Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-16 / 163. szám
Előfizetési dl) postai szállítással Egg hóra. . 25.000 K | Egtss és féléTi előfizetést Meggedévre 75.000 K nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Licenmi nyomda. Telefon szám 11. Az angolok és a magyar kölcsön. London, M.T.I. Palmoor lord, az angol kabinet tagja és Nagy-Brittannia képviselője, a Nemzetek Szövetségében, a magyar kölcsöoakció sikeres londoni jegy- | zése alkalmával, a M.T.I. londoni tudósí- tója előtt a következőképen nyilatkozott: — A Nemzetek Szövetségének tervei szerint kezdett magyar kölcsönakció minden tekintetben teljes és tökéletes sikert aratott. Smith főbiztosnak a Nemzetek Szövetsége elé terjesztett jelentését a legnagyobb mértékben kielégítőnek találták. A kölcsön sikere szempontjából külföldön fontos volt, hogy Smith főbiztos a magyar adőjövedelmek jelentős megszaporodásáról számolt be. Evvel bebizonyította, hogy a magyar nemzet kész minden áldozatra, hogy gazdasági helyzetét megjavítsa. Hatalmas erőfeszítéssel, saját erejével is alátámasztotta a Nemzetek Szövetsége által nyújtott segítséget. A britt kormány a Nemzetek Szövetsége tanácsának újabb ülésén magáévá tette azokat a jelentéseket, amelyek fa trianoni szerződés leszerelési klauzulája értelmében végeredményében a Nemzetek Szövetségére hárűlnának. Tette ezt avval a szándékkal, hogy megállapíthassa : az ellenállásnak milyen formáját szándékozik a Nemzetek Szövetsége Magyarországon érvényesíteni, ha abbeli kötelességének teljesítésére a békeszerződés értelmében felszólítják. Az az egyöntetűség, mellyel a Nemzetek Szövetségének tanácsa a kérdés ! megoldására a kezdő lépéseket megtette, ! világosan bizonyítja, hogy a Nemzetek Szövetségében helyet foglaló nemzeteket az az őszinte kívánság hatja át, hogy Magyarországot, mivel az európai rendszer integráns részét visszavezessék a népek családjába. Ezt a körülményt különösen ki kell emelni, mert nem kevésbbé fontosabb, mint a kölcsön sikere. A magyar ’kormány bátorsága, bölcsessége és kitartása, valamint azok a nagy áldozatok, amelyeket Magyarország gazdasági é* pénzügyi jólétének visszaszerzésére hoz, telje* megértésre és méltánylásra találnak mindazoknál, akik a kölcsön sikerét megelőző hosszadalmas és nehéz tárgyaláson részt vettek. Ezek a té- nyezők Magyarország felé kell hogy irá- i nyíttiák a világ rokonérző jóindulatát a | jövő biztosítására irányuló törekvésében. Szerb összeesküvés Magyarországon. Szentendre titka. — Az Or-Ju Na tagjai. — „Princip“ a hivatalos lapjuk. — Kicsempészték a szerb egyház kincseit. Eger, 1924. július 15. Megdöbbentő összeesküvésről rántotta le a leplet a belügyi nyomozó osztály a főváros közelében — Szentendrén, 1921. jan. 6-án a szerb király két magyar állampolgárt a Szávarend II. osztályával tüntetett ki. A nyomozók e szálat megkapva, pár heti munkával megszerezték a szükséges tárgyi bizonyítékokat, amelyekből nyilvánvaló lett, bogy Szentendrén megalakult a nagy Bzerb propagandának legharcosabb szerve, az Or-Ju Na. A szentendrei Or-Ju Na szervezői és vezetői a következők : Moits Péter, Mihaly- lovits Miián, Oruiís Dusán, Csanapragh Milanko, Mihalyovits Costa, Terzin Lázár és Stojanovits György. Mindannyian magyar állampolgárok. A társaság legérdekesebb tagja kétségtelenül Moits Páter városi tanácsos. A neve még az 1915. évi szentendrei hazaárulás perből ismeretes. Erősen kompromittálta magát akkor. Ma városi tanácsosa Szentendrének. Nála tartják délutánonként a titkos megbeszéléseket, ó viszont mindennapos vendége a szerb püspöknek, Zubkovits Györgynek, aki gyakran jár Belgrádba. Moits lakása azonban nemcsak a szentendrei, hanem a környéki falvakban élő szerbeknek ^is találkozó helye. Moits az Or-Ju-Na lelke. Fáradhatatlanul agitál, toborozza a tagokat, szervezi az Or-Ju Na-t. Az ő irányításában a szentendrei Or-Ju Ná-nak az a célja, hogy megszerezze, előkészítse a csonka ország valameny- nyi szerbjét a jövő lehetőségei számára. A másik vezér Terzin Lázár lelkész a szentendrei szerb iskola igazgatója. Az Or-Ju-Na az ő lakásán tartja hivatalos ér tekezleteit, vezetőségi üléseit, amelyek azonban egyszer-egyszer a püspöki rezidenciában vannak. És ezeken az üléseken igen komoly dolgokról van sző. Ilyen értekezlet határozta el, hogy a Váljunk el. — Az Országos Kamara-szintársűlat bemutatkozó előadása a Városi Színházban, 1924. júl. 14-én. — Tizenhárom nagyobb vidéki város után Egert ejtette útba az Országos Ka- mara-gzintáraűlat, hogy víz előadásban — drámákkal és vígjátékokkal — bemutassa a különböző irodalmi irányokat. Célja egyúttal, hogy — a közokt. kormány határozott terve szerint —magas színvonalú, legeisőrendű drámai előadásokat nyújtson azoknak, akiknek nincs módjukban, hogy Budapesten lássanak tökéletes játékokat. Nos, az első előadás után megállapíthatjuk, hogy — ha minden estén ilyen művészettel állanak a közönség elé — valósággal felülmúlják a legkiválóbb budapesti színházakat. Sardou a régi és új romantikusok közötti kornak legtermékenyebb és legkedveltebb drámaírója. A XIX. század derekán két legnagyobb matador volt e téren Dumas fils és Augier s ezeknek, majd Feuillet nan hamarosan versenytársa lett Sardou. Valóságos boszorkány mestere a színpadnak. Hol romantikus fogásokkal dolgozik, hol meg ügyes kedveskedéssel. A társadalmi színművek szokásos tárgyköréből veszi darabjainak tárnáját s időszerű kérdéseket is fölhasznál, de tuiaj- donképen nem a jellemeivel hat. Inkább kitűnő megszövésével, hatásos jelenetezé- sével és ragyogó párbeszédeivel tud hatni. Ezekkel pedig nagyon nehéz kicsikarni a tapsot, mert a nagyvonalúság hiányzik, tehát az aprólékos részletek figyelmes kidolgozására s állandó kihasználására van szükség. A Divorgons-nak (Váljunk el!) 1880- ban volt a bemutatója, vagyis akkor, amidőn Sardou-nak már mintegy negyed- százados írói múlt állott a háta mögött. Elképzelhető ennélfogva: mennyire kicsi- szolcdott színpadi technikával írta meg. A szellemes társalgás, a sziporkázó párbeszédek olyan színgazdag ragyogással és oly sűrűn röppennek föl, mint valami gyönyörű tűzijáték rakétái. S ebből természetszerűen folyik, hogy megfelelő játékkal igen nagy lehet a hatása. Viszont azonban — mihelyt a tökéletes, gyorsütemű, hibátlan megjátszás hiányzik — ellaposodik és hatástalan marad. Midőn tehát megállapítjuk, hogy a hétfői előadás kicsiny közönsége nagy lelkesedéssel, a legmagasabb fokú elismeréssel hagyta el a színházat: egyúttal összegeztük véleményünket a kamara- színtársulatrói. Megérdemel ez a társulat minden támogatást, mivel eleven, gyorsan perdűlő, hibátlan, tökéletes játékukat szinte álrnél- kodva hallgattuk és néztük. Nincs egyetlen mondat, amelynek szünete, hangsúlya nem a legtökéletesebb volna; nincs egyetlen mozdúlat, a cselekvésnek és hangnak egyetlen árnyalata, amelyet bármi tekintetben is kifogásolni lehetne. Valamennyien művészek akár kicsiny, akár nagy szerepben. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a főszereplők többet fá-
