt érdeklődtek. Az Egri Népújság szerkesztőségében megnézték a vár Dobó kora szerint visz- szaállított madártávlati képét. A meleg rokonszenvvel érdeklődő vendégek Vitéz Bobory György főispánnál is leadták névjegyüket. Lipcsey Péter dn kormányfőtanácsos kir. közjegyző vendé­gei voltak, aki ez alkalomból több egy­házi tekintélyt is meghívott. A délutáni vonattal tovább utaztak a szellemi kapcsolatokat kereső francia vándorok. Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos­nak kiváló ;érdeme, hogy mind a római mind a Hunyadi korba, mind pedig a török elleni védekezésünk korába vissza­nyúló emlékezéseknél élénken megvilágí­totta a magyarság építő és műveltséget védő szerepét. A földművelésügyi miniszter fölmentése. A hivatalos lap mai száma kormányzói kéziratot közöl, amelyben Szabó István földművelésügyi minisztert állásától föl­menti és a minisztérium vezetésével a mi­niszterelnököt bízza meg. A kormányzó Szabó működéséért meleg elismerését és köszönetét fejezi ki. A franciaországi látogatók az egriek között. Eger, 1924. okt. 16. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom