Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-12-18 / 291. szám

Ara 2000 vasárnap 3000 korona. Eger, 1924. december 18. csütörtök. XLL ev?. 291. sí fciőllzetcsl dij postai szállítással *88 hóra . 45.000 X I Égé** és félévi előfizetést Skggedevre 120.000 K I - nem fogadunk el. — ESZi POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Liceam. Kiadóhivatal t Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Jászi a „magyar“ delegátus. Eger, 1924. december 17. A világ nemzetei között a bé­ke állandósításának nagy mun­kájára s a világbóke ideális al­jának megközelítésére egy nem­zetközi egyesület tartja fenn a kapcsolatot, amelynek központja jelenleg Genfben van és fiókjai a művelt világ minden országá­ban. A világbéke egyesületnek magyar részről is nagymuhu po­litikusok, az emberi boldogulá­sén munkálkodó elmék és a kér­dés szakirodalmával foglalkozó tudósok és békebarátok a tag­jai, akiket hosszú időn keresztül néhai dr. Giesswein Sándor pá pai prelátus, volt nemzetgyűlési képviselő a békemunkának még a háború előtti időkből tisztelt és nagyemlékű apostola képvi­selt. Az ő elhalálozása folytán megüresedett a nemzetközi köz­pontban a magyar nemzetet meg­illető képviselet helye, amelynek betöltése mostanában vált aktu­álissá. Nagy megütközést keltett, hogy a genfi központi bizottság e tagsági helyre önkényüleg, nyilván a már megszokott nem­zetközi tájékozatlanság felüle­tességéből Jászi Oszkárt jelölte, azt a Jászi Oszkárt, akinek hír­hedt neve minden magyar em­berből jogos felháborodást vált ki, hiszen, mint a Károlyi kor­mány tagja, nemcsak hazaelle­nes működést fejtett ki, hanem szökése óta ő volt az, aki soha­sem szűnt meg a magyar állam­férfiak külföldi útjait s a nagy­hatalmakkal egyezkedő tárgya­lásai intrikáival állandóan ke­resztezni. Most ezt a Jászi Oszkárt pró­bálják oda állítani a nemzetközi testület magyar delegátusának, hogy vele kiprovokálják a nem­zet érzékenységét és sebet ejtse­nek a magyarság önbecsülésén. De nem, ekkora tapintatlanságot fel sem tételezhetünk a világbéke egyesület vezetői részéről, viszont azonban az ilyen tévedést, még ha rosszakaratről e pillanatban beszélni nem is akarunk, szó nél­kül hagyni nem lehet. Becsületére legyen mondva a magyar béke egyesületnek, hogy j azonnal a legerélyesebben tilta- | kozott is Jászi beválasztása ellen, amely a magyar liga jelölése nélkül történt meg. Lehet, hogy az az óvás, amelyet ebben az ügyben a magyar békeegyesü­let főtitkára nyomban emelt a hir vétele után, talán elkésett, de tény az, hogy fait accompli elé állították a magyar béke­barátokat és így mintegy pro­vokálták a magyar csoport til­takozó akcióját. De Jászi Oszkár­nak ilyen szerepeltetése nemcsak a magyar békecsoport belső ügye, hanem egyben szégyene lenne az egész országnak, amelynek közvéleménye és közhangulata Budapest, december 17. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik az iDdemnitás tár­gyalása. Egri Nagy János dr. arról beszél, hogy a nemzetgyűlés a költség- vetés benyújtásával abba a hely­zetbe került, hogy úgy a bízott Ságban, mint a plénumban meg kezdheti annak tárgyalását. Te­kintettel azonban arra, hogy a pénzügyi expozé az egész gaz­dasági helyzetet felöleli, nagy a valószínűsége annak, hogy a Ház nem volna abban a hely­zetben, hogy a költségvetést le­tárgyalhassa. Éppen ezért uj felhatalmazást kér a kormány, amelyre elsősorban az ország­nak van szüksége. A pénzügyi bizottság kéri a nemzetgyűlést, adja meg e felhatalmazást a kormánynak, hogy a pénzügyi iugoványből ki tudja vezetni az országot. Kéri a Házat, hogy a kért három hónap helyett négy hónapi felhatalmazást adjon. — Egri Nagy János előadó be­széde után az elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy az új ház­szabályok szerint az ‘általános vitánál a felszólalási idő 1 óra, részletes vitánál 15 perc. A jegyzők feljegyzik a beszéd kezdő idejét s a beszéd befejezése előtt 5 perccel az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy fejezze be a beszédét, amennyiben ha a szó­nok ezután is folytatná beszédét, az elnök megvonja tőle a szót. Ezután Kállay Tamás szólal nem lehet annyira feledékeny, hogy egy bűnös és nemzetietlen lelkű, hazáját megtagadó poli­tikai fantaszta megjelenését a világszinen a magyar képviselet jegyében eltűrje. Tudomást kell szereznie az egész világnak s a nemzetek közvéleményének arról, hogy a magyar nemzet mély megvetése és undora kíséri kalandor útján az elvetemült hazaellenes agi­tátort, aki annyit ártott ennek a szerencsétlen országnak s akinek lelkét súlyosan terheli Magyarország megcsonkításának felidézése is. fel. Hivatkozik Peidl Gyula első beszédére, amelyben azt han­goztatta, hogy teljes odaadással akarnak részt venni a törvény- hozás munkájában s ezek a ki­jelentések másként végződtek, mint számították. Szerinte a szo­ciáldemokraták sokkal több mandátumot kaptak, mint »meny­nyit a muokásság képvisel. Az indemnitást elfogadja. Ezután Rassay Károly szólal fel. Az ellenzék már hetek óta hiányzik. Sem poiitikai, sem par­lamenti szempontból nem tartja ezt helyesnek. A távol levő el­lenzék, mint egy fiók nemzet­gyűlés játszik. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el, mert a kormány ré­széről követett politikát nem tartja helyesnek. Merczel László a következő szónok. Jobbára állategészség­ügyi kérdésekkel foglalkozik. A Jókai centennárium megünneplése. A tegnapi vármegyei közgyű­lésen alakult meg a Jókai cen­tennárium megünneplését előké­szítő vármegyei bizottság is. A bizottság elnöke Isaák Gyula alispán lett. Tagjai: gróf Kegle- vich Gyula, Babocsay Sándor Kriston Endre, dr. Lipcsey Péter és dr. Setét Sándor. Ez a bizott­ság fogja annakidején előterjesz­teni javaslatát Jókai Mór szüle­tése száz éves évfordulójának megünneplésére. 8 órás üléseken tárgyalják az indemnitást. Budapest, december 17. MTI. Az új ^házszabályok értelmében a mai napon már 8 órás ülés keretében tárgyalták az indemni­tást. Az, ellenzékiek közül csu­pán a fajvédők és a keresztény- szocialisták néhány képviselője van jelen, továbbá Meskó Zoltán és a pártonkivüliek nagy része A kisgazdák kongresszusa. Maysr János földmivelésiigyi minisz­ter nyilatkozata. Ma csütörtökön délelőtt 11 óra­kor ülnek össze a vidéki kisgaz- daszervezetek vezetői Budapes­ten az úgynevezett kisgazda kongresszusra. A kongresszus kezdeményezői Mohácsy Lajos és Marschal Gergely református lelkész. A kongresszus elnöké­nek Mayer János földmivelés- ügyi minisztert kérték fel. Mayer János a kongresszusról a sajtó képviselői előtt a következőket mondotta: • Okvetlenül szükséges, hogy Nagyatádi Szabó István halála után a kisgazdák megbeszéljék a beállott helyzetet. Az az álta­lános felfogás, hogy össze kell tartahi és meg keil őrizni a kis­gazda képviselők mostani poli­tikai súlyát. A csütörtöki kong­resszuson úgy a földreformot, mint az adóügyeket, különösen pedig az áliatforgalmi adó ügyet kívánják a kisgazdák megvitatni. Ellentétek a magyar—cseh kereskedelmi tárgyalás körül. Budapestről jelentik: A ma­gyar—cseh kereskedelmi tár­gyalás alkalmával a földmive- lésügyi minisztérium megbízottja és báró ;Wimmersberg államtit­kár valamint lerenczy Izsó mi­niszteri tanácsos között ellenté­tek merültek föl. A kereskedelmi minisztérium képviselői nem voltak hajlandók magukévá tenni a földmivelés- ügyi minisztérium által a cse­heknek előterjeszteni kívánt ja­vaslatot. Bartha földmivelésügyi miniszteri tanácsos azért lemon­dását jelentette be. Négy hónapi indemnitást hér a kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom