Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-05 / 255. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. november 5. Ma választanak elnököt az Amerikai Egyesült Államok Amerikában ma november 4.-én folyt le az elnökválasztás. Coo- lidge mostani elnök, Davis volt nagykovát és La Föltette szená­tor mérkőznek egymással. Minden valőszinüeég szerint a józan kon­zervatív irányt képviselő Coo- lidge lesz az elnök radikális és szocialista társaival szemben. Szivén lőtte magát a hazájából kiüldözött székely diák. Szerelmi bánat, hontalanság és a nebóz élet lehetett a dráma okozója. Eger, 1S24. nov. 4, A magyar nemzet rabláncát képező trianoni béke egyre szedi szomorú áldozatait fiaink sorai­ból. Gátpár János az Erdélyből kiüldözött, 25 éves székely fiatal' ember a legújabb áldozat. Egye­temi hallgató volt, mikor kiuta­sította az oláh lelkiismeret, mely összerezzen éa retleg a jövendő­től, minden villanásra, mely a rabságban senyvedő ifjú magyar szemekből előtör. Hadapródjelőlt őrmester volt nemzeti hadsere­günkben. Innen is kiparancsolta a trianoni önkény. Egerbe jött és itt keresett elhelyezkedést, hogy ha egyszer ujből felkel a magyar dicsőség napja s ha egy­szer nagy szabadulásra hívogat nának az erdélyi hegyek, ott teremjen újra a székelyek között, akiknek sohasem kellett mondani, hogy «előre» . . . Várta, de csak hiába várta az új magyar cso­dákat. S itt az élet egyre köp. tatta a félek erejét. A gond, 1 tépelődés, a hazavágyás, a sze­relem és szeretet emlékei napról napra fokozták lelkének diihar- mór.iáját. A műikét nem szé- gyenli a székely fiú. Timársegéd lett a Városfejlesztő r. t. malom- épületében az Uszoda mellett. November 2.-án itt lőtte szíven magát. Gáspár János öngyilkos lett. A hullaházba szállították. Nagy forgőpisztollyal követte el tettét. Mondják, hogy szerelmi bánat, a hontalanság és nehéz megélhetés adta kezébe a fegy­vert. Nem kutatjuk a dráma köz­vetlen okát. Az igazi oka e korai halálnak úgyis csak Trianon és a Gáspár Jánosok már nagyon sokan vannak a temetőben. A lakbérek szorzószáma 17.000 marad. Sokan várták, hogy a lakbérek szorzőszámát az aranykorona valódi értéke alapján, a hivatalos 17.000-nél alacsonyabb "számban állapítják meg. Vass József dr. népjóléti miniszter kijelentette, hogy a szorzószám, éppúgy mint az adónál, a lakbéreknél is 17.000 marad. Breznay Imre az Egri Érseki Tanítóképző- Intézet c. igazgatója. Az Érsekfápásztor elismerése a harmincéves tanári és iredalmi munkásságért. hazánknak, hanem amellett min­Eger, november 4. Breznay Imre most tölti he tanári munkásságának harmin­cadik évét az egri érseki tanító­képző intézetben. Ez alkalomból Szpirecsányi Lajos dr. egri ér­sek a következő levelet intézte a szép múltra visszatekinthető tudós tanárhoz: Nagyságos BREZNAY IMRE tanítóképzőintézeti c. Igazgató Úrnak. Nagyságos Tanár Úr! A főhatóságom alatt álló egri róm. kát. tanítőképzőintézetnél immár harmincadik éve műkö­dik Tanár Úr rendes tanári mi­nőségben. E harminc esztendő­nek kereteit, amelyek közi esik a magyar tanítóképzésnek ha­talmas fejlődése, Ön nemcsak e fejlődéssel arányban állő, kitartó és sikeres, vallásos és hazafias szellemtől áthatott iskolai mun­kássággal töltötte ki, jeles taní­tókat nevelve egyházunknak és dig talált időt és alkalmat arra is. hogy sokoldalú tudását, fá­radhatatlan szorgalmát, kimerül- hetetlen munkabírását, tisztult keresztény erkölcsi felfogását és nemes ízlését a társadalmi, egye­sületi és irodalmi élet különböző terein is a köz javára értéke­sítse, jó példát adva ezzel a keze alól kikerült fiatal tanító­nemzedéknek a manapság oly­annyira fontos iskolán kívül való közéleti tevékenységre. Midőn érdemes működésének ezt a letagadhatatlan tényét most, életének egyik jelentős határ­kövénél jóleső örömmel megál­lapítom, főpásztori elismerésem jeléül és további kitartó mun­kálkodásra való buzdításoműl önnek a tanítóképzőintézeti igaz­gatói címet ezennel szíves kész­séggel adományozom és e címnek használatára feljogosítom. Eger, 1934. évi nov. hő 3-án. Lajos s. k., ereek.->***<« 3MWES& . ~ A nemzetgyűlés Nagyatádi Szabó István emlékének szentelte mai ülését. Szcitovszky Béla házelnök beszéde. Budapest, M.T.I. A mai nem­zetgyűlésen, melyet Nagyatádi Szabó István emlékének szentelt a Ház, a képviselők majdnem teljes számban jelentek meg. Az ülésteremben a kormány tag­jai közűlj megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnök, Ra- kovstky Iván, Pesthy Pál, Vass József, Korányi Frigyss és Búd János miniszterek. 12 őrá előtt pár perccel nyiiotta meg Szci­tovszky Béla elnök az ülést. Amikor megkezdte Nagyatádi Szabóról megemlékező beszédét, a feketébe öltözött képviselők valamennyien feláliottak és tisz­teletük jeléül állva hallgatták végig beszédét. Szcitovszky Béla : Tisztelt Nem­zetgyűlés ! Mély fájdalommal teljesítem azt a szomorú köteles­séget, hogy erről a helyről be­jelentem veszteségünket, melynek hatása alatt állunk mindannyian. — Nagyatádi Szabó István a nagyatádi választókerület nem­zetgyűlési képviselője, vo t föld­művelésügyi miniszter november 1-éa Srdócíokonyán 6lhűnyt. Váratlanúl, hirtelen ragadta ki a halál családja köréből, amelyben a közügy szolgálatában oly bő­séges osztályrészül jutott mun­kából, izgalomból és fáradtság­tól lelkének pihenést keresett. Az a szerény vidéki otthon, mely a magyar föld szeretetét oltotta szivébe, melynek választókerü lete az ö értékes egyéniségével összeforrott, nevével a magyar közélet egyik legfényesebb kar­rierjét örökítette meg. A magyar föld ’népének vál- lain emelkedve annak boldogabb javát odaadással munkálva, leg­bensőbb hite szerint nemzete felemelkedését szolgálta. Pilla­natra sem szakadt el attól a hazafias talajtól, melyben egyé­nisége és politikája gyökerezett. Hazafias érzésének, fajszereteté- nek ebből a tiszta forrásából faked a másik kvalitása, a ha­talomra . jutóit kormányférfiú emelkedett feIfogá?a az egyete­mes nemzeti érdekek iránti kö­telességekről 9 annak még s gondolatát is távol tudta tartani, hogy osztályérdekek szolgálatá­ban szerzett hatalmát és nép­szerűségét egyoldalűlsg osztály­uralmi törekvések elérésére, vagy buzdítására használja fel. Utolsó lehelletéig vórbeli de­mokrata maradt, anélkül hogy demagóg lett volna. Nehéz meg­próbáltatások közt ez a szigorú kötelességérzet a nemzeti ős tár­sadalmi érdek egyetemességét áttekinteni képéé. Ez az állam­férfiul bölcs mérséklet és józan ítélet volt mindig elhatározásá­nak indítója. Hazájának, nemze­tének és népének hű fia és szol­gája maradt. E teremben ezeiőtt pár héttel elhangzott utolsó felszólalása bánatos végakkordban csendült meg. A munkában és küzdelem­ben elfáradt lélek vágyott a pi­henésre. Ki gondolta volna ak­kor, hogy e3t a pihenést oly ha­mar megtalálja abban a földben, amelynek lángoló szeretetében, tündöklő tiszta fényében állott közöttünk ős a magyar .nép szi­vében. — Ennek a megemléke­zésnek a mai ülés jegyzőköny­vében való megörökítését indít­ványozom. Egyúttal indítványo­zom, hogy mai ülésünket egé­szen gyászunknak szenteljük és a mai napirend letárgyaiását holnapra halasszuk. Ezután a nemzetgyűlés az elnök bejelentését és indítványát egyhangúan tudomásul vette. A Ház minden oldalán nagy meg- indúltsággal hallgatták as elnök szavait. A kormány tagjai kö zűl különösen Bethlen látszott meghatódnak. A képviselőház felhatalmazást adott az elnök­nek arra, hogy a nagyatádi kerületben szükségessé vált új választást elrendelje és hogy eziránt a belügyminisz­tériumot megkeresse. As elnök napirendi javaslatot tett, mely szerint a nemzetgyűlés legköze­lebbi ülését holnap d. e. 10 óra­kor tartja meg, amelyen tovább folytatják a fővárosi törvényja­vaslatok tárgyalását. A Ház az indítványt elfogadta e az elnök az ülést bezárta. A vízvezeték megépítése legsürgősebb feladata a városnak. Eger, Ü24. november 4. Halottak napja után aktuális gondolat, hogy a múltak szomorú tapasztalatain okulva tegyük jó­vá az elmulasztottakat az élők­kel ízemben. Gondoljunk a jö­vőre és ne engedjük, hogy egész­séges víz hiánya miatt a tífusz betegség annyi áldozatot szed­jen városunk lakosságából! Ma a helyzet az, hogy váro­sunk kutjsinak viza egészségi szempontból többé kevésbbé gyanús, mert a legtöbb helyen állati vagy növényi szerves, (rot­hadó) anyagokat tartalmaz át- ssivárgás utján, de sok helyen egyenesen tífusz bacilussal fer­tőzött, noha ez még bakterolő- giai vizsgálattal is csak nehe­zen mulatható ki. A belvárosban pl. igen sok kút olyan vizet ad, amely már egyszer keresztül ment az emberen s a nehány ideális forrásvizet szolgáltató közkút, sajnos, igen kis hánya­dát adja csak a szükségletnek. A külvárosokban sem sokkal jobb a helyzet, mert 1—2 sze­rencsés fekvésű forrás vizét le számítva kicsiny vizű, felszínes kerti kutakból isznak, amelyek igen könnyen szenyezödnek a környező trágyától. Volt is ezen a vidéken tífusz eset elegendő, pl. 1918-ban 165 tífusz megbetegedés, igen nagy arányú halálozással, esak a Maklári-út, Kertész út is Új­soron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom