Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-03 / 152. szám
Előfizetési di) postai szállítással Egg bóra. . 25.000 K I Égési és félévi előfizetést Negtjedévre 75.000 K '-----nem fogadunk eL P OLITIKAI NAPILAP. Felelő* szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Riadóhivatal; Líceumi nyomda Telefon szám II. Az indemnitás után a fővárosi törvényt tárgyalták. Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai t indemnitási javaslatot részleteiben is leüléséi 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky j tárgyalta. Béla elnök. Az indemnitási vita folytatólagos tárgyalásának során Kiss Menyhért szólalt fel és a népjóléti minisztérium megszüntetésére terjeszt elő indítványt. Korányi Frigyes báró az indítványra vonatkozóan kijelenti, hogy teljesen fölösleges az indemnitási törvényjavaslatot oly intézkedésekkel megterhelni, amelyek nem tartoznak az indemnitási javaslatba. Kéri az indítvány elvetését. Á nemzetgyűlés ilyen értelemben határoz. — Győrffy Imre előadó javasolja, hogy a bűntető igazságszolgáltatás 1921-től 1929-ig terjedhető hatálya a törvényhatósági bizottság további rendezéséig meghosszabbítható legyen. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadja. — A nemzetgyűlés ezzel az indítvánnyal az mk mm» *(**&$> őst»»«»»»» ovo» Ezután a fővárosi törvényhatóság újjászervezéséről szőlő törvényjavaslat tárgőalására tér át a Ház. S. Szabó Géza előadó ismerteti a javaslatot. A javaslathoz Farkas István szól elsőnek. Szerinte a törvényjavaslat jogfosztást jelent és reakciós törekvéseket lát benne, majd áttér az utolsó fővárosi uralom bírálatára. Azt igyekszik bizonyítani, hogy Budapest városa a keresztény uralom alatt kultűrszem- pontból lezűllött. A javaslatot, melyet reakciósnak és sötétnek mond, nem fogadja el. Beszédét Budai, Petrovác állandó közbeszólásokkal zavarja, ügy hogy az elnöknek az egyre fokozódó zajban többször erélyesen kell közbelépnie. (Az ülés tart.) Föloszlott a Törvényhatósági Árvizsgáló Bizottság. Eger, 1924. július 2. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a kormány feloszlatta az összes árvizsgáló bizottságokat. Az Okáb. tehát nincs többé, s vele együtt szűntek meg a törvényhatósági árvizsgáló bizottságok is. A rendelet ma érkezett meg az egri th. árvizsgálő bizottsághoz is és az ár- vizsgáló bizottság elnöke, Fülőp Zoltán ny. főszolgabíró ma közölte a bizottság tagjaival a kereskedelmi miniszter vonatkozó rendelkezéseit, továbbá az Okáb. elnökének utolsó ténykedését. A két okmány, amely az egri bizottság működésére vet világot a következő : >A m. kir. minisztérium a f. évi június hő 27. napján kelt egyik rendeletével az árvizsg. bizottságokat megszüntette. Ehhez képest Nagyságodat a Heves vmi th.. árvizsgálő bizottság elnöki tisztje alól felmentem. Ide mellékelten kézbesítem a m. kir. kereskedelmi miniszter úrnak előterjesztésemre Nagyságodhoz intézett levelét és felhasználom az alkalmat, hogy közérdekű, értékes, buzgó és önzetlen tevékenységéért Nagyságodnak szintén elismerésemet és köizönetemet nyilvánítsam. Egyben kérem, hogy szíveskedjék a h. elnök úrnak, úgyszintén a bizottság tagjainak is önzetlen munkásságukért elismerésemet és köszönetemet tolmácsolni, Dr. Biber Gyula elnök.« A miniszter elismerő írása pedig a következő : »Az Árvizsgáló Bizottságok megszüntetése alkalmából a köz érdekében hosszú időn át, nehéz viszonyok között, rendkívüli ügybuzgalommal, hozzáértéssel és eréllyel, önzetlenül teljesített, kiváló működéséért teljes elismerésemet és őszinte köszöneté- met fejezem ki. Budapest, 1924. június 25. Walkó• A francia vatikáni követség. Eger, 1924. július 2. A katolikus egyház legidősebb leánya, Franciaország, pár évvel a háború előtt, a dijoni püspök esetéből, X. Pius pápa nagy szívfájdalmára, szakított a Vatiaán- nal. A katolikus iskolákat laicizálta, az egyházi vagyont konfiskálta, a tetnplomo kai községiesítette s a felettük való rendelkezést a községi vagy városi tanácsokra bízta, az apácákat, a tanítőrendeket az országból kiutasította, erőltette a kultuszegyesületek alakítását, hogy a francia katolicizmust elszakítsa Rómától. A kultusztörvény nyomán fájdalmas jelenetek, lélekrázó események játszódtak ie. de a nyomás alatt föllángolt az ősi hit és buzgó családok nagy áldozatokat tettek az egyház oltárára. Hitvallő lelkek elszántan védték a katolicizmus legtermészetesebb jogát. A szocialista, radikális, szabadkőműves kormányt nem indították meg a jók fájdalmai, Barrés nagyszerű szónoklatai, a hithű képviselők követelései: a hatalom tovább haladt az erőszak útján. Múltak hónapok, röpke évek és Franciaország XV. Benedek pápasága alatt, a háború alatt békejobbot nyújtott a Vatikánnak, a menetelő csapatok credőja, mit Páris, Lion, Bordeaux utjain lelkesen énekeltek a katonák: megszólaltatta a lelkiismeretet’ a német csapatok előnyomulása a legnagyobb erkölcsi hatalommal való diplomáciai viszony fölvételét kényszerítette ki. Páris ée Róma kibékültek. A vatikáni követség újból gazdát kapott Barrésban! A háború véget ért; megtörtént a nagy leszámolás is. Bár a könyvvitel még nem zárta le a főkönyvet, a vallásgyúlölő baloldal elérkezettnek látja a pillanatot, — hogy Rómával újból szakítsanak. A szocialista - szabadkőműves blokk amelynek élőn Herriot áll — a vatikáni követség megszűntetését tette programmes II. pontjául. Es itt látszik ki jja [lóláb. Francia- országban zuhan a frank, egyre nő a munkanélküliek száma, gazdasági krízis fenyegeti a kis exisztenciákat, a munkásság nagy része amerikázik, szabotál. S ezeknek a tátongó gazdasági és erkölcsi bajoknak egyedüli áfiuma Herriot szerint — törölni a vatikáni követséget és boldog lesz a francia nép. Mennyi lelketlenség, mennyi gonoszság sűrűsödik össze a francia «partié gauche»-ban, mely kéjelegni akar a hatalomban, mohó étvágyában a pápába harap, pedig írva van: «Qui mange du papé, il mort.» (Dr. Cs. L.) A magyar kölcsön összegét már lejegyezték a külföldi államok. Franciaország nem tud részt venni a kölcsön jegyzésében. A külföldi kölcsönnel kapcsolatban ma az a jelentés érkezett a pénzügyminiszterhez, hogy Franciaország nem vehet részt a külföldi kölcsön jegyzésében. Ennek oka az, hogy a francia kormány még a francia megyék kőlcsönszükségletét sem tudja kielégíteni, a mai rossz pénzügyi helyzetben. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy a kölcsön jegyzés eredményét egyáltalán nem befolyásolja Franciaország tartózkodása. Kölcsönünk összegét már teljesen lejegyezték a különböző államok. Amerikában is sikerrel járnak azok a tárgyalások, melyeket egy amerikai pénzeső- porttal megindítottunk. Newyorkban is biztosítva van 2.25 millió angol font jegyzése. Most már körülbelül véglegesen kialakultak azok az összegek, amelyeket az egyes államok a magyar kölcsönből jegyezni fognak. Eszerint Olaszország 1 és félmillió, Svájc 1 és negyedmillió, Hollandia félmillió, Amerika 2 és egynegyedmillió angol fontot jegyez, a kölcsön többi részét pedig az angol piac jegyzi. Az államjegyforgalom a Jegyintézet június 23-iki kimutatása Bzerint 50 és V« milliárddal szaporodott. Ára hétköznap 1000* vasárnap 1500 korona. láger, 1824. jülins 3 csütörtök. XLL evf. 152. m.
