Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-25 / 171. szám
<* JLá C? t JSk, VÄ'lJLB CDJL.WVg ▼/ «4HOCJU1 AWKJ'KS ÄVil UJUC«. V'4 ^ <AM4^«í<Tr r JJ MJLI ««.» SU %J)Előfizetési dl) postai szállítással Ege bőre, . 25.000 S I Égése és félévi tlftfirétéit NeggeőévVe 75.000 K I -- cent fogadimk el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Llcenni. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Smith főbiztos jelentése a Nemzetek Szövetségéhez. i V I. Eger, 1924. július 24. MegyarorEzág pénzügyi főbiztosa most terjesztette be második jelentősét a Nemzetek Szövetségéhez, a júniusi pénzügyi helyzetről. A Magyar Nemzeti Bank jelentősége. Megemlíti, hogy ez uj magyar jegybank junius 24-én megkezdette működését e ezt a tényt igen nagyfontosságú eseménynek tartja. Különös nyomatékkai hangsúlyozza, hogy evvel megszűnt a fedezetlen jegykibocsátás lehetősége. Mellékeli a jegybank első jelentését, mely ezerint az államnak a bankkal szemben fennálló tartozása nem haladja meg a 110 millió aranykoronát, tehát azt az összeget, amelyet a magyar kormány és a Nemzetek Szövetsége annak idején megállapított. A külföldi kölcsön. Rámutat a főbiztos arra a tényre, hogy junius hő folyamán befejezték az előkészületeket az egész újjáépítési kölcsön elhelyezésére Angliában, az Egyesült-Államokban, Olaszországban, Svájcban, Hollandiában, Csehországban, Svédországban és Magyarországon. Kiemeli Teleszky és Bark erélyét és ügyességét, mellyel e tárgyalásokban eljártak. Ezután részletes kimutatást közöl jelentésében az angol, amerikai, svéd és holland jegyzések eredményeiről » azok sikerét nagyon kielégítőnek találja. A magyar kormány előreláthatólag a névérték 82 százalékát fogja kézhez kapni. Az állami bevételek. A következő fejezetben az ellenőrzés alatt álló állami bevételek alakulásáról szá mól be. Eszerint a kölcsön biztosítékául lekötött bevételek — vagyis a vámok, a dohánymonopolium, a cukoradó és a só- monopolium bevételei — a májusi 103.860 millió papirkoronával szemben junius hónapban 188.403 millió papirkoronát tettek ki. A belső kölcsönt illetőleg megjegyzi a jelentés, hogy a magyar bankok és ipari érdekeltségek junius folyamán 38.938 svájci frankot fizettek be előlegként az újjáépítési kölcsönre. Ezt az összeget a főbiztos kincstári szükségletekre engedélyezte. Beszámol a jelentés a kényszerkölcsön állásáról is. Eszerint juo. 30-án a kényszer- kölcsönből mutatkozó bevétel 2 422,639.326 papirkorona aktiv egyenleget tesz ki. A kényszerkölcsön utolsó részlete augusztus folyamán lesz esedékes. Ennek összegét 120 milliárd papirkoronára becsülik. Minthogy ez az összeg nem szerepel az újjáépítési költségvetésben, ennélfogva szükség esetén előre nem látott kiadásokra lesz felhasználható és csökkenteni fogja az 1924. december 31-ével végződő költségvetési félév deficitjét. A júliusi előirányzat. A következő pontban a júliusi költségelőirányzatot tünteti fel a főbiztos jelentése. Eszerint az előirányzott összegek júliusra igy alakulnak : kiadások 30,659.396 aranykorona, bevételek 18,689.110 aranykorona. Ilyenformán ez a hónap 11,870.276 aranykorona deficittel zárul. Összehasonlítva ezt az újjáépítési törvénybe foglalt költségvetéssel—mondja a jelentés—elsó pillanatra kedvezőtlen képet mutat az előirányzat. Azonban meg kell gondolni, hogy július hónap a legkedvezőtlenebb az egész kincstári esztendő bevételeire. A hiányt a jelentés avval magyarázza, hogy az egyenes adókat Magyarországon február, március, augusztus és november havában fizetik be, aminek következtében az ebből az adónemből eredő bevétel július havában minimumnak tekinthető. I. Tisztviselők. Ami a személyzeti kiadásokat illeti, azok jelentékenyen meghaladták azt az összeget, amelyet az újjáépítési költségvetés erre a célra szán. Erinek oka az állami alkalmazottak problémájának rendkívüli nehézsége. Noha az újjáépítési költségvetés 210 8 millió aranykoronát irányzott elő személyi kiadásokra, e nagy tételnek ellenére, nincsenek jól fizetve az állami hivatalnokok, mivel számuk túlságos nagy, hiszen az állam szükségképen kénytelen a menekült tisztviselőkről is gondoskodni. Az állami alkalmazottak erélyesen tiltakoztak a szanálással kapcsolatos uj fizetés megállapítáB ellen, miért is a kormány a következő három hónapra belement a fize- tésjavításba, vagyis már július elsején életbeléptette azokat a fizetéseket, amelyek az újjáépítési költségvetés szerint csak okt. elsején lettek volna esedékesek. 2. Üzemek. Ami ez állami üzemek deficitjét illeti, azok legnagyobb részét az Államvasutak deficitje teszi ki, s legfőbb oka a korona gyors értékcsökkenése volt. A vasúti viteldíjakat most lényegesen fölemelték s arany- paritásban állapították meg. A főbiztos reméli, hogy a pénz stabilizációja az Államvasutak pénzügyi helyzetében is lényeges javulást idéz elő. A legközelebbi bárom hónap folyamán különben a kincstár olyan átmeneti és rendkívüli Bevételekhez jut, amelyek nem szerepelnek az újjáépítési költségvetésben, b igy a költségelőirányzat deficitje paralizálható. E különleges bevételek : a kényszerkölcsön említett augusztusi részlete, másrészről pedig bizonyos felhalmozott és megtakarított élelmiszerkészletek eladásából befolyó jövedelem, melyeket a Nemzetek Szövetségének delegációja arra szánt, hogy azokkal a jumus 30-áig mutaskozó deficitet fedezzék, melyeket azonban nem kellett igénybevenni. Ilyen körülmények között a főbiztos helybenhagyta a júliusi költségvetést. Az uj pénzkezelés. Az uj központi kincstári pénzkezelés mellett minden minisztérium minden hőnap elején megkapja az arra a hónapra megszabott teljes hitelét. A múlt költségvetési év végén az állam kezében nem volt elegendő összeg erre a célra, • így a magyar kormány fölkérte a főbiztost, arra, hogy a júliusra előirányzott összegen kivül további összegeket szabadítson fel számára. Minthogy a főbiztos a kérést méltányosnak találta, 900X00 font sterlinget szabadított föl a »Bank of England« részéről az újjáépítési kölcsönre nyújtott előlegből. Reméli azonban a főbiztos, hogy az állam legföljebb három hőnap múlva képes lesz letör- leszteni minden igénybevett előlegét. Mérleg. A következő pontban részletes kimutatást közöl a jelentés az állam jun. havi folyó kiadásairól és bevételeiről. Kitér a kincstári pénzforgalom májusi és júniusi alakulására is, melyet azért tart érdekesnek, mivel képet nyújt a kincstári év végének helyzetéről két hőnapos ellenőrzés* után. Ez adatokból bizonyítja a jelentés, hogy a kincstári év végén sikerült az inflációt az előre meghatározott keretek között tartania; továbbá,hogy az újjáépítési kölcsönből a junius 30 án végződő kincstári évben mutatkozó deficitek fedezésére felhasznált 60 millió aranykoronából jelentékeny megtakarítás történt. E megtakarított összegeket hozzá kell csatolni a tartalékalaphoz, hogy előre nem látott szükség esetén fölhasználhatók legyenek. Sajtóleckék a német parlamentnek. Berlin, M. T. I. A Germania «Szabotázs» c. cikkében a nemzeti szocialisták, kommunisták és főleg a német nemzetiek abbeli szándéka ellen fordúlt, hogy a külpolitikai helyzetet pénteken részletes vita alá vegyék. A birodalmi kormány egész világosan hangoztatta, hogy a külpolitikai ügyeknek a birodalmi gyűlésben való mindennemű tárgyalását rendkívül végzetesnek tartja. A birodalmi gyűlésben folyó viták csak arra jók, hogy a kormánynak feltétlenül szükséges tárgyalási szabadságát megnehezítsék és a sikernek aránylag fennálló lehetőségét zavarják. Ez minden törvénynek és minden parlamenti szokásnak ellent mond, hogy nemzetközi ügyekben a diplomáciai tárgyalások taktikai
