Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-12-13 / 287. szám

ára 2000 vasárnap 3000 korona. Eger, 1824. december 13. szombat. XLL évi. 287. » Előfizetési di) postai szállítással 'ing hóra . 40.000 K I Egész és félévi előfizetést Méggedévre 120.000 K I ----- nem fogadnak el, ----­P OLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Búd János 'pénzügyminiszter expozéja. A személyi kiadások 56 százalékát teszik az új aranyköltség­vetésnek. — Rövidesen felállítják a magyar pénzverdét. — A tisztviselőkérdés megoldása. Äz új arany-költség- yetés szám-adatai. Csökkent a deficit. Budapest, december 12. A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti: Ma terjesztette be a nemzet- gyűlésen Búd János pénzügy­miniszter az 1924 — 25, számadási évre vonatkozó arany költség­vetést. A költségvetés adatai szerint az államigazgatási előirányzat 467.817.520 aranykorona kiadás­sal 387.887 020 aranykorona be­vétel áll szemben,vagyis 79.930500 aranykorona hiány mutatkozik. Az állami üzemek címén 280.764,510 aranykorona kiadás­sal szemben 268.264,510 arany­korona bevétel áll, vagyis 20 millió aranykorona hiány mu­tatkozik. Az 1924—25. évi arany költ­ségvetés előirányzata szerint te­hát összesen 99.930,500 arany­korona hiány mutatkozik. Az 1923—94. évi költségvetés 186.043,482 aranykorona hiányá­val szemben, ami 86.112,982 aranykorona csökkenést jelent. BßeeeHBcefiaaBKBSBBHeisß ebbe Szombathelyen is megbuktak szocialisták. Szombathelyről jelentik: A városi képviselőtestület tagjai­nak megválasztása a tegnapi napon zajlott le. Igen erős harc folyt a polgárság és a szociál­demokraták között. A küzdelem a polgárság teljes győzelmével végződött. Egyetlen szocialista sem jutott be a városi képvi­selőtestületbe. A tisztviselők karácsonyi jutalma. Budapest, dec. 10. A Magyar Hírlap írja: A közszolgálati alkalmazottak illetékes szervei avval a kéréssel fordultak az illetékes szakminisztériumokhoz, hogy a tisztviselők az idén is kapják meg a hagyományos ka­rácsonyi jutalmat. A szakminisztériumok magu­kévá tették a kérdést és így a tisztviselők az idén is megkap­ják a karácsonyi jutalmat. Ez az akció teljesen független a fize­tési előlegtől. Budapest, 1924. december 12. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Mindenekelőtt felolvastatta a kormányzói kéziratot, mellyel a kormányzó a régi ülésszakot berekesztette és az új ülésszakot a mai napon újból megnyitotta. A nemzetgyűlés új alelnökeivé szavazás utján ismét Zsitvay Tibort és Huszár Károlyt vá­lasztották meg. Jegyzőkké szin­tén a régieket választották sza­vazás utján. Az elnök ezután a második ülésszakot megalakultnak nyil­vánítja és az új házszabályok értelmében javaslatot tesz. Ja­vasolja, hogy a nemzetgyűlés délelőtt tartsa üléseit, még pedig úgy, hogy a Ház naponta négy órát tanácskozzék. Az interpelláciős nap szerda és szombat. Miután azonban az új házszabályok értelmében, szombatra interpellációt még senki sem jegyezhetett, az elnök javaslatára a legközelebbi inter­pelláciős nap szerdán lesz. Az elnök azt is bejelenti, hogy ezen­túl az üléseket pontosan kezdik. Ezt az új házszabályok elő­írják. Búd János pénzügyminiszter be­terjeszti a költségvetési és utána az indemnítási törvényjavaslatot. Az elnök bejelenti, hogy a ja­vaslatot kinyomatják és a bi­zottság tagjai között szétosztják. Búd János pénzügyminiszter ez­után megkezdi expozéja elmon­dását: A költségvetés beterjesztése mindig esemény volt a nemzet életében. Hosszú idő óta ez az első költségvetés, mely az állami élettől megkövetelt szigorú elvek alapján készült el. A világhá­ború megbontotta a költségve­tési terveket. A háború utángfo radalom dúlt. A szociálisták túl­zott követelésekkel áltak elő me­lyeket ki kellett elégíteni. — A forradalom kormányai­nak nem volt bátorságuk, hogy az állam bevételeit növeljék. Jött az infláció, amely nem mindig célravezető, különösen egy olyan állam pénzügyi életé­ben, melyet a forradalmak ren­detlen pénzügyigazgatása meg­rendített. Azt mondják egyesek, hogy a pénzügyi kormány két költség- vetéssel dolgozik, egy rendessel és egy titkossal. Kijelenti, hogy a kény szer kötcsönből befolyó összegeket és más bevételeket sem kívánja rejlett formában felhasználni. — Ezután a Nemzeti Bank felállításának jelentőségét mél­tatva hangsúlyozza, hogy a pénz­ügyi politikának nem az a kö­telessége, hogy a korona ár­folyamát növelje, hanem az, hogy a korona vásárlóerejét stabili­zálja. Az erő csak a stabilizálás­ban van! Az infláció következ­ményeinek, már az utolsó pont­jáig jutottunk el. A bajok már szűnőben vannak. A miniszter azután felolvassa a költségvetés részletes tételeit. Kiemeli, hogy a személyi kiadások összesen 260 millió aranykoronát tesznek ki, ami az egész költségve­tésnek 56 százalékát teszi ki. Mélyen átérzi a tisztviselők helyzetét, ki óhajtja elégíteni a nyugdíjasakat is. A kormányzat egyik legnagyobb feladatának tartja a tisztviselő kérdés meg­oldását. A tisztviselői létszám- apasztásnak a jövőben természe­tes úton kell megtörténnie, a megüresedett állások be nem töltése által. Örömmel siet a kultuszminisz­térium támogatására és maga is nagy súlyt helyez az alsóbb fokú népoktatás fejlesztésére. A legrövidebb időn belül meg­valósítani kívánja a magyar pénz­verdét. Erre már most meg kell tenni a szükséges előkészületet. Új valutára azonban csak akkor tér­jünk át, ha biztosítva látjuk a -világgazdaságban helyzetünket. Ma egész Európában az a tö­rekvés észlelhető, hogy egyfor­mák legyenek a fizetési esz­közök. I Csak két szakaszból áll az indemnítási törvényjavaslat. Budapest, 1924. december 12. A mai nap politikai eseménye az első aranyköltségvetés beter­jesztése volt. Búd János pénz­ügyminiszter az aranyköltségve- téssel együtt terjesztette a Ház elé az indemnítási javaslatot. Az indemnítási javaslat csak két szakaszból áll. Kizáróan csak arra szorítkozik, hogy felhatal­mazást kérjen a nemzetgyűléstől a régi keretek között való gaz­dálkodásra. Ma hirdetik ki az ítéletet a Márffy-pörben. A budapesti büntetőtörvény­szék Langer Jenő dr. kúriai birő elnöklete alatt működő tanácsa ma, szombaton délelőtt tíz óra­kor hirdeti ki az ítéletet a bom­bamerényletek bünpörőben. Az ítélethirdetésre a tanács csak korlátolt számban adott ki je­gyeket. Az iskolafenntartás és az egykerendszer. Kaposvárról jelentik: A me­gyei közigazgatási bizottság leg­utóbbi ülésén Somsich Miklós gróf a tanfelügyelő jelentésével kapcsolatban felhozta, hogy egy somogymegyei községben ható­sági jegyzőkönyvet akartak fel­vétetni arról, hogy az állam ma­ga kényszeríti az egykerend- szerre a népet akkor, amikor a szegény községet három tanter­mes iskola fenntartására köte­lezi a sokkal gazdagabb faluban az egytantermes iskola kibőví­tését nem forszírozzák. Azt is felhozták, hogy az iskolákat nem a sokgyermekes családoknak kell fenntartaniok. Két pesti villamos összeütközött a nagy ködben. Budapest, december 12. A so­roksári úton ma reggel félnyolc órakor a sűrű ködben, üzem­zavar miatt, megállott a 43 számú villamoskocsi. Az utána haladó ugyancsak 43 számú villamos a nagy ködben nem vette észre az előtte álló kocsit és teljes sebességgel beleszaladt. A sze­rencsétlenségnek két súlyos és több könnyű sebesültje van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom