Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-15 / 162. szám
2 mai népújság 1324. július lő Kiss István kin tanfelügyelő nyugalomba vonult Márkuc Lajos a Biaha Lujza színháztól jön a társulathoz s mint bonvivant fog bemutatkozni. Buffó szerepkörre Kürthy Károlyt szerződtette az igazgat6 Nagyváradról. Jellemszinész Kalmár Pál lesz, teno- rista pedig Láng Alfréd, társalgási szinész Sarlai Imre Nyíregyházáról. Általános rendezőnek Földesi Vilmost, a Biaha Lujza-szinház bassbuffőját szerződtették. A régi tagok közül csupán Fekete Imre maradt a társulatnál. WW8BB8Wt88BBBtHili5tWffi8BtWWBWB988tl Békefi Rémig dr. iskotatársainak ötven éves találkozója A Veszprémben, 1874-ben végzett gimnázisták e hő 8 án Veszprémben hála- adó istentisztelettel egybekötött összejövetelt rendeztek. A megyebeli 18 iskolatárs között volt dr. Övény Jenő, dr. Kőszeghy József és Somogyból id. Miller Károly bogiári postamester és Lengyel Géza vízvári kántortanítő. Velük együtt végezett Békefi Rémig is, ki azonban már az 50 éves találkozót nem érte meg. A misén Lengyel orgonáit s az ez alkalomra szerzett énekét adta elő. Az összejövetelt közebéd, lefényképezés és alapítvány letétele követte. A párisi Olympiász. Páris. MTI. A kardvívő-versenyen Magyarország győzött az Egyesült Államok felett. Bódi, Terstyánszky és Uhlarik négy győzelmet aratott, Szécsi pedig kettőt. Páris. MTI. A 400 méteres staféta- futás döntőjében Magyarország a második helyre került és ezzel bekerült a döntőbe. Az első Anglia lett. Hatvanban letartóztatták a kölni magyar konzul tolvaját. Eger, 1924. július 14. A hatvani roudőrség pénteken letartóztatta a miskolci születésű, hatvani lakot Weisz Sámuel munkanélküli csavargót. Weisz lopásért ég sikkasztásért már többszörösen volt büntetve, újabban pedig alaposan gyanúsítható, hogy május 22-én 5 rabolta ki a miskolci állomáson, az ott keresztülutaző Gáspárdy Géza kölni magyar főkonzult. A főkonzul tárcájában a többek között 271 dollár, 200 francia frank és 3 billió német papirmárka volt. Weisz kihallgatása alkalmával tagadta a rablást, ámbár nem tudta megnevezni azokat a forrásokat, amelyekből hónapok óta fenntartja magát. Miskolcra kisérték, ahol tovább folyik ellene az eljárás. Autószerencsétlenség érte Füleknél a határmegállapító bizottságot. A Pozsonyi Híradó írja: A Salgótarján és Fülek között működő határmegállapító bizottság cieh-szlovák tagjait a megszállott területen végzetes baleset érte. Autójuk egy éles űtkanyarodásnál egy 5 méter mély árokba esett és Zenovics besztercebányai főkapitány életveszélyesen megsebesült. Súlyos még Kriskő főbányatanácsos sebesülése is. A sebesülteknek a magyar bizottság tagjai nyújtottak segítséget. A soffőr; letartóztatták. Eger, 1924. Julius 14. Kiss István kir. tanfelügyelő megbocsátja az Egri Népújságnak, hogy ezúttal is a közérdeket tartja szem előtt és nem az ö szerény kívánságát. Kiss István kir. tanfelügyelő olyan :!áből van faragva, amely belejutván az élet forgatagába, mindig a mélységekben járt; sohasem a felszínen, ahol a könnyű fajsúlyú testek szoktak elhelyezkedni. A mélyen szántó ekéhez, vagy a mélyen alapozó építőhöz hasonlítsuk-e? Mindegy. A hasonlat mindig gyönge, mikor az acélos jellemmel keresünk egyenlőt. Ha olyan berendezésünk volna, mint a «Magyarságának, *A mi értékeink» rovatában tudnánk méltó helyet juttatni Kiss Istvánnak. Jól tudjuk, hogy az az egyszerű érzésű, nemes lélek, melyet Kiss István hordoz magában, őszintén átallja a nyilvánosságot. Mégis meg fogja nekünk bocsátani, hogy mi ezt a jellemet akarjuk méltatni. Az embert, aki a magyarság véréből való; akiről ezt minden hozzáértő világosan tudja. Ember, aki 40 éves szolgálatának utolsó percéig férfias rugalmassággal teljesítette minden kötelességét. Aki ezeket a kötelességeket az élő lelkiismeret nyugalmával rótta. Aki példát tudott mutatni egy vármegye s azelőtt egy ördögöktől megszállott magyar föld tanítóságának: miként kell egy szenvedő haza fiának dolgoznia, amíg lehet, sőt tűrni, ha úgy jön a sora. Oh, hány felszínes felfogású fiatal javúlhatna példáján. Mi láttuk ezt a hazájából kiűzött hontalan magyart, amint a waggonlakás minden gyötrelmét sokáig állotta. Mikor csalódnia 'kellett a honfitársak embersze- retetében. Es láttuk, mikor ott is {megbocsátani és megérteni igyekezett, holott annyian átkozódni szoktak. Mi láttuk az »egri nagylelkűség<-ből nyert födél alatt megelégedést keresni, ahol — talán senki sem lett volna képes megértő és engedékeny lenni. Mi láttuk ezt a mélyen vallásos lelkű férfiút családja környezetében, ahol a családi feleletek befejezett sikerei fölött Isten áldásának méltán örvendhet. Mi láttuk kötelessége teljesítése közben a hivatalában, ahol a jő hivatalnok két jellemző sajátsága, a jó szív és az erély tündökléséi a munkaszeretet és a kedély tette még kedvesebbé. Mi láttuk munkakörében, mikor épített ; mikor az iskolák tantervi munkájának feldolgozását bírálta. A szakember, a a tapasztalat, a becsületes igyekezet növelése, a nemes irány felé emelés, az őszinte megnyilatkozás, a magyar jellem azok a gyémánt-kavicsok, amikből emlékeink mozaikképét ott megalkottuk. Mi láttuk mint embert a társadalmi életben, ahol a jóízű, egészséges, magyaros humor tette körűié zamatossá a kedélyeket. Csoda-e, ha ennyi istenadta adomány mellett ez a hivatalnokbőségben betegeskedő ország sem vette szívesen, mikor 1922-ben Kiss-bácsi nyugalmat kórt. Mi, akik szeretjük, ugyanúgy gon- golkodunk, mint ahogy minisztere, az osz- l táiyfőnök, meg a vármegye vezetősége, hogy »ne hagyjon még itt minket Kiss- bácsi,.« De a miniszter is kénytelen a becsületes magyar tisztviselő fényesen betöltött 40 évi szolgálatát figyelembe venni, mikor a nyugalmat ő maga kérte. És mindnyájunknak jól esik, hogy abból az alkalomból a miniszter meleg elismerése és a hazafias kötelességtudásárt nyilvánított köszöneté búcsúztatja a derék munkást megbecsült műhelyétől. És örvendünk, hogy társadalmi fcéran még magunk között érezhetjük, hiszen az ö jő szívével mindenütt csak nyertek. * * * Heves vármegye kir. tanfelügyeiőaá- ge meleg ünneplésben részesítette Kiss István kir. tanfelügyelőt abból az alkalomból, hogy negyven esztendőnél hosz- szabb munkásság után, saját kérelmére, nyugalomba vonul. A hivatal nevében Rusztek Károly, vármegyénk vezető kir; tanfelügyelője, búcsúzott tőle. Szívhez szőlő szép szavak közben nyújtotta át a vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerését is. Egy hosszú, munkás élet sikeres fáradozásait éri benne köszönet és elismerés. Egyszerű ünnep, egyszerű, szorgalmas munka illő befejezése. Egy életet áldozott a magyar népoktatás szolgálatára és ez a munka nem volt hiábavaló. Sem a megszállott területeken, amelyeket az ilyen becsületes munkások emléke nélkül »elveszett« területnek mondhatnánk. Már pedig Kiss István ott nagyon nehéz kerületnek volt elismerten jő vezetője. Da nem volt hiábavaló itt sem, ahol nagy szükség volt a tapasztalt, törvénytisztelő szellemű férfiú segítségére a konszolidálás munkájában. A kir. tanfelügyelőség kiváló hivatalnokot, ás jő kartársat veszít vale, a vármegyei tanítósága pedig — bár örül az eredménye« munkásság méltó befejezésének — igazán méltán sajnálja, hegy »Kiss bácsi« fölállott a zöld asztal mellől. A vármegye és az ország többi érdekelt tanítói tudják, hogy szereti őket. Mindannyival csak jót tett. És most mind- annyiuk szeretőiéből fakad az a kívánság, hogy a kiérdemelt nyugalom hosszú ás örömteljes legyen. Daán Ilona hang\ ersenye, Eger, 1924. Julius 14, A színház megnyílt kapui így nyári melegek idején, szokatlan szórakozási alkalomra várták a közönséget szombaton este: Daán Ilona opera-énekesnő hangversenyt rendezett. A szerencsésen összeállított műsor komoly igényű nagyobb áriáktól értékes műdalokon keresztül vezetett könnyebb műfajú dalokig. Hallottunk világhíres, kipróbált áriákat Puccini és Bizet örökszép operáiból, Delibes-től egy tüzes spanyol dalt, Hildach, Löwe és Abt romantikus stílusa után Totti és Toselli édes szavú olasz románcait, majd magyaroktól: Csiky, Komáromy és Pallós hatásos dalait. A gazdag műsor minden számából egy igen képzett énekesnek nagy tudása csillogott felénk, párosulva az előadás szépségével, a szöveg gondolatait mindig híven visszaadó hangulat-kifejezésével. Itt bánatos szomorúsággal, olt meg kedves
