Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-14 / 263. szám
Éger, 1824. november 14. péntek. KLL évi. 203 nn Előfizetési díj postai ssálUtisasi ,San tiór* . «0 000 K | Égés* é* félévi elölUetést Ktggtúivr« 120.9GC E I ----- nem fogadbak ei. —P OLITI KAI NHPILÄP. Sseikes^íöséf; i F. g e r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Te!« fon szám 11, Az egri egyházmegye ünnepli a jubiláló hereegprimást. A föszékessgyházban és minden plébániai vagy szerzetesi temp- plomban «Te Deumrf-ot irondanak az ünnepi szentmise végén. — Szriirecsanyi Lajos dr. egri érsek körlevele. A tisztviselő kérdés. Eger, 1924. november 13. E darabokra tépett országnak egyik legnagyobb kérdésétől, a tisztviselő középosztálynak kérdésétől volt tegnap hangos a Duna partján emelkedő msgyar törvényhozási épület terme. Két képviselő mulatott rá az elszegényedett tisztviselői kar vérző gebeire é* orvoslást kért a kormánytól. A kormány minisztere űjbői azt a kijelentést tette, hogy minden' megtehetöt megtesznek a tisztviselők érdekében, de nem mehetnek túl azon a határon, ameddig a szanálás keretei tartanak. Ha a szanálási programra sikerül, ekkor ez lendíteni fog a tisztviselői kar helyzetén is. A kormány eddig is sokat tett a tisztviselők érdekében. Az utolsó évben 90 százalék lépatt elő. Az ellam bevételeit fokozni már nem lehet. Nagyobb adóterhet a közönség már nem bír elviselni. A kiadásokat sem lehet tehát emelni. Vagy maradunk a mai keretek mellett, vagy a bankó- préshez kell nyúlnunk. Az utóbbit senki sem kívánhatja. Az állam személyi kiadásai mellett elenyészően törpe a dologi kiadások összege. Ezt az egészségtelen helyzetet nem lehet még (betegebbé tennünk a gazdasági fölborulás veszélye nélkül. Éppen ezért elégnek mondjuk a kormány részéről azt, hogy fizetési előleg adására késznek mutatkozik. Ez tudjuk, hogy nem elég a tisztviselők megélhetésének emelésére, de az állam többet nem tehet. Senkisem gondolhatja, hogy ezzel a tisztviselő kérdés végleges elintézést nyert. Tovább is nyitott seb marad a magyar középosztály helyzete. A magyar intelligencia, a háborúnak és a forradalmaknak legnagyobb szén védéséit viselő társadalom, mely a haza iránt való legszentebb kötelességét súlyos helyzetében is hűen teljesíti, továbbra is tü relmesen várja sorsának, jobbra fordúláeát. Példát ad a hazefiságra és áldozatkészségre. Tisztelettel kell meghajolnunk előtte és szenvedései előtt. Eger, 1924. november 13. E (hő 18-án éri el Gsernoch János híhr.rnnk-hercegprimás ál- dozárrá szentelésének ötvenedik évfordulóját, mely napon az egész magyar katholikus társadalom veleünnepel a nagynevű mngyar egyházfővel. Ssmrccsáiiyi Lajos tír. egri érsek tegnap kelt főpásztori körlevelében ebbői az alkalomból fannkölt szava'Lal emlékezik meg a bíbor' >k-hercegpmná3- ről, úgyis miut az ország első méltóságát viselő nagyéroemü egyházfojedelemről és úgyis mint nagy egyéni kiválóságokkal megáldott emberről. A körlevél többek között így hangzik : «Nekünk mindenekelőtt meg kell ez alkalommal emlékeznünk arról, hogy a fálszázados emlékünnepét Isten kegyeiméből megülni készülő egyházfő első szent királyunk alapítása és az apostoli Szentszék rendelkezése értelmében 8 erejénél fogva méltóságra s joghatóságra «az ország egyházi és világi nagyjai között első« — miként ez a második honalapító király okmányában olvasható s V. Miklós pápa rendelkezése szerint őt mint esztergomi érseket »amint elsőt a király után, azonképen a tanácskozásokban és minden más ünnepélyes ténykedésnél a király után őt az első hely és az első sző illeti meg; pápai követi minőségében pedig a többi egyház nagy közül egyedül csak ő vitetheti maga előtt bárhol a keresztet.« Amidőn tehát bz országos mozgalomhoz csatlakozva, mi is ünneplésre készülünk, a magyar egyházunkkal egykorú s mindnyájunk fölé helyezett magas méltóság előtt mindenek előtt kegyeletesen meg kell hajolnunk. Ünnepelnünk kell azonban a magas méltóságot viselő kiváló egyént is, mint oly férfiút, aki félszáz-?dos köztevékenyiége a- latt, amidőn nem rejtve, de mindenkor mintegy közszemlének kitéve,teljesítette nagy fontosságú és sok érdeket érintő feladatait: a közolismerősben éppen úgy, mint állása méltóságában állandóan csak emelkedett, míg a legfőbb fokot el nem érte; bizony- ságáúl annak, hogy nagy képességeit, ritka készültségét s meg- téveszthet«! tlen igazságérzetét o'y módon tudta mindenkor embertársai és a közérdek szolgálatába állítani, hogy a legfontosabb ügykörök, állások és méltóságok betöltésekor a legfelsőbb ős alsóbb tényezők figyelme mindenkor feléje fordult, viszont nagyobb hatáskörrel való felruház- tatása neki nagyobb érdetnszer- zésre, áldásos köztevékenysag^e szolgált kedvező alkalmű!.» A körlevél végén elrendeli az egri érsakfőpásztor, hogy egyházmegyéjének főszéke3egyhá- zábaD, minden plébániai ős szerzetesi templomoan f. hó 18-án ünnepi szentmisét mutassanak be, melynek végén To Deumot mondjanak. Legalább egymillió zarándokot várnak Rómába a szent éyben. Rómából Írják a Magyar Kurírnak : Az örök városban rendkívül nagy előkészületek folynak, hogy a szent évben Rómába sereglő rengeteg zarándok elhelyezését biztosíthassák. Az új szállodák építését karácsonyig miad befejezik. Rengeteg új panziót nyitottak, mert a legszerényebb számítás szerint is legalább egymillió lesz azoknak a száma, akik kifejezetten mint zarándokok látogatnak el Rómába, nem számítva az évenként itt megforduló turistákat, sem azokat, aki az olasz kiima miatt keresik fel Rómát. Az egymilliós szám nem is olyan nagy, ha figyelembe vesszük, hogy az 1300. évben az első szent évben, a krónikások állítása szerint 2 millió zarándok haladt a szent kapun keresztül. A nyíregyházi katolikus nap. A Tiszántúl katolikus lakossága e hő 15 én, szombatén és 13-án, vasárnap katolikus nap keretében Nyíregyházán tartja meg nagygyűlését. Az ünnepség szombaton délután fél 2 órakor Budapssről Nyíregyházára érkező budapesti vendegek fogadtatásával kezdődik, Budapestről Huszár Károly ny. miniszterelnök, Ernst Sándor prelátus, Cettler Jqnő és Frühwirt Mátyás nemzetgyűlési képviselők utaznék le. Szombaton délután 4 órakor a város polgármestere és az ottani egyházhőtóságok a vármegyeház dísztermében üd- vözlik a megjelenteket, majd Ernst Sándor és Cettler Jenő tartanak előadást. Vasárnap délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise lesz, amelyet Kriston Endre egri felszentelt püspök celebrál. Mise után két új harangot szentelnek fel ünnepélyes-tíüliőságek között. Ugyancsak vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház dísztermében fog lefolyni a második nyilvános ülés, amelyen Cettler Jenő, Frühwirt Mátyás és Kriston Endre tartanak beszédet. Délben a Korona szállóban közös ebédre jönnek őstze, amelyen Nyíregyháza közönsége nagyszámban vesz részt. Vasárnap délután 3 órakor ünnepélyes körmenetet tartanak az Oltáriszent- ség tiszteletére, amelyen Nyíregyháza katolikus közönségén kívül résztvesz a környékbeli falvak katolikus lakossága is. Vasárnap este hangverseny fejezi be aa ünnepséget. Kriston Endre fölszentelt püspök pénteken reggel Vízy Miklós érseki irodai jegyző kíséretében utazik el Egerből Nyíregyházára. Megszűnt az osztrák vasúti sztrájk. Bécsből jelentik: Ma éjfélkor megindult az osztrák vasutakon a forgalom. A vasutasok négy gyűlése elfogadta Günther vezérigazgató javaslatát, bár a szociáldemokraták akadékoskodtak. Seypel kancellár továbbra is marad a kormány élőn. Maradása megnyugtatja a közvéleményt.
