Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-31 / 176. szám
1324 július 31 2 (Tar). Zsilinszky József (Apcz). Morvay János (Eeséd). BdncLy Sándor (Mezőtár- kány). Farkas Imre (Adáca). Taby János (Tméra). Sebestyén László (Tiszaigar). Székely István (Hevesaranyos). Turinszky József (Egerbakta) Fedorcsdk József (Tbod) Tóth Sándor (Tsztmiklős). Tóth Mihály (Visznek). Kozma Sándor (Kál). Méhes Viktor (Nagyiván). Csanády József (Pa- rádóbuta), Jósvay Zoltán (Boconád). Jós- vay József (Bekölca). Vásárhelyi József (Maeonka). Hollós Béla (Gyöngyös). Molnár János (Nréde). Zachradnik Károly (Szűcsi). Kónya István (Nbátony). Máté András (Zaránk). Kazinczy János (Mátra- derecske). Dékány Lajos (Tarnaörs) Török István, Fekete Gergely és Bugán Ignác. A tanfolyamnak ügy gyakorlati, mint elméleti része a MESE pályán naponta reggel 7a 7 tői 11 ig és ‘/»16-tól 18 ig tart, A műit évben a tanfolyam a gyakorlati úszást is felölelte. Sajnos, eddig nem találkoztak olyan megértéssel a tanfolyam résztvevői, hogy lelkesedéssel vállalt, gyak ran bizony áldozattal kapcsolatos, de mindenesetre hazafias tevékenységük közben kiütköző verítéküket naponta az egri uszoda bőséges vizével enyhí thetnék. Olyan tekintélyes a résztvevők száma éi olyan szép küldetést vállaltak, hogy az egri uszoda vezetőségének állana érdekében a megértő támogatás *+ Mtmm* A becsületes munkás ünnepe. Kiss István kir tanfelügyelő tiszteletére Eger, 1924. július 30. Bensőséges ünneplésben részesítette Eger és Heveavármegye tanítósága Kiss litván kir. tanfelügyelőt 45 évi hivatali szolgálata után való nyugalomba vonulása alkalmából. A Korona dísztermében kedden este 85 terítékes vacsora közben vettek búcsút tőle. A vacsorán az ünnepelten és családján kivöl megjelent Rusztek Károly Heves vm. vezető kir. tanfelügyelője, Iftene Gyula, kir. s. tanfelügyelő, a kir. tanfelügyelői hivatal személyzete, továbbá a város a közeli és távolabbi vidék tanítósága. Az első felköszőntőt Rusztek Károly kir. tanfelügyelő mondotta. Fájdalmas vesz tőségnek és az ország energia-veszteségének mondotta a hivatalt ért változást. Utána Kelemen Lajos rk. igazgató mondott szépen tagolt, alapos és Kiss István kir. tanfelügyelőnek számos érdemét nemes egyszerűséggel méltató búcsú-köszöntőt. Több élénk felszólalás után Kiss István válaszolt. — Csendes, zajos ünnepség nélkül szerettem volna a 45 éves, lelkem minden gondolatával és agyam minden sejtjével odaadóan betöltött szolgálatból, visszavo- núlni. Megelégedtem volna azzal, hogy hazám művelődését egy kissé odébb vihettem, nehéz feladatokat megoldhattam és néha — titokban — jót is cselekedhettem. nagy ünneplést rendeztek munkatársai. Életem mértföldmutátőján&l, mely int: »Ne tovább!« munkatársaimnak, barátaimnak és tisztelőimnek kérése elől illetlen lett volna kitérnem, ezért ma kivételt tettem. Nem a fölkelő, hanem a leáldozó napnak szól ez az ünnep, mely másoknak pél dáűl állhat. Bearanyozza ennek az emléke éltem alkonyát. Innen is a trianoni határok mögötti elnyomottakhoz küldi búcsú- zását. Reméljenek! Allah neki ida Egerbe ! is rakott ki kenyerat. De nemcsak ez von- i zotta. Ungi élménye, a dobóruszkai sír. Az j bírta rá, hogy ide jöjjön. Meghatottan mond hálát az Istennek, hogy hazájáért dolgoz hatott, köszönetét Rusztek Károlyoak, aki különös helyzetét átlátta és mindenkinek, aki a szeretet melegével hozzájárúlt, hogy a tarsolyában hozott száraz falatot elkölt hesse. Szeretné még a tanító munkatársak sikerét: a Nagymagyarorizágot megérni. Kívánja a nemzet minden munkásának, hogy annyi erővel fejezhesse be mind a Haza szolgálatát, amennyit az isteni kegyelem neki meghagyott. A nemes egyszerűség, ami Kiss tanfelügyelő egyéniségéből környezetére kihatnak nagy éljenzésben és tapsban juttatta kifejezésre a jelenvcltak, hozzá való ragaszkodását. A társaság még éjfélig maradt együtt és elhalmozta a rokonszenves férfiút és családját becaülésének apró jeleivel. Hírek Mariházy ókról. Eger, 1924. július 50. Azt gondoljuk, hogy szívesen veszi közönségünk, ha némi tájékoztatást nyújtunk arról: milyen lesz a szeptemberben működó színtársulat s mik a színigazgató tervei. A társulat szervezése teljes erővel folyik és úgy látszik, nagyon eleven lesz. Nehány lényegesebb szereplőről máris tudunk értesítést adni. É nekes szubbrett (Gyöngyösy helyett) Halmy Vera lesz a székesfehérvári társulattól. Mint mondják, gyönyörű és pompás hangú fiatal leány, amellett nagy műsorral. — A táncos szubrett (Szigethy Anna helyett) a Miskolcról is ösmert Bellák Aranka lesz. — Énekesnő szerepkörére (Daán Ilona helyére) Földes Erzsit szerződtette Mariházy a debreceni színtársulattól, szintén kiváló jelenség. — Táncos síheder (Károlyi helyett) még ezúttal nincs, mert nagyon válogat a direktor, de van egy pompás táncos komikusa (Erdélyi helyett) Pethes Dezső, aki jelenleg a Párisi Kertben (Budapesten) van nyári szerződésben. — Szigethy Bandi helyét a jelenlegi nagyváradi társulat buffőja fogja betölteni — név szerint: Kürthy Károly. Énekes bonvivant három is lesz. Egy általános, aki a kissé éltesebb bariton szerepeket fogja játszani a akit mindnyájan kedvezően ismerünk Egerben, — még pedig Falussy Pista. — Ezenkívül lesz egy fiatal baritonista, jelenleg a pesti Blaha Lujza színház II. bonvivantja, Márkus Lajos, és egy fiatal tenorísta, Láng Alfréd, aki Hoffmann meséire is alkalmas. Szerelmes szinésze lesz a nyíregyházai társulattól — Sarlay Imre, míg szalon na- turburs szerepkörre megmaradt a tavalyi társulattól Fekete Imre. — Thuróczy Gyula helyére egy fiatal akademista jön pompás orgánummal, — Kálmán Pál. A naiva sem Scarry Margit lesz, hanem — szintén egy kitüntetéses Csillag Terőz-nővendék — Dobos Mariska. Énekes naiva szintén egy fialta! nő, egy műsoros 2 éve« képezdész Molnár Lili, míg a 9zende (Simkő Gizi helyett) Kecskemétről jön: Gabrieli Kornélia, — Komika a valamikor híres izub- rette-primadonna lesz: — gróf Csákjáé Barna Manczi, Lesz egy extra táncosnő, Bellák É!la és egy segéd színésznő — Harsányi Nelli. Hősnő és anyaszinésznő még nincs, de — mint Mariházy írja, — lesz egv-egy pompás. Ércíkövy Károly prózai szerepeire Földessy Vilmos jón (Újpestről) míg Érczkövy énekes szerepeit balussy Pista fogja álvenni. — Ea a vidék l'gíievesebb színésze ás nagyon híres rendező Szóval: mint látható, Mariházy derekasan dolgozik. Valáízinűlög civil zenekar lesz s a kórus 10—10 tagú, A darabokat már mind beszerezte,. Süt a nap, Végállomás, Első csengetés, Kék Havay újdonság-prózák, míg az operettek: Cserebere, Rózsaleány, Gyere be, rózsám ; Huncut a leány, Árvácska stb. Látszik tehát, hogy Mariházy Miklőe mindent megtesz, hogy minél többet, minél szebbet és jobbat nyújtson. Most aiár csak a közönségen áll majd, hogy deficittel ne menjen el tőlünk. a-fe&K-fe-g1 'k'k\ Fürdő-törvény, Eger, 1924. julius 39. Nagymaroson az állami iskola 14 tágan termében néprajzi kiállítással egyidejűleg nyaralófejlesztésről tartottak megbeszéléseket egy nagygyűlésen. A nagygyűlés — igen helyesen — fürdötörvényt és alap létesítését sürgeti beruházásokra, az üdülőkhöz vívó utak rendbehozatalát is követeli és az érdekeit falvak népét szeretné egységes irányítással a céltudatos fürdőpolisikának megnyerni. Azt akarják, hogy megfelelő neveléssel kialakuljon az egészséges közszellem. Ugyanaz, amely a külföldi telepeket olcsóvá, kellemessé és versenyképessé tette Ez az utolsó pont a leglényegesebb, egyúttal a legnehezebb a megvalósításnál. Lehetetlenség fürdőtelepet létesíteni ott, ahol nem akarnak európai rendet elfogadni. E sorok írója számos magyar e» külföldi fürdőt bejárt. Újat nem mondanánk, ha azt állapítanék meg, hogy a külföldi figyelem ős gyöngédség megfelel a pihenést kereső, leginkább beteg, művelt nyaralólátogatók kívánságának, de a magyar fürdőkben olykor éjfélben is zajongó boros társaságok cigánymuzsikás lármája, (amelyben nem egyszer a rendre felügyelő hatóság is résztvett), csak megterheli a gyomrát a látogatónak. Lehet-e azt a népet nevelni, amelyiknek állítólag már neveltjei sem gondolkoznak ? Azt hisszük, hogy van rá mód. ügy a városokban, mint a vidéken a fürdöte- rűleteket nagy sugarú körben körül kell határolni és azok részére nyugati levegőt szerezni. A fürdőigazgatóságok kezét nem szabad ezeken a területeken kicsinyes és pórias érdekekkel megkötni. így tehát olyan helyeken, ahol egész évig lehetséges a fürdés, a városrész jövő fejlődésébe messzemenő jogokat keli adni a fürdő- érdekeltségnek, vagy legalább is egy külön képviselőtestületi bizottságnak kellene nagyobb önrendelkezéssel gyakorolnia ilyen hatásköri Ilyen jogok fennének
