Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-26 / 172. szám
Ára hétköznap 1000* vasárnap 1600 korona. Eger, 1924. Július 27. vasárnap. XLI. eví. 173. n. Előfizetési dij postai szállítással blip bán • 26-000 B Egét* és léléTl elfi&setéet «•gfédévVe 15X300 B nem fogadónk ck — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Hitbizományok. a (elerészből levonja a járadékot. És minden a régiben marad, száutőgépek, ipartelepek, fejészet, állatneveibe a maga egészében nyer folytatást fennakadás nélkül. A haza egyik érintődén vagyona a hitbizomány. Ismeretes a hang, amely felosztásukat kéri, ismeretes a bárány és a farkas meséje, mit remekül lehet alkalmazni azokra, kik a gazdasági bajok okául I «OOOOOOS (9900 »»»000» az egyházi hilbizományokat jelölik meg. De vannak jóhiszemű tévedők is, akik — ha beletekintenek e gazdálkozási rendszerbe — azonnal megváltoztatják véleményeket, mint ezt saját tapasztalatából egy tekintélyes, mezőgazdaság vitelében jártas főpap mondotta. Sajnos: mundus vult decipi, a világ ßzereti, ha megcsalják. Dr. Gs. L. A zirci apát Egerhez és Hevesvármegyéhez. Eger, 1924. július 26. Í'íem célom ismertetni a magyar hit- biizományok jogi fejlődését. Rövidbe cikk keretében e tárgyat felölelni — a lehetetlenséggel határos. Inkább a dolog közérdekű voltánál fogva mutatok rá hitbizo- Kányáink szociális jelentőségére. Vármegyénk területén 4 nagy hitbi- zományi birtok van. Ezekből 3 egyházi, égy világi. Az egri érsekség, a szatmári püspökség, áz egri főkáptalan ingatlan javai teszik az egyházi, a kompolti (néh. Károlyi György I. íz. hitbizománya) a világi hitbizományt. Hatalmas föld, erdő, épület, fölszerelés! tömeg, vagyon tárul elém, amikor nagyjából áttekintem azokat. Képzett gazdatisztek, nagyszámú cselédség, summás- tág, napszámos tömegek ; iparosok, kereskedők onnét nyerik megélhetésüket. Az egyháti latifundum a kultúrintézmények légióit tartja fenn és »létesít újakat; a világi mai keretében messzemenő módon szolgálja a magyar közgazdaságot. Főpásztorunk, a főkáptalan tagjainak száz és száz milliót jelentő adományai vétót, tilalomfát jelentenek minden olyan törekvés ellen, mely ráéhezik az egyházi vagyonra. Az a régi, rozsdás liberális érv : a hitbizományok gazdálkodása maradi, ósdi: eleven cáfolatot nyer a való életben. Perlaky Elemér igazgató legújabb kitüntetése, Török Kálmán dékánkanonok törhetetlen alkotásai: a 113 kméteres vízlevezető csatorna, a román rablás után a főkáptalani birtokok beruházása, állattenyésztésének föllendítése, Fényesnek, a szatmári püspökség főintézőjének, mező- gazdasági ipari vállalatai, Kristóffy János, kompolti igazgató mélyen átgondolt s tervszerűen, keresztülvitt programmja a mezőgazdaság, Parádfürdö átalakításában : — sok milliárdot felemésztő munka. Ez mind kétségtelen jele annak a nagy törekvésnek, mely termelni akar. Az országot talpra akarja állítani, elfoglalni a régi helyet a művelt nemzetek sorában. Pedig e fontos munkában van zavaró- mozzanat is. Ez a földreformmal járó bizonytalanság. A gazda ma inkább a mának dolgozik, mint a holnapnak. A jövő részére értékes üzemtervet, befektetést nem mer csinálni, mert ott vad a Damok- Ses kard a feje fölött: ha ügyeskedéssel ki nem parírozza azt. így a Damokles kardot még egy szállal erősítette meg a Weisz Manfréd féle uradalom Deregegy- házán, hol a felosztásra szánt földekre nézve az igényjogosultakkal oly megállapodást kötött, hogy a kiosztásra váró birtoktest továbbra is házi kezelésben marad, az uradalom felébe bérli a saját földjét, Eger, 1924. julius 25. Közöltük annak idején azt az üdvözlő táviratot, melyet 7rak Géza polgármester intézett az új zirci apáthoz a megválasztás hírére. Az apát levélben köszönte meg az üdvözlést. Nem lehet meghatottság nélkül olvasni ezt. A legnemesebb férfiúi érzelmek gyökérszálei válnak benne láthatóvá, amint visszanyúlnak a gyermekévekbe. Visszanyúlnak ide, Eger talajába. íme a levél: •Nagyságos Polgármester Űr! A jő Isten akaratát kellett látnom rendtársaimnak a kánoni választás során megnyilvánult bizalmában s azért elfogadtam a zirci, pilisi, pásztói éB szentgotthárdi apátságot. Nagyságod kegyes volt ez alkalomból Eger város meleg üdvözletét küldeni nekem. A köszönő sorokat erre az üdvözletre írom a legnehezebb szívvel. Zirci apátnak lenni, annyit jelent, mint terhes feladatok megoldását, Isten és a történelem előtt súlyos számadásra vonás kötelezettségét vállalni. De nekem ezenfelül még azt is jelenti, hogy el kell szakadnom Egertől. Eger! Gyermekkorom álmainak és reményeinek tanyája, férfikorom legjava munkájának színtere! Néped, minden gyermeked szivembe van zárva örökre, minden köved és minden fád lelkemben marad, valamig élek ! Lelkemet mindig az a hit emeli Istenhez, mely Eger templomainak boltívei alatt fogant meg a gyermekben, szívemet mindig az a ha- zafiűi érzés égeti, melyet a Dobó várában játszadozó gyermek Eger történelmi levegőjéből, Eger népének leikéből szitt magába. Kérem Nagyságodat, hogy tolmácsolja Eger városának a tőle immár elszakadó, de hozzá hűtlenné soha nem váló, őt a sírig hűen szerető fiának örökös háláját. Mély tiszteletem nyilvánításával vagyok Zirc, 1924. júl. 9. Nagyságos Polgármester Urnák kész hive : Werner Adolf dr. s. k. zirci apát.» * Nemrégen érkezeit meg a vármegye üdvözlésére adott válasz is, melyre lapunk számos olvasója ugyanolyan számot tarthat, mint az előbbire és amelyet ezért szintén közlünk: Méltóságos Alispán Ur! A zirci apáti szék elfoglalása alkalmából Méltóságod kegyes volt engem nemes Hevesvármegye mélyentieztelt közönsége nevében szívesen üdvözölni. Méltóságod e kedves ténye az én szülővármegyém köszöntését hozta nekem s bennem, a mindig hű és büszke hevesi magyarban a gyermeki hálának érzését keltette. Az isteni Gondviselés intézkedése kiszakította életemet szülővárme- gyém határai közül. LÉn azonban nemcsak lélekben maradok továbbra és mindvégig hevesi, hanem — ami egészen különös örömömre szolgál — mint pásztói apát ezentúl is joggal érzem és tartom magamat az én nemes szülővármegyém kötelékébe tartozónak. Midőn a leghálásabb szívvel mondok Méltóságodnak köszönetét azért a sok-sok jóságért, melyet Hevesvármegye az egri perjellel szemben tanúsított, kérem a nemes vármegyét, bogy □e vonja meg szeretőiét a jövőben a pásztói apáttól sem. Kiváló nagyrabecsülésem őszinte nyilvánításával vagyok Zirc, 1924. jul. 10. Méltóságos Alispán Urnák tisztelő híve Werner Adolf dr. zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi apát. Napi politika. A tisztviselő fizetések. A M.T.I. a fővárosi lapokban jelentést közölt, amelyben a tisztviselők júliusi fizetéseivel kapcsolatos panaszokat igazítja helyre. Az »illetékes hely« a mélyreható államháztartási változásokból folyó nehézségeknek minősíti a késedelmet és kijelenti, hogy augusztustól előreláthatóan az egész állami gépezet túl lesz a kezdet nehézségein és érvényesülhet a pénzkezelés megváltozásának és az egyszerűsítésnek üdvös hatása. Biharmegye önállósága megmarad, mert 60 községből 57 a Hajdúhoz csatolás ellen döntött. A lakbérkérdésben kérték a kormánytői a havi részletben való fizetés engedélyezését. A kormány csak a háztulajdonosok jőkarbantartási kötelezettségében döntött. Úgy látszik, ez a két érdek nem fér össze. A kormány merev magatartását az aug. lakbér dolgában azzal indokolja, hogy a lakosságnak jórészében, illetve a tisztviselőknek és katonáknak a lakpénzét amúgy is az állam fizeti, a szabadfoglalkozású emberek pedig kétségtelenül abban a helyzetben vannak, hogy amennyiben meg tud-
