Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-28 / 275. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. november 28. Az Esküdt pör tárgyalásain folytatták a tanuk kihallgatását. A kihallgatások során az egész kiviteli űgy^olyan erkölcsi mocsár képében tárúl föl, amellyel foglalkoznunk szinte ízléstelenség volna. Esküdt Lajos nem tagad, ellenkezőleg azt ál­lítja, hogy nem öt, hanem huszon­öt millió koronát panamázott el miniszterével. Esküdt általában igyekszik magával rántani több előkelő állásban lévő politikust. Az egyiptomi konfliktus. Anglia és Egyiptom konflik­tusáról ma a következő hírek érkeztek: Egyiptom az angolok föllé­pése ellen körtáviratban tilta­kozott a világ összes parlament­jeinél. Egyiptomba közben szakadat- lenül szállnak partra az angol katonák. Az egyiptomi katona­ság kiürítette Szudánt. Kairó utcáin feltüzött szuronnyal me­netelnek végig az angol ezredek, Mezőkövesd ünnepe. Megható ünnepség keretében áldotta meg Kriston Endre felszentelt püspök a Jézus Szíve Népleányok üj rendházát. Eger, 1924. november 27. Még két éve sincs annak, hogy Mezőkövesd hitbuzgő népe ön­feláldozó munkával, erejét meghaladó bőkezűséggel a gaz­dasági váltságok miatt oly sú­lyos időben új templomot és a jezsuita rend odatelepítésére al­kalmas randházat épített. Most a Jézus Szive Népleányok uj rendházának megáldásáről érte­sülünk. Folyó hő 26-án[Kriston Endre fölszentelt püspök végezte az ünnepélyes megáldást. Hatalmas tömeg állotta körül a 30 rend­tagot befogadó két emeletes szép épületet, melynek minden ho­mokszeme a püspök szavai sze­rint a mezőkövesdiek nemes szi­vének buzgőságát hirdeti. Kiss László apátplébáno3 és Kiszely Pál főjegyző méltatták a a Népleányok kultúrmunkáját, majd Kárpáthy Teréz vikária nővér, a rend nevében mondott a Szent Szív tiszteletére buzdító megható szavakkal köszönetét az építést vezető Mahunka Imre káplánnak és minden munkatár­sának, fáradozásukért. A házmegáldás ünnepségét szentmise 'előzte meg P. Biró Ferenc, a Népleányintézmény szervezőjének beszédével, utána pedig templomi hangverseny kö­vetkezett, melyen a hires kövesdi dalárdák Smidhauer és Kral művészek szerepeltek, és fény­pontja volt az a hatalmas, a val­lásos matyó nép leikébe markoló beszéd, amelyet a zsúfolásig meg­telt templomban Kriston Fndre püspök tartott. Örömmel látjuk, hogy az igazi buzgőság a mostani súlyos idők­ben is alkotásokra képes. Gajda tábornok „büntetöhadjaratót“ tervezett magyar területre. Leleplezések a cseh vezérkar helyettes főnökéről, aki martalóc volt Szibériában. Kállay Tibor a „jogász nemzetről“. Az Országos Nemzeti Klub tegnapi rendes heti vitaestélyén nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter tartott előadást >A jogász nemzetrőlElőadá­sát azzal kezdi, hogy az erköl­csi intelmek keveset változtattak a magyar jellemen, mert ezer év óta mindig ugyanazt mondják és írják róla. Önérzetes népről van szó, amely még Ázsia sík­jain szokta meg, hogy ne ő csat­lakozzék máshoz, hanem hogy őt kövessék. A magyar mindig a legszívósabb küzdelmet foly­tatta a benne élő nemzetelv ér­vényesítéséért. E küzdelmekben a magyar bibliája Verbőczy Tripartituma volt. Úgy az 1526 előtti, mint az 1526 utáni időben lényegileg mindig egy kérdésre felelt a magyar jogalkotás, arrs, hogy miként állítsa be a nyu­gati új eszméket és a csak rész­ben fajrokon itteni népeket a maga régi nemzeti elvének szol­gálatába. Beszélt a keresztény­ségnek, majd a német császári hatalomnak a nemzet által való befogadásáról. A magyarságnak a világháború befejeztével kez­dődő harmadik korszakában fon­tos annak a megállapítása, hogy sem az 1526 évi sem az 1918. évi bukás nem nemzeti bűnők következménye volt. Biztosra veszi, hogy a nemzet az új kor­szak nagy problémáit is meg fogja oldani, amelyek között a legjelentősebbeknek a szociális nemzetiségi kérdést tartja. A közelmúltban tették közzé Gajda tábornoknak, a cseh ve­zérkar .helyettes főnökévé tör­tént kinevezését. A képviselőház kültsőgvetési vitájában — mint Prágából jelentik — ezt^a kine­vezést tette szóvá szerdán Tausik képviselő hosszabb felszólalásá­ban, amelyben érdekes bizonyí­tékokkal támasztotta alá bizonyos oldalról kínosan fogadott lelep­lezéseit. — Mikor Gajda tábornok, a volt osztrák-magyar őrmester, kassai hadtestparancsnok volt, — mondotta — hamis kommu­nista röpiratokat terjesztett saját katonái között és meréoyletet koholt maga ellen, hogy ürügyet találjon a felvidéki katonai dik­tatúra életbeléptetésére, termé­szetesen a maga parancsnoksá­gával. Napóleoni haditervei vol­tak a faicizmus cseh reménységé­Eger, 1924. november 27. A cseh hatóságok röviddel ezelőtt, mint a bécsi Sechsuhr- blatt jelenti, tudomására jutottak annak, hogy új nagy kommunista összeesküvés készül az állam biztonsága és Csehország katonai berendezkedése ellen. A vizsgá­lat meglepő eredményre vezetett. Megállapították, hogy az össze­esküvés tervét a kommunisták­nál ismeretes sejtrendszer alap­ján dolgozták ki. Az összeeskü­nek, az egykori őrmesternek, bár épen katonai tehetsége a leg­kisebb. A magyar határon meg­öltek egy cseh vámőrt, amit Gajda tábornok ötletesen arra használt fel, hogy büntető hadjáratot tervezett magyar területre, a hidasné­meti magyar határőrséget fel akarta koncolni és meg akart szállni csapataival több ma­gyar helyőrséget. A leleplezéseket természetesen viharos közboszőlások, de he­lyeslések is szakították meg. Tausik képviselő azonban ren­dületlenül sorolta fel tovább bi­zonyítékait: Nyilvánvaló, hogy ez a kalan­dor, aki Szibériában mint cseh légionárius fosztogatott, amikor most a cseh vezérkar éléra ke­rült, továbbra is hatalmi téboly­ban szenved. vés középpontja állítólag Bécs- ben van. Csehországban az össze­esküvők a cseh terület részére Rrágát, a Felvidék részére Po­zsonyt és az Erdős-Kárpátok részére Ungvárt szemelték ki gócpontul. Eddig összesen 27 egyént tartóztattak le, köztük Nagy Gyulát, a prágai képviselő ház volt tagját, Petényi és Ba- lajthy városi tanácsosokat, to­vábbá 9 egyént Prágában és 7-et Ungváron. a»to «mi* A csehországi kommunista összeesküvés. Prágában, Pozsonyban és Ungváron 27 embert tartóztattak le. A házkutatások alkalmával nagy csomó bűnjelet és titkos levelet találtak, amelyek utasí­tást tartalmaznak kaszárnyák felrobbantására. A nyomtatvá­nyokat állítólag Csehországon .kívül készítették s ezeket a robbantószerekkel együtt csem­pészték be Csehországba. To­vábbi letartóztatások várhatók. Miután a nyomozás szálai Ausz­triába vezetnek, a cseh hatóságok, hír szerint, az osztrák államhoz fordultak, hogy az osztrák ható­ságok a vizsgálat lefolytatásá­ban támogatást nyújtsanak. Mikor Petőfi szive egy egri leányért lángolt,. . A nagy költőnek eddig ismeretlen egri versét találták meg egy emlék­könyvben. Sorsa még ma sem ismeretes előttünk. Haláláról még ma is legendák szólnak. Csak egy bi­zonyos : lánglelke, világirodalmi nagysága, méltó helye az embe­riség szellemőriásai között. A múlt évben az egész világ ün­nepelte születésének századik évfordulóját. Azt tudjuk, hogy Petőfi Sán­dor 1844-ben Egerben járt. Hisz meg is énekelte az egri bort és az egri szíveket egyik örökér- tékű dalában. Az egri kispapok között eltöltött néhány nap em­léke később is állandóan élt a nagyköltő lelkében. Az egri pap­nevelő intézetben díszes emlék­tábla őrzi a szabadság és haza- szeretet dalnokának emlékét, a ma is «Petőfi szobának* nevezett helyiséget. Eddig azonban nem tudtuk, hogy Petőfi szivét egri leány is lángra lobbantotta. Dr. Szabó Miklós ny. főgimná­ziumi tanár, az Egerben tartóz­kodó régész fedezte ezt fel egy emlékkönyvből. Petőfi egri tar­tózkodása alatt megismerkedett egyik jómódú egri polgár leá­nyával a 17 éves Boldizsár Te­réziával, akinek emlékkönyvébe a következő kis verset irta : «Hogy rabod lettem nem csodálom, Hisz oly nagyon imádlak, Rólad támadnak keblemben A legnemesebb vágyak. S ha csak parányit úgy szeretnél, Mint ahogy én szeretlek, Mi lennénk élő példái Az örök szerelemnek. Eger, 1844. P.« Boldizsár Teréz később férj- hezment egy miskolci gazdag kereskedőhöz, Négyesi Pálhoz és mint ennek özvegye halt meg Miskolcon 1914-ben 94 éves ko­rában. Emlékkönyvét és benne Petőfi rövidke versét, haláláig nagy becsben tartotta. Ez a szerény adat is hadd gazdagítsa a Petőfi életrajz iro­dalmat. Mi egriek pedig legalább tudjuk belőle, hogy nemcsak az egri bor tüze, hanem az egri lányok szépsége is megfogta a halhatatlan költő lelkét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom