Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-12-25 / 297. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. december 25. A Kereskedelmi és Iparkamara évzáró ülésa. A Kereskedelmi és Iparkamara, miként megírtuk december 29-én tartja ez évben utolsó ülését. Az ülés napirendjét, melyen több fontos tárgy szerepel, a közös bizottság és a szakosztályok már előkészítették. így, hogy a legfontosabb ügyekből bői néhányat említsünk, pontonként megvitatták a magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvénytervezetet, javaslatot készítettek a kereskedelmi és ipari hitel olcsóbbá tételéről. a kereskedő és iparos ifjak állami utazási ösztöndíjának felújításáról. Letárgyalta a közös bizottság a Kamara 1925. évi költségvetését. A Kamarának most van először módjában aranykoronás költségvetését a költségvetési évet megelőző időben elkészíteni. A tervezet még a mai 17.000-szeres szorzószámot veszi alapul, azonban a közös bizottság felhatalmazást kér arra, hogy a szorzőszám újabb hivatalos megállepitása esetén a szükséges módosításokat meg. tehesse. A közös bizottság java- solta előirányzat számot vet a közterhek súlya alatt görnyedő iparos és kereskedő közönség teherbíró képességével, a mai válságos időkkel, másfelől figyelembe veszi az adó bevételek kedvezőbb alakulását Ehhez képest az illetékkulcsot olykép javasolja megállapítani, hogy az általános kereseti adónál a jövedelem 0.35°/o-a legyen (ez megfelel az általános kereseti adó 7%-ának), mig a társulati adóval megrótt kamarai illetékfizetőknél a társulati adó 7%-át állítja be az előirányzatba. Ennél alacsonyabb kulcs a jövő övre nem volt számításba vehető, egyrészt a békearányokat meghaladó áremelkedés, másrészt a Kamara anyagi erősbö- dóié maga után vonja a dologi kiadások reálisabb beállását. Ezzel lehetővé válik a Kamara céljainak, munkájának erőteljesebb pénzügyi megalapozása, amire a Kamara korábbi súlyos háztartási viszonyai között nem is gondolhatott. így kiemelendő, hogy nagyobb összeget vett fel a Kamara a háború alatt és utána soká nem gondozott székház alapos renoválására, belső berendezésének pótlására, a nyugdíjalap gyarapítására. Igen tekintélyes összeget 6zánt a kö zős bizottság a kamarakerület szakoktatási és iparfejlesztési cél jaira, fómipariskolai és egyébb ipari, kereskedelmi ösztöndíjakra, orizágos ipari és kereskedelmi egyesületek támogatására stb. Nem lehet kétséges, hogy a közös bizottság tervezetét, melyből kiolvasható az a megfontolt elgondolás, hogy az egyensulyo- zottabb háztartás a Kamarának A Kúria, mint ismeretes, kimondta az utolsó szót Károlyi Mihály hazaárulási perében és ítéletében elkobozta az egész Károlyi-vagyont. Az Ítélet — amely előrelátható volt — nemcsak Károlyi Mihály itthonmaradt híveit döbbentette meg, hanem óriási megrökönyödést keltett a külföldre szösött úgynevezett emigránsok körében. Az emigráció tudvalévőén mindent megtett, hogy a per Károlyi javára dőljön el. A Párisban lévő Emberi Jogok Ligája többször közbenjárt az ántánthatalmaknái, hogy így gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Az ántánt barátságos figyelmeztetése nem is maradt el, de — mint a most már jogerős ítélet mutatja — sikertelen volt. Az emigráció azért mozdított meg minden követ a Károlyi vagyon érdekében, mert a saját létét látta ,veszólyeztve a vagyon elkobzásával. Az emigránsok ugyanis, akiknek legnagyobb része Párisban telepedett la, a legutóbbi hónapokban rettenetes helyzetbe jutottak. Lasanként mindenünnen elmaradt az anyagi segítség. Amilyen arányban stabilizálódtak Magyarországon a viszonyok, olyan mértékben csökkent az emigrációval szemben a régebben veiük szimpatizáló külföldiek bizalma. Károlyi Mihálynak gyakran kellett Londonból Párisba utaznia, hogy az emigránsok Budapestről jelentik: Klebels- berg Kuno gróf kultuszminiszter programjának egyik legfőbb pontjának tekinti a nőoktatásnak ebből a szempontból történendő megreformálásá-í. A kérdéssel kapcsolatban Schwőder Ervin dr. helyettes államtitkárhoz, a kultuszminisztérium középiskola ü- gyeinek vezetője a következőket mondotta : A leánynevelés reformját célzó javaslat dolgában a miniszter beható tanácskozásokat folytatott a legkiválóbb magyar pedagógiai szakértőkkel. Ezek a tanácskozások már befejezéshez közelednek és az azokból merített tanulságok alapján készítik el a minisztériumban azt az előterjesztést, smely majd alapja lesz a kultuszminiszter által egy-két hónapon belül föltétlenül a nemzetgyűlés elé terjesztendő javasnagyobb működési tarét és lehetőségeket biztosit, a Kamara teljes ülése egyhangúlag el fogja fogadni. elégedetlenségét lecsillapítsa. — Legutóbbi párisi útjának is ez volt a célja. Akkor még nem hirdették ki a Kúria Ítéletét, de Károlyi máris tudni vélte, hogy a vagyont nem kobozzák el, sőt azt is hirdette, hogy a kommunizmus bukása őta lefoglalt jövedelmeket egy összegben lesz köteles az állam visszafizetni. Károlyinak és az emigráció többi tagjának sikerült ezt néhány külföldi pénzintézettel is elhitetni, melyek erre az eshetőségre számítva, nagyobb kölcsönöket bocsátottak a hazaárulő gróf rendelkezésére. Ezekből az összegekből segítették azután az emigráció teljesen tönkrement tagjait. A Kúria Ítélete után természetesen sző 6incs további kölcsö- nökről, sőt a hitelezők a kölcsön mielőbbi visszafizetését követelik. Az emigránsok most kétségbe vannak esve, mert a Kúria Ítélete — hacsak nem fognak hozzá komoly munkához — óhenhalást jelent számukra.Magyarországon élő elvbarátaikhoz és hozzátartozóikhoz írott leveleikben állandóan anyagi segítségért könyörögnek, de innen sem kapnak számottevő segítséget. Az anyagiak hiánya arra fog vezetni, hogy az emigránsok kénytelenek lesznek párisi szervezetüket feloszlatni ős szétszóródni az egész világon. Ezzel azután önmagától likvidálődnék az emigráció kérdése. latnak. A miniszter az eddigi O tapasztalatokból kiindulva elhatározta, hogy azt a gimnáziumi típust, amely a leányokat minden tekintetben tudományos előkészítésre és ilyformán egyoldalú fejlődésre kötelezi, meg fogja szüntetni és olyan leányközépiskolai típust kíván meghonosítani.amely nem veszélyezteti majd a fiatal nők fizikai egészségét,mert hiszen feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a nőnek egészen más a hivatása, mint a férfinak. Az irányelv elsősorban az, hogy ne satnya és tudós nőket, hanem művelt, de egészséges, női hivatásukban meg nem rokkanó anyákat neveljünk. A mostani leánygimnáziumokat már csak azért sem tartom helyesnek, mert bizonyos tekintetben sokkal nagyobb erőfeszítést követelnek, mint a férfiaktól, illetve fiuktól. A leányoknak ugyanis négy év alatt kell behozniok a latin nyelv és a matematika tananyagát, amely mennyiségre nézve ugyanannyi, mint az az anyag, melyet a fiú gimnazistáknak nyolc év alatt kell elsajátítaniok. A leányoknak tehát olyan munkát kell végezniük, amely fizikumukat fejlődésében láthatóan gátolja. Egyenes tapasztalatainkból is azt a tanulságot merítettük, hogy sok esetben olyan leányok, kik a gimnáziumot elvégzik, gyenge, harcképtelen fizikummal lépnek ki az életbe, amely csaknem alkalmatlanná teszi őket azoknak a nagy terheknek az elviselésére, amelyeket a nőknek az életben viselniök kell. A miniszter olyan megoldást keres, amely mellett a serdűlő leányok megtalálják az általános műveltséget, de egyben ragaszkodik ahhoz, hogy a mai leány- gimnázium egy-egv intézete fennmaradjon mostani formájában azok számára, akik hivatottságot éreznek a főiskolai képzésre. Az arányok figyelembevétel arra kell törekedni, hogy annak a nagyobb tömegnek is adjunk megfelelő iskolát, amely nem ki- ván okvetlenül az egyetemre tódulni. Az iparművészet csodái. Városunkban a forradalom óta él egy német ajkú, de magyar szivű urinő, aki házassága első napjaiban hazánk szépségétől megittasulva fogadást tett, hogy életét Magjarországban éli la: osztozik hazánk örömében, de osztozik gyászában is; művészi tehetségét e honnak szenteli, amely a rémuralom idején menedéket nyújtott számára s családi gyászában, férje elvesztése | idején, nem hagyta a kétségbeesés örvényébe sülyedni a gyenge nőt. Ez urinő Németország szülötte gazdag família tagja, édes&tyja hatalmas gyáraknak tulajdonosa volt, őmaga is egy négyemeletes | palota birtokosa Wienben; de bár kényelemben élhetne szülőhazájában : mit sem törődik a bécsiek kommunista üzelmeivel, hogy hatalmas palotája neki semmit sem jövedelmez. Dolgozik, fárad, éjt nappá tesz, hogy művésszlelke csodákat termeljen. Ez úri asszoy müvészlelke tervezte az Érne lobogójára a két gobelint, melyiknek egyikén a várói őa falu egyesített erejét képviselő férfi aiak elszánt bátorsággal védi az ég felhői között úszó Nagymagyarorság térképét. A művésznő, aki a két gobelinnel félesztendő munkás napjainak fáradságát és művészetének nagy képességeivel együtt a drága anyagot ii áldozatul íj ohm*» « ««a Az emigráció teljes szétszóródásával járhat a Károlyi-vágyon elkobzása. 9999 99Q9«9999e*a»«e$@«$$§99$3§$$» 090* $$$$$$99999$9$9§99 A leány nevelés reformja. Három új leányközépiskolai típus lesz a jövő évtől kezdve.
