Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-22 / 168. szám
2 jgoju jtfEi'OJäAi* 1324» jűiiu* aa. Vilmos császár Eger, 1924. július 21. Vilmos császár Knebel Miklós pápai kamarással és Jakovits Valéria tanítónővel, (mindketten a hollandi gyermeküdü- lési mozgalom magyar tagjai) együtt vacsorázott. Ez a vacsora július 8-án folyt le. A bosszú beszélgetés részleteiből kitűnik, hogy a magyar sajtóban bőven tárgyalt apátváltozásről a Hollandiában élő magyarok aligha tudnak. Vacsora után a kastély terraszán feketekávét szolgáltak fel. Itt a császár Knebel Miklós pápai kamaráshoz fordult és ragyogó szemekkel, szinte fellelkesülve érdeklődött a magyarországi állapotokról. — Mikor jött, miért van itt, mi újság maguknál és milyen városbői jött? ... — peregtek egymásután a kérdések a császár ajkáról. Knebel elmondotta, hogy Hollandiában, mint a magyarországi gyeraieknyaral tatás irányítója van. Egyébként Szombathelyről jött. — Ah, ön szombathelyi? — örvendezett a császár. Sezután gyorsan elmondotta, hogy Szombathelyt még a kőszegi nagy hadgyakorlatokon, a béke idején járt és ott és a zirci apát, találkozott a pannonhalmi főapáttal és a zirci apáttal, akik olyan kedves, szimpatikus emberek voltak, hogy még ma, annyi év után is szívesen emlékszik vissza rájuk. Ezután Magyarország gazdasági helyzetéről érdeklődött a császár. Igaz-e, hogy elszegényedtünk s hogy gazdasági bajokkal küzdünk ? Knebel pápai kamarás elmondotta, hogy bizony szűkösen vagyunk, a szegény gyermekeket külföldön, kegyelemkenyéren nyaraltatjuk. — No, én ismerem Magyarországot s a magyar népet; azt hiszem, még rendbejön minden. Egyébként Magyarország vi szonyai ma is rendkívül érdekelnek és . . . — itt felemelte a császár a hangsúlyt, majd a következőket mondotta : — Ich bin überzeigt, da?s kann nicht lange dauern . . . Meg vagyok győződve, hogy Magyarország nem veszett el és helyzete ugyanolyan lesz, mint volt annyi évszázadon át. A császárnak a zirci apátra való visszaemlékezése nekünk ugyanolyan jól esik, mint a többi igazságos megnyilatko zása a magyarokról. »—wo r. a»» b#» Megjelent a bortörvény végrehajtási utasítása. Eger, 1924. július 19 Ma lépett életbe az 1924 : IX törvénycikk, mely a bor előállításának, kezelésé nek és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalsnazásáről szó!. A földmiveiésügyi miniszter végrehajtási utasítása megállapítja, hogy a zajos erjedésen innen must, azon túl pedig bor a szőlőlé neve. Felsorolja a bo? kezelésnél megengedett eljárásokat és azok eseteit, vagy tilalmát. így: szőj a kénezés- ről, savtalardtáeról, szén használatáról, hibás borok kezeléséről és házasításárói. Tárgyalja a must ipari feldolgozását ( ű rí te 11 must, mustméz, szőlőzselé, szölőlek- vér); a must és bor sűrítését és javítását. Szól a szárított és fonnyasztott szőlőről, Ismerteti a must és bor javításának engedélyezési eljárását, a tipu borok elő állítását, párlási célra szolgáló bor előállítására vonatkozó engedélyeket, tiltott anyagokat, forgalombahozatalt, végül a borok elnevezését és megjelölését. Felsorolja még az utasítás a borvidékedet ia. Ezek között földrajzi sorrendben eltő a soproni, 12. a gyöngyösvison- tai és 13. az egri. Az új törvény meghatározza a vörös és siller (kástélyos) borok lényegét. Megköti a direkdermő fajtákból szűrt bor kezelését. Külföldi borokat ezután is csak származásuk megnevezésével lehet forgalomba hozni. A borhamisító anyagok tilalmát is kimondja. Mindenütt, ahol a bornak raktározását vagy forgalmát szolgálják, ki kell függeszteni a bortörvényt. A Tokaj-Hegyaljáról külön rendelkezések is vannak, mert ez zárt terűlet. Külön tárgyalja a rendelet a csemegeborok fogalmát, készítésének engedélyezését; az aszú-, pezsgő- és habzó borokra, borpárlatra és győgyborokra vonatkozó rendelkezéseket. Végül a felelősséget és bírói eljárást tárgyalja. Az oláh konkordátum még függőben van. Eger, 1924. julius 21. A bukaresti Rador-ügynökség világgá köríölte s ekkor ia közöltük, hogy a Szent szák és az oláh kormány közt a konkur dátum véglegesen létrejött és alá is írták már. A hír még a pontozatokat ia tudta." Most aztán félhivátaíos nyilatkozatot közölnek a juliua 17 iki bukaresti lap>k arról, hogy a konkordátum hire közeli volt. Mindössze ez történt, hogy Banu volt vallásügyi miniszter az oláh kormány delegátusa, Rómából dr. Paelisanu Zenobius miniszteri tanácsost visszaküldte Bukarestbe, hogy jelentést tegyen a tárgyalások jelenlegi állásáról. Bratianu minisz terelnök lakásán tette meg jelentését. Paelisanu, a miniszterelnök, Dúca küliigy- és Lepadatu vallásügyi miniszter előtt. Az értekezlet hosszasan foglalkozott a jelentéssel s azután új utasításokkal küldte vissza Paelisanu tanácsost Rómába. Lepadatu vallásügyi miniszter az értekezlet után a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a Vatikánnal folytatott tárgyalások befejezéséről szőlő hirek nem felelnek mag a valóságnak. A tanácskozások folynak s előreláthatólag mag hosszú ideig eltartanak. Szerencsétlenség, bűntény, vagy öngyilkosság? Tóth Pál János Árnyékszala-u. 27. sz. a. lakos éjfél előtt azzal rohant a mentőállomásra, hogy Erős Károly ugyanott lakó, népgondoző hivatali szolgát szállítsák be az Irgalmasok kórházába, mert részegen leesett a padlásról. Az Irgalmasokhoz beszállít ott 48 éves ember, aki általában nem keltette jőzan életű ember hatását, orrán, fülén és száján erősen vérzett és eszméletlen volt. Az ápolás alá vett ember egy pillanatra sem nyerte vissza eszméletét és reggel 4 őrára meg is halt. Horváth Géza dr. kórházi főorvos a nem természetes halálesetet kötelesség- szerüleg jelentette a hatóságnak. A kir. ügyészség utasítására az államrendőrség megindította a nyomozást. Krajnák Pál rendőrkapitány és Kompoithy Lajos állsmrendőrségi detektív, a megtartott nyomozás során nem találtak bűntettre gyanút keltő okot és elfogadták azt, hogy a haláleset oka szerencsétlenség A kir. ügyészség a boncolást mellőzte és a temetési engedélyt megadta, te *flaaa»»a£i»ö«s3{íií?8»;4?!aaa^a«Kíí£5Sí»»ai Rövidesen megtörténik a németek meghívása. Páris, Wolff A Maiin külön tudósítója írja : A delegátusok ma délelőtt 10 óra 30 perckor nem hivatalos ülésre gyűltek össze. Egész sor igen fontos kérdést vitattak meg, példáúl azt is, mikor hívják meg a német delegátusokat Londonba. Mint a lap tudósítója értesül, valószínű, hogy a delegátusok a konferenciát ma délutánra teljes ülésre hívják össze és ennek folyamán vizsgálat alá veszik az 1. és 3-ik bizottság határozatait. Ez utóbbi bizottság új utasításokat kért. » aoesÉi»aaaaass{4a»es®iíaaasK»í9í9 $ saasaa» Románia gazdasági helyzeté. Eger, 1924. július 21, * I Az angol külkereskedelmi hivatal közzétetUe a bukaresti angol kereskedelmi titkárnak jelentését, amelyet Románia 1923» 24. évi gazdasági helyzetéről küldött be. A jelentés mindenekelőtt a román háztartás passzivitását igyekszik bizonyítani és arra a megállapításra jut, hogy az 191920. évi költségve'és 3500 millió, az 1921. évi költségvetés 2700. az 1921 —22. évi körülbelül 2 milliárd és az 1922—23. évi költségvetés körülbelül 4 milliárd lei deficites tüntet fel. 1920 ban óriási pénzmfiáoió indult meg. Ez a folyamat még most is tart. A pénzfergdloui csupán 1923-ban 2574 millió lei-jel emelkedőit Annak az aranynak legnagyobb része, amely a nemze i bank kimutatásában szerepel, egyáltalán nines román, kezekben, 315 milliót még a háború alatt Moszkvába küldtek, s ez még most is ott van. Egy másik összeget az angol bankban őrizne« és c-upán 127 millió arany érték van a nemzeti bankban. 1923 eleje óta a pénzforgalom 4200 millió lei-jel emelkedett. Ettől az időtől kezdve a román nemzeti bank meglehetős bőven számitól le bizonyos kereskedelmi váltókat. Errs a crlra a nemzeti bank 1922-ben több mirts 2 miliiárdot. 1923-ban pedig 2056 millió leit előlegezett. A bukaresú pénzpiac e bőkezű előlegek ellenére súlyos pánzszüzsógbea szenved és az árak egész Romániában emelkednek. 1923 januárja óta különösed heves drágasági hulláin indult meg * az árak a legrövidebb időn belül 40 50 százalékkal emelkedtek. A tőzsde viszont az állami adóssógcimlete-t erős értáktelenedé- sét tünteti fel. 1913. évi állami kibocsátások, amelyen 1923. elején még 74-en állottak, az év vége felé 57 ig hanyatlottak. Az 1918 évi nemzeti kölcsön 62-re, az 1919. évi győzelmi kölcsön 65-re és a rekonstrukciós kölcsön 64-ra esett alá. Bár az állampapírok ezeknek az árfolyamzuhanásoknak következtében csaknem 100 százalékkal tööbat hoznak, mint amennyit eredetileg ígértek, az elértéktelenedés állandóan tart. Különböző szükségleti cikkek belföldi ára nagyrészt elérte a vaiutaelértéktelenedéa paritását, sőt sok esetben meg is haladta. (Folytatjuk.) SZÍNHÁZ. Az élő holtest. Tolsztoj drámája ment szombaton este az Országos Kamara Színház előadásában. És ezt kell mondanunk, hogy aki megcsömörlött az önzés, tülekedés, hazugság és alatomosság mai korátő', az menjen a kamaraszínházba Tolsztoj-drámát nézni. Az élő holttet tárgya igazi tolsztoji: Becsületes feleség második tiszta házassága érdekében, a züllött férjnek színlelt
