Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-12-30 / 299. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona. BJger, 1924 december 30. kedd. XLI. 6vt. 299. s t Előfizetési díj postai szállítással ääfl hóra . 45.000 K | Égé** 4a télcvl előfizetést ttstíBerfévre 120.000 K , -— aesa foszdnnk el. Szerkesztőség: Eger, Líceum, kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A távollevő testvérek. A karácsonyi ünnepek alatt megszűntek a politikai torzsal­kodások s úgy éreztük, hogy erre a rövid időre valóban a békesség szállta meg az embe­reket. Ezeknek az ünnepi napok­nak legkiemelkedőbb politikai eseménye volt gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnöknek az a nyi­latkozata, amelyben a tőlünk el­szakított faitestvéreinkről, a'meg- szállott területeken idegen járom alatt nyögő magyar kisebbségek­ről tett említést. Úgy érezte a nemzet magát ez alatt a kará­csony alatt, mint az a család, amelynek minden tagja nem me­legedhetett együtt a karácsonyi gyertyák fényében. A magyar kisebbségek azonban emlékünk­ben voltak s maga a kormány sem mulasztotta el, hogy reájuk emlékezzen. Apponyi legutóbbi genfi beszéde roppant nagy ha­tást gyakorolt az európai vezető­körökre s ez olyan momentum­nak tekinthető a kisebbségek kérdésében, mint kiinduló pont, ahonnan kezdve sorsunk javu­lása várható. Az európai béke érdeke, hogy a világ minél jobban felismerje azt a nagy sérelmet, ami a ma­gyar nemzeten esett három millió fajtestvérének igazságtalan el- szakítása álcái. Hosszú akna­munka előzte meg ezt a kegyet­len diplomáciai műtétet s nekünk is el kell készülnünk arra, hogy hosszú idők megfeszített mun­kája fogja csak a világ szemét felnyitni az igazságtalanságok meglátására. Be fog bizonyo­sodni, hogy Középeurőpa mind­addig ólomlábakon jár a világ­konszolidáció felé, amig ezek az igazságtalan békeparagrafusok revízió alá nem kerülnek. A miniszterelnök nyilatkozatá­ból örömmel látjuk, hogy a kor­mány elsőrangú kötelességének tartja a kisebbségek kérdésének állandó felszínen tartását s ez által elérni véljük azt, hogy épen az a külföld fogja az igazságot szol­gáltatni, amelyik az igazságtalan­ságot elkövette. Mindenekelőtt gazdasági szem­pontból kell rájönnie a művelt világnak, hogy azok a vám- sorompók, amelyeket állítottak, Közép-eurőpa kisebb-nagyobb nemzeteit oly nagy mértékben választották el egymástól, hogy a tőszomszéd nemzet képtelen olcsó életfeltételekhez jutni, holott a gazdasági helyzet eme merev feszültségét megoldani lehetne egy olyan gazdasági szövetségbe való tömörülés által, amelyben leomlanának a vámsorompők s ezáltal Középeurőpa gazdasági szanálása egy csapásra megol­dódnék. Ebben a gazdasági szervezet­ben — amelyben bennfoglaltat­nék a nagy német birodalom is — a gzabadkereskedelem, amely­nek a magyar kormány is hive, meghozná azt a várva várt jó­létet, aminek ma hiányában van nemcsak Magyarország, de egész Európa. A nagy békediktátorok előbb utóbb rá fognak jönni arra, hogy az apró egységekre osztott osztrák-magyar monar­chia területét, ha politikailag i szét is robbantották, gazdasági ! tekintetben maradandó elizolált- I ságot nem teremthetnek, mert a gazdasági életnek törvényei van­nak, amelyeket a geográfiai vi- j szonyok, a nemzetek elhelyez­kedése, faji és kulturális viszo­nyok szabták meg évszázadok fejlődése során s ezeket máról holnapra egy tollvonással eltün­tetni nem lehet. | Ugyanez a törvény fog érvé­nyesülni nemzetiségi tekintetben is s mi magyarok 1924. kará­csonya után is nagyon jól tud­juk, hogy az eljövendő új idők nem fogják tűrni azt, hogy a világon példátlanul álló geográ- j fiai egységet, az integer magyar j területet, csupán büntetés és megtorlás okából szétszaggas­sanak s ugyanakkor 3 milliónál több fajmagyart idegen rabságba döntsenek. Mi várunk és rendületlenül bízunk az igazság győzelmében. Az ellenzék nem vesz részt a költségvetés vitájában. Budapestről jelentik: Ma már kétségtelennek látszik, hogy a költségvetési vita ellenzék nél­kül fog lefolyni. A vita megkez­dése előtt nem jár le a passzivi­tásba vonult ellanzéki pártok egyes tagjainak kitiltási ideje, addig pedig, tehát körülbelül február elejéig szóba sem ke­rülhet, hogy a parlamentbe visz- szatárjenek. A baloldali körök­ben oiy nagy az elkeseredés, hogy több képviselő azt han­goztatja, hogy a passzivitást a kitiltás lejárta után is folytatni keli. Nem szállítják le az aranykorona hivatalos szorzószámát. Csak a vamdíjaknál lesz 15000 a szorzószám. Eger, 1924. december 29. A lapok úgy a fővárosban mint a vidéken közölték, hogy a pénzügyi kormrny január el­sejével leszállítja az aranyko­rona hivatalos szorzőizámát. A mai tizenhétezerazeree szorzó- szám ugyanis nem fedi az arany­korona valódi értékét, mert egy aranykorona valóságos értéke körülbelül 15.000 papirkoroná- nak felel meg. Nagy János dr. kincstári fő­tanácsos ezzel kapcsolatban a következőket mondotta az Egri Népújság munkatársának: »Az eddigi tervek szerint nem felelnek meg a valóságnak az aranykorona hivatalos szorzó­számának leszállításáról forga­lomba hozott hírek. A szorzó* szám az összes állami bevételek­nél és kiadásoknál, tehát úgy az adóknál mint a tisztviselők fizetésénél 17.000 marad. Mind­össze a vámdíjaknál szállítják le az aranykorona valódi érté­ke szerint a szorzószámot. A magam részéről a 17.000 Bzorzőezám fenatartását nem he­lyeslem, mert az állam által szá­mított és a valóságos aranyko­rona között ily módon keletke­zett ázsiót a mai drágaság egyik okának tartom. Az aranykorona szorzőszámát le kellene szállítani a valóságos szorzóüzámra, mely föltétien ol­csóbbodást hozna magával az egész vonalon, hisz nemcsak az adó lenne kisebb összegű, de olcsóbb lenne az utazás és a szál­lítás is.« « r Kssoa sássá as ratcatcaa aac» ara as A miniszteri tárcák költségvetése. Nagy János dr. a kultusztárca-költ­ségvetésének előadója. Budapestről jelentik : Ma, hét­főn, délelőtt publikálták az egyes miniszteri tárcák költségvetéseit. A kormány a költségvetés be­nyújtásakor úgy döntött, hogy az egyes tárcáknak külön elő­adójuk lesz a költségvetés vitá­jában. Az előadók tárcák sze­rint a következők lesznek : Miniszterelnökség: Örffy Imre. Belügy: F. Szabó Gáza. Földmivelésügy: Erdélyi A. Kultusz: Egri Nagy János dr. Igazságügy: Örffy Imre. Pénzügy: Temesváry Imre. Kereskedelem: Hermann M. Külügy: Mózer Ernő. Honvédelem: Görgey István. A népjóléti minisztérium tárca előadója még nincs kiszemelve. Az egész 1924—25. évi arany­költségvetésről szőlő törvény- javaslatnak parlamenti előadója pedig Nagy János dr. egri kép­viselő. Nincs békeközvetítő a kormány és az ellenzék között. Az egységes párt fővárosban időző tagjai módot kerestek arra, hogy a parlamen'i helyzetet meg­tárgyalják. A beszélgetés célja volt annak a megbeszélése, hogy helyes volna, hogy a paesiviíásba vonult ellenzek között a Híz va­lamelyik nagytekintélyű tagja például grőtApponyi Albert vagy Gaál Gieztou vállalkoznának a közvetítésre, de sun Apponyi Albert gróf sem Gaál Gaszton nem voltak hajlandók a közve­títést elvállolai. jaraMi JKáöBáescM ggpagggg äK^saarakSi Az olasz sajtó a magyar újjáépítésről. Róma, december 29. (M. T. I.) A Nuovo Paeze vezércikkben foglalkozik Smith népszövetségi főbiztos jelentésével és a magyar gazdasági újjáépítés kérdésével. A cikk arra a végső következ­tetésre jut, hogy Magyarország és a magyar nemzet a legszebb jövőnek néz eléue.

Next

/
Oldalképek
Tartalom