Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-29 / 276. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. november 29 Károlyi vagyonelkobzás! perének tárgyalását december 20 -án folytatják. Budapest, M. T. I. A Magyar királyi Kúria első polgári tanácsa dr. Papp István kúriai bíró elnökletével ma délelőtt V*1 órakor a Károlyi Mihály-féle va- gyonelkobzási porben tárgyalást tartott. A bíróság Kövess tábornok 1919. évi jelentésének ismer tetése után a tárgyalás folytatását december 20 án délelőtt 10 őrára tűzte ki. Dr. Papp elnök kijelentette, hogy az ügy nagy anyagára való tekintettel nem tudott korábbi terminust kitűzni, már csak azért sem, mert több kitűzött tárgyalás van. Az angol jegyzékre megérkezett az orosz válasz. London, M. T. I. Ideérkezett jelentések szerint a britt jegyzőkre adott válasz, melyet Ra- kovszki ma fog átnyújtani, két részből áll. Az első sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy az aug. 29-iki szerződést nem ratifikálták s a másik folytatja annak a a hangoztatását, hogy a Szinov- jev levél hamisítvány. Radios visszatért Zágrábba. A parasztpárt elismeri Jugoszláviát és a Karagyorgyevics dinasztiát Pasics és Radios találkozása. Becs, nov. 28. Zágrábi jelentések szerint Radies, aki eddig egy faluban volt elrejtőzve, visszatért a városba. Az újjáalakított horvát parasztpárt egyébként fólhivást intézett a horvát válazzlőkhoz, amelyben kifejti, hogy a párt egyhangúan elismerte a jugoszláv királyságot és a Karagyorgyevics dinasztiát. Mivel a horvát nép kívánalmainak egyetlen kompetens fóruma a szkupstina, Radicsnak azokat a törekvéseit, amelyek a külföld segítségére irányulnak, el kell Ítélni. Az uj párt követeli a horvátok, a szer- bek és a szlovénok teljes egyenjogúságát az állami közigizga- tásban. A horvát parasztpárt most azon fáradozik, hogy Pasiéi és Radios valamely indifferens helyen összejöjjenek és igyekezzenek az ellentéteket kiegyenlíteni. Primo de Rivera szerint a marokkói viszonyok stabilizálás 5-6 évbe tellik. Tetuanból jelenti a Havas: Primo de Rivera a sajtó képviselői előtt úgy nyilatkozott, hogy a marokkói viszonyok stabilizálására irányu'ő munkálatok 5-6 évig fognak tartani. Maga Primo de Rivera ez év végéig marad Tetuanban. Az OMGE elnöke még gazdasági megrázkódtatásokat vár. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete ma tartotta rendes közgyűlését. A gyűlésen Somssich László gróf elnökölt, aki beszédében részletesen foglalkozott pénzügyi politikánkkal. Rimutatott arra, hogy az inflációs politika megmételyezte közéletünket. A megbízható értékmérő elveszítésével közgazdaságunk a nemzetközi spekuláció nem nagyon kényes ízlésére volt bízva. Majd a stabilizálással foglalkozott és annak a véleményének adott kifejezést, hogy: a fejlődés nem lesz megrázkódtatások nélkül való, mert a kereskedelmi életben hosszú hónapok óta egyre erősödő pangás mutatkozik, ami nemcsak a fogyasztóközönség elszegényedésének a jele, hanem annak is, hogy a c.onka ország területére összeszorított közvetítő kereskedelemnek versenyét valószínűen nem bírja meg. Ilyen körülmények között, szerinte, elsősorban a szövetkezeteknek van léijogo- sultságúk és szerinte revízióra szorul a háború és a gazdasági válság egészségtelen konjunktúrájában felburjánzott kereskedelemnek a politikája és etikája. A megnyitóbeszéd után az üresedéiben lévő igazgatósági tagságra Ullmann Adolf bárót választották meg. Megválasztották a felügyelőbizottságot, majd a gyűlés végeztével testületileg tisztelegtek Majer János földm. miniszternél, laki biztosította a szövetkezet igazgatóságát arról, hogy amennyiben méltányos érdekek sérelme nélkül megtörténhetik, a maga részéről a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét működésében teljes mértékben támogatni fogja. MMSSSSMM «>>»»mamii a»s «www Dormándy Géza ezredes a Diaz-féle fegyverszüneti sze Eger, 1924. november 28. A belgrádi fegyverszünetről az utóbbi időben a sajtóban különböző nyilatkozatok jelentek meg. Dormándy Géza nyugalmazott vezérkari ezredet, aki a világháborúban a volt osztrák-magyar hadsereg’-főparancsnokság megbízásából annakidején résztvett a fegyverszüneti bizottságban, a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt ebben a kérdésben a következő nyilatkozatot tette : Midőn Ktrolyi Mihálynak Bel- grádből történt visszaőrkezte u- tán a fegyverszüneti szerződés formai aláírására nov eliő napjaiban Lmder Béla akkori hadügyminiszter Belgrádba utazott, velem az indulás után közvetle‘zödés mellőzéséről, nül személyesen a legnagyobb felháborodás hangján közölte, hogy ittvan a Diaz-féle szerződés, amely reánk nézve kedvező és jogérvényes és Károlyi mégis külön tárgyalásokat kezdtek sokkal rosszabb eredménnyel, Linder kijelentéséhez a beszélgetésnél jelen volt Bakonyi még hozzáfűzte, hogy Jászi külügyminiszternek szerinte azonnal le kell mondania, akár kész- akarva, akár hanyagságbőlhagy- ta figyelmen kivül a Diaz féle szerződést. Ez a nyilatkozat újabb adalék Károlyiéknak ahhoz a borzasztó bűnéhez és ^hazaárulásá- hoz amellyel Diaz féle fegyverszüneti szerződést fálrevatették. &*■***&* bwswwo Nem tudunk bort exportálni Lengyelországba. Eredménytelen a lengyel-magyar kereskedelmi szerződés. (Az Egri Népújság tudósítójától.) Az 1920 évben a magyar és lengyel kormány rekompenzáciős szerződést kötött. A szerződés azt célozta, hogy mi bort viszünk Lengyelországba, onnan pedig Magyarország nyersolajat és szenet kap. A szerződős szonban nem járt sok gyakorlati eredménnyel. A lengyel kormány a szerződést 1921. nov. 1-őn fel is mondta, úgy hogy ez idő óta a két ország között semmiféle szerződéses viszony nincsen. Lengyel- ország úgyszólván Európa összes számbajöbető államaival a legtöbb kedvezmény alapján kereskedelmi szerződést kötött, úgy hogy a Lengyelországba kivitelre kerülhető árainkat csak a helyi vámtétel lefizetése ellenében vihetnénk ki, ami viszont a magyar árúk kivitelét lehetetlenné teszi- Legfontosabb cikkünket, a bort kivinni lehetetlen, mert az új lengyel vámtarifa szerint 100 kilogramm bruttó borért 200 zlotyt, vagyis ma 200 svájci frankot kellene fizetni, ami literenként 95.000 magyar koronának felel meg, ugyanakkor,amikor az olasz, osztrák, francia és spanyol borok 27.000 korona vámot fizetnek, így Lengyelországba való kivitelünk egyre csökken ; 1922-ben 8'3, 1923-ban már csak 7 9 millió aranykorona volt. Ezzel szemben a Lengyelországból való behozatalunk 1922-ben 24, 1923-ban 35 millió aranykoronát tett ki. Behozatalunknak 62 százalékát a szén tette, míg kiviteli cikkeink,mezőgazdasági gépek,gyapjú, bútor, villanykellékek voltak. Amikor Masaryk monarhistavolf. Prágából jelentik: Vosca csehszlovák amerikai ezredes, aki a háború alatt Masaryfc mellé volt beosztva, most különböző érdekes okmányokat közöl, többek közt egy memorandumot, amit 1915-ben Masaryk elnök nyújtott át a szövetségeseknek. Ebben a jegyzékben Masaryk a legeré- lyesebben követeli a jugoszláv- csehszlovák korridor felállítását. Érdekes,hogy Masaryk 1915 ben még természetesnek találta, hogy az új Csehszlovákia államformája monarchia legyen. Akkor Masaryk két lehetőséget látott : vagy azt, hogy az entente valamelyik királysága részéről állítanak egy herceget Csehszlovákia trónjára, vagy pedig arra gondolt, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia között perszonáluniő jöjjön létre. Német értesülés szerint Trockij megbukott. Berlin, 1924 nov. 28 A moszkvai szovjetvezetőség radikális irányzatának sikerült Trockijt elmozdíisnia helyéből. A Vorwärt hírt kapott Rigából, hogy Trockij megbukott. Megfosztották hadügyi népbiztosi állásától és több más magas tisztségétől s egyelőre nem lehet tudni, mi lesz vele. Sző van arról, hogy diplomáciai állást kap a külföldön, de arről is beszélnek, hogy külföld-e száműzik: A német kommunisták lapja, a berlini «Rote Fane» is tudomást szerzett Trcckij bukásáról s nagyon nyugtalankodik, hogy Szí novjev túlsúlyba került politikája romlásba fogja dönteni a bolie- vizmust. Küszöbön a Szent Év megnyitása. Itt van immár Advent első vasárnapja és ezen nemcsak hazánkban, hanem az egész világon minden mise alkalmával ünnepélyesen kihirdetik és megmagyarázzák azt az «Infinita Dei misericordia* kezdetű pfpai bullát, amellyel XI. Pius pápa elődeinek példáját követve, a következendő 1925-ik esztendőre szent évet és ennek keretében általános jubileumot rendel el. Általános jubileumot, nemcsak egyszerű alkalmat a lelki kegyelmek elnyerésére, hanem, mert ettől várja az egyház a katolikus életnek valamiféle feléledését. A nagyszabású hitvallás a lelki világ megújulás tényei voltak mindenkoron a jubileumok 1300- tói kezdve, amikor is VIII. Bo- nifácius pápa szinte közóhejra elrendelte az első jubileum megtartását, aminek emlékét a late- ráni szent János bazilikában Giotte mesterien egyszerű domborművé hirdeti. A bünbánat szelleme hatotta
