Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-12-17 / 290. szám

/ ára 2000 vasárnap 3000 korona. Egor, .1824-. december 17. szerda. XLL óví. 290. «? Előfizetés) díj postai szállítással I Sflg faára . 45.000 K | Égess ét lélésl előfizetett POLITIK Äi NÄPILÄP. ff«gn«devrc 120.000 K I — nem fogadunk tjU----- 8 S zerkesztőség : £ g e r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Az utolsó szó. A magyar állam nevében el­hangzott az utolsó és megfelleb­bezhetetlen sző abban a nagy pörben, mely hosszú esztendők óta folyik az októberi forrada­lom vezére és főbűnöse, gróf Károlyi Mihály ellen.; A mai végső Ítélet előtt sze­rettek egyes körök suttogni ar­ról, bogy az ántánt nem engedi elkobozni a Károlyi-birtokot, regéltek arról, hogy a vagyon elkobzás ügyében Páriából lein­tették a magyar kormányt. Ez a mende monda már való­ban sok hiszékeny fülre talált az országban és éppen ideje­korán hangzott el a komoly Íté­let a legfelsőbb magyar birői fórum részéről. Mert éppen ideje volt, hogy a forradalom ki nem szökött kolomposainak egy ilyen Ítélet mutassa meg, hogy a ma­gyar bíróság független és szi­lárdan áll a törvény alapján. Tegnap Miskolc városéban fel­ujjongott az októberi hang. Ma lecsendeeedhet, elnémulhat újból, mert azt a végzetes októbert reprezentáló szökevény-grófnak ime, fejőn a birői ítélet. Haza­árulás miatt elkobozták a Mátra mentén elterülő hatalmas va­gyont. Él a magyar nép ajkán egy monda a régi daliás kuruc idők­ből. E monda szerint Károlyi Sándor gróf azért kapta volna a hires Károlyi birtok egy ré­szét. mert elárulta volna a feje­delem Szűz Máriás lobogóját. A történelem még nem döntötte el a monda igazságát. De aki a kuruc költészetet ismeri és ma­gyar lelke még ma is fel tud sírni a majtőcyi páBt fölött, az az ember különös megnyugvással fogadja a Kúria mai ítéletét.Mert amit Rákóczi elárulásával meg­szerzett a nagy máj lányi síkon el­követett «haditényével» az egyik Károlyi gróf, elvesztette azt «belgrádi hadi tényével» a másik Károlyi gróf. Nagy fejedelem, ott a kassai dóm kriptájában, beteljesedett szomorú átkod . . . Hejh, Károlyi Sándor, Károlyi Sán­dorom,] Hová lett, hová lett az én szép'tá­lborom ? ...] Az lészeh a sorsod, mint Judásnak. .. A Kúria helybenhagyta Károlyi Mihály vagyonának elkobzását. Három milliárd és száz millió korona a perköltség. — Jogerős Budapestről jelentik: Ma dél­ben félegy órakor hirdette ki Papp István dr. kúriai tanács­elnök a in. kir. Kúria Ítéletét Károlyi Mihály gróf vagyoa- elkobzási perében. A mára ki­tűzött tárgyalást igen nagy ér­deklődés mellett félegy órakor, mint folytatólagos tárgyalást nyi­totta meg az elnök. Sorra meg­kérdezte úgy a kincstár, mint a Károlyi-család képviselőit, hogy van-ejmég valami előterjesztésük. Senki sem jelentkezett. Az elnök erre általános meglepetésre fel­állt és bejelentette, hogy akkor az Ítélet kihirdeti az Ítéletet. Erre felhang­zott a nagyjelentőségű Ítélet: A Magyar Állam nevében! A m. kir. Kúria a per folya­mán benyújtott valamennyi fe­lülvizsgálati kérelmet elutasítja és a gróf Károlyi Mihály va- gyonelkobzási ügyében hozott ítéletet helybenhagyja Ezáltal a vegyonelkobzási Íté­let jogerőssé vált. A perköltségekre a felperes és alperes részéről összesen 3000 millió, a zárgondnokság részéről pedig 100 millió koro­nát állapított meg. o «»aft—<mwi<k; tips ttamru m— w» i»1» A földreform csődjétől tart dr.CsepelaLajos. Megállapításai szerint a harmadik évben semmit sem terem a föld vagy a kisbérlet az egyszerű emberek kezében — A földhöz- juíottak segítségére hívja fel a gazdákat. Eger, 1924. december 16. Heveevármegye törvényható­sági bizottsága ma délelőtt tar­totta óvnagyedes közgyűlését a vármegyeház dísztermében Vi­téz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A közgyűlésen nem valami nagy számban jelentek meg a törvényhatósági bizottság tagjai. Egyesek tréfásan jegyezték meg, hogy azért vannak ilyen keve­sen, mert már nagyon régen volt választás ás sokan elhuny­tak azóta. Puchlin Lajos vármegyei fő­jegyző felolvassa az ahspáni je­lentést, mely hűen ecseteli a vár­megye minden ügyét, ami az el­múlt negyedévben előfordult. Csepela Lajos dr. az alispáni jelentés után szóllásra állván föl megjegyzi, hogy a jelentés nem foglalja magában a földre­form adatait. Pro és kontra so­kat beszélnek a földreformról. Azok, akik a földet kezükhöz kapták, az első és második év­ben eredményt és hasznot is él­veztek abból, de a harmadik évben, mivel nem gondozták, már nem termett a föld és az új tulajdonosok már oldozkod- nak tőle. ' é . ' ) Kelhozza példának, hogy a Mátra alatt egyik községben fel­szólították a kisbériéihez jutott embereket, hogy a kezükben lé­vő vagyoováltdági földek bér­letét hosszabílsák meg és a hol­danként egy mázsa búza évi bért fizessék meg. A kisbérlök erre azt felelték, hogy ők nem adnak egy mázsát, csak 75 ki­logrammot, azt sem búzát, ha­nem olyan terményt, ami a illető földön éppen termett. Egy tarnamenti községben pe­dig, ahol 400 hold volt eddig a bérlők kezén és a földreform kapcsán ezt a területei akarta az igénylőknek juttatni az ura­dalom, az a különös eset történt, hogy az igénylők nem fogadták el a 400 holdat, hanem inkább 350 holdat kérlek helyette az uradalom által művelt földből. Ezt pedig azért tették, mert a 400 holdat már 3 éve bérlik és a föld a rossz művelés miatt már alig terem valamit, míg az ura­dalomnak gőzökével szántott és jól trágyázott földje kitűnő ho­zamot biztosít. E két konkrét eset, mondja Dr. Csepela, elegendő annak illuszt­rálására, hogy ezeknek az egy­szerű embereknek kezében a ter­mőföld így elveszíti hozamát. Ebből azután ez országnak is kára van. A 2—3 holdas űj kis­gazdának nem telik lóra, ekére, trágyára és a kiosztott íöld egy­két év alatt tönkre megy. Ha nem akarjuk, hogy az egész földre­form-mozgalom csődbe kerüljön, ajánlja, hogy a gazdák ekével, lóval siessenek ezeknek a föld­höz juttatott szegény emberek­nek istápolására. Dr. Csepela kijelenti továbbá, hogy a községi legelők állapotát, a községek marhaállományát, szintén nem tartja kielégítőnek. Bóta József Dr. Csepelával szemben azt hangoztatja, hogy a kisemberek gondosan mívelik földjeiket. Az alispáni jelentést ezután egyhangúan elfogadja a köz­gyűlés. Márffy és Marosi védői ma délelőtt benyújtották a kegyelmi kérvényt.' Budapestről jelentik: A bom­bamerényletek ügyében halálra Ítélt Márffy és Marosi védői ma délelőtt nyújtották be a kegyel­mi kérvényeket Langer Jenő dr. tanácselnöknél. Márffy védője a kérvényben hangsúlyozza, hogy nem ítélheti halálra a bíróság azt a vádlot­tat, akit megfoszt a védekezés lehetőségétől. A kérvény azzal is vádolja a jfbíróságot, hogy politikai befolyásra hozta meg ítéletét. A demokraták Póka-Pivny Bélát támogatják a rétsági kerületben. Budapestről jelentik: A de­mokrata párt intéző bizottságá­nak hétfő-esti ülésén az ellenzéki pártok elhatározták, hogy a rét­sági kerületben Búd János mi­niszterrel szemben Póka-Pivny Bélát támogatják. Erzberger gyilkosai Törökországba hajóztak. Athénből jelentik: A Magyar- országból elszállított Erzberger- gyilkosok ma Athénben egy gőzösre szálltak, mely tovább viszi őket Törökországba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom