Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-19 / 166. szám
2 E0KJL MPUJaÁfcr 1924. július 20 A Szovjet „jogrendet“ teremt, Eger, 1924. julius 19. Magyarországon évek óta írnak, lármáznak, kiabálnak a jogrendről, amely a Népszava és más radikális újságok szerint hiányzik nálunk. Ez a kiabálás, ez a lárma persze senkit meg nem téveszthet, akinek csak egy garasára sütni valója is van. A Nópsza- váék jogrendjét s annak eszközeit — a rohamkést, a golyót, a kötelet — szomorú tapasztalatból ismeri a magyarság. Hogy azonban az intézményesen megszervezett szovjet-államban hogyan megy a világ sora: arra is elmondunk egyet-mást. Hadd lássa, akinek szemei vannak a látásra : hogyan képzeli a szociáldemokra- tizmus és kommunizmus a jogrendet. A szocializmus diadalának, másként az elképzelhetetlen emberi szenvedéseknek országában, Oroszországban, végső leszámolásra készülnek az elnyomottak a szocialista zsarnokok ellen. A moszkvai új arisztokrácia, a szocialista vezérkar, kétségbeesett diplomáciai lépésekkel igyekszik a külíö'd czociálistáinak, főként a szocialista kormányférfiaknak támogatását megnyerni. Macdonald, a hétszer leszavazott és Herriot, a francia szélsőbalból kormányt alakító »elvtárs«, a reményük. Segítségük nélkül Leninország mai formájában elveszett. Elsöpri a föltámadó orosz nemzeti állam. A szovjet ideges félelmében újabb elfogató parancsokkal tizedeli a józanabb elemeitől már rég megfosztott társadalmat. A Preobasenszk-t zred minden volt katonáját letartóztatták. A főiskolákról min- I dankit kitiltottak, aki neu lajstromozott kommunista. Ezt avval az ürüggyel hajI tották végre, hogy a kommunista munkás- ifjaknak akarnak helyet biztosítani a fóbb iskolákban. Aki tudja, hogy a már békében is alacsony színvonalú orosz népoktatás mennyit hanyatlott Leninék alatt s hogy a munkás ifjak legnagyobb része nem rokonszenvez a terrorista hajlamú kommunistákkal, sehogysem fogadhatja el ezt az ürügyet. Az erőszak azonban nem segít a belső bajokon. A koplaló, ^nélkülöző munkások kiábrándultán fordulnak el — meggazdagodott vezetőiktől. A kommunizmus hosz- szú iskolájába belefáradtak. A frázisokra rácáfolnak az emelkedő árak. Az állami üzemek tehetetlenségét az egyre jobban szaporodó magán-üzletek aknázzák ki. Ezeket a szovjet-urakkal faj- sorsoa elemek alapítják s a konjunktúra kihasználásából nem csinálnak lelkiismereti kérdést A kiéhezett lakosság mindent megvesz. Egy moszkvai diákinternátusnak 150 növendéke halt meg romlott ételek használata következtében. Az élelmiszer árus büntetlen maradt, mire a lakosság körében arról kezdtek suttogni, hogy a 150 diákot a hatóság rendeletére mérgezték meg. A fajsorsos kereskedők túlságos élelmessége fölébresztette az antiszemitizmust. Lenin sírjánál antiszemita gyűlés tartottak a munkások. A résztvevődet letartóztatták A Donee szénvidéken sztrájkba léptek a bá- nj^ászok. A mozgalmat a szovjet — a mua- kásuralmat meghazudtoló erőszakkal — várbefoj tolta. S mégis mintha mindezek a tünetek azt mondanák, hogy az erősz&k nem tarthat már sokáig Nyugtalanság a városi adóhivatal tisztviselői között. Eger, t924. július 19. Eger város adóhivatali lisztviselői azok közó a tisztviselők közé tartoznak, akik a legteljezebb munkaidő mellett a legfelelősségestbb, tehát a legsúlyosabb munkát végzik és a legnagyobb szolgálatot teszik végzett munkájukkal a köznek. A reggeltői sokszor késő éjszakáig — csupán 1—2 órai ebédszünettel — dolgozó adőtisztek mégis háttérben állanak illetményeik megállapítása tekintetében. Méltán megértésre számíthat és talál is az a nyugtalanság, amely a mai nagyon nehéz viszonyok között, ennél az osztálynál jelentkezett. Az egyes tisztviselők tanácstalan helyzetökben a Kansz helybeli választmányának exponenseihez fordúltak. Minthogy azonban a szövetség csak kidolgozott javaslatok tekintetáoen foglalhat állást, azt a tanácsot adta az egyes tisztviselőknek, hogy ilyen javaslatot nyújtsanak be és akkor a szövetség teljes erkölcsi súlyával lesz támogatásukra. Munkatársunk kérdést intézett trank Tivadar városi tanácsoshoz, aki ez idő szerint ugyan szabadságon van. (Jellemző az adóhivatali munkateher nagyságára, hogy a városi tanácsos szabadsága is csak olyan talmi szabadság, mert naponta feljár a hivatalába és átnézi az ügyeket.) A városi tanácsos teljesen megérti az adóhivatali tisztviselőkar panaszos helyzetét. I — Sajnos, a város eddig nem tehetett . semmit, minthogy a törvény állapította I meg a fizetéseket. Mivel azonban mou már | nem az állam, hanem maga a város gondoskodik tisztviselőinek ellátásáról, úgy fogunk a panaszokon segíteni, hogy a képviselőtestület elé terjesztünk megfelelő javaslatot. Méltányos az a kívánság, hogy a végzettség és a végzett munka terhe arányéban kapja a tisztviselő a fizetését és erre a város adóügyi tisztikara valóban í rászolgált. Hiszen a tél óta szüntelenül a legsürgősebb adóügyi munkákat nemcsak »úgy szólván«, de valósággal éjt nappallá téve végzi. Egész napi- és gyakran éjszakába nyúló elfoglaltsága mellett sem nem gazdálkodhat, sem nem javíthat külön jövedelemmel a helyzetin. Jóllehet más kategóriák kisebb képzettség mellett, kisebb súlyú munka mellett, úgyszólván fél napi elfoglaltságon felül nemcsak jobb fizetést élveznek, de még szabad idejükben segíthetnek is magukon. Szőlőbetegség, mely órák alatt elpusztítja a szőlőtermést. Újvidékről jelentik: A szerémségi szőlőtermés szerdán alig pár óra alatt, titokzatos körülmények között, teljesen elpusztult. A rejtélyes elemi csapást — amelyet egyáltalán nem tudnak megmagyarázni a szőlőtermelők — a Szerémségben ■ürű eső előzte meg. A szőlőkben dolgozó gazdák ekkor észrevették, hogy a szőlőfürtök a kisütött napon hirtelen vörösödni kezdenek ás a szemek erősen megduzzadnak. Az érthetetlen változás nagy feltűnést keltett a szőlősgazdák közt, akik azon ban csak akkor álltak igazán ijedten a rejtély előtt, amikor a megduzzadt szemek gyorsan száradni kezdtek és kiszáradva, lehullottak a fürtökről. A szakértők szerint eddig még ismeretlen szőlőbetegség okozta a pusztítást. A szerémségi szőlőgazdák kára több húszmillió dinárnál, amelyből semmi sem térül meg, minthogy a szőlőtermés csak jégkár ellen volt biztosítva. A Gárdonyi-Társaságból. Eger, 1924. július ti A Gárdonyi-Társaság választmánya gyűlést tartott tegnap délután, melynek egyik főtárgya a társaság vezetésében beállott személyi változás volt. Mint általánosan tudott dolog; dr. Werner Adolf elnök zirci apát lett; Molnár Kálmán dr. a pécsi tudomány-egyetem közjogi tanszékére kapó t meghívást; végül Tordai Ányos dr. főtitkárt a bajai főgimnázium igazgatójává nevezték ki A választmány úgy határozott, hogy az elnöki teendőket Breznay Imre alelnök, a főtitkári teendőket Vucskits Jenő titkár látja el, míg a titkári teendők végzésére Bárány Lászlót kérik fői — az októberi tisztújító közgyűlésig. Komolyan foglalkozik a Társaság az Évkönyv kiadáíáoak kérdésével s a körülmények úgy alakultak, hogy az első Évkönyv valószínűen megjelenik &z októberi díszgyűlésre. Az egri építőmunkávsok bérmozgalma. Eger, 1924. július 19. Csendben, barátságos tírgyaláa közben intézték el az i-gri nagyobb cégei munkásaikkal, illetve a keresztényszocialista vezetőkkel az épíiö ipari munkások bérrendezésének ügyét.Lényeges volt az aranykorona fizetési alapra való áttérés, amivel az utóbbi időben érzékeny veszteségeket szenvedett munkás»ágot mentesítették aitó a kockázattól, amelynek a búza- alapon való számításnál állandóa • ki volt téve Már magában az aranykorona alapra való áttéréssel is, 2000 papirkoronánál nagyobb az óránkimi bér. Az új bérek egyébként, anélkül hogy a munkások között kategóriák állapíttatnának meg, a következők: minimum 45, maximum 60 a-anyfillér órabér 100°/#-ban értve, melyhez vidéken dolgozók számára 8 aranyfillér, munkavezetők és különleges munkát végezők számira pedig 10 aranyfillér óránkinti pőtdíj jár. A kötelező szor- zőszám megállapításánál volt csak nézet- eltérés, amennyiben a munkásság a mindenkori hivatalos szorzőszámot követelte, ebből azonban engednie kellett, mert belátta, hogy az erősen fölfelé kikerekített hivatalos szorzőszám a kincstári érdekek biztosítására és a hivatalos közegeknek a közönséggel szemben való érintkezésében használatos csak, mig az üzleti életben, anyagbeszerzésnél stb. a dollár középár- folyama alapján kiszámított szorzőszám használatos. Méltánytalannak tűnik fel, hogy ezzel szemben a munkaadók az aranyfdlérekbea megállapított betegsegélyző járulékokat az az üzletinél magasabb hivatalos szorzőszám
