Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-31 / 252. szám

2 NBPUJSAt* 1924 október 31. Egy nagyszabású művészestély terve. Eger, 1924. okt. 30. A Gáspárdy Katinka zeneiskolája, fennállásának 10 éves fordűlőja alkalmá­ból nagyszabású művészestélyt szándéko­zik rendezni november 15 én. Annál ro­konszenvesebb ez a szép terv, mivel a hangverseny tiszta jövedelmét a tboede- ratio Emerioana• céljaira szánta. Már pe­dig, aki tudja, hogy magyar főiskolai hall­gatóságunk milyen nyomorusággel küzd: az bizonyára szives készséggel fogja tá­mogatni ezt a művészi szempontbél is szép tervet. ügy tudjuk, hogy a bevezető beszé­det vagy Huszár Károly volt miniszter­elnök, vagy Bernolák Nándor egyet, taaár, volt népjóléti miniszter mondja. A mfivésii részt eddig — szívesen adott ígéretük sze- rint — Tarnay Alajos és Nagy Géza zene- művészeti főiskolai tanárok és Husska Ernő, a neves zeneszerző szolgáltatják. Ezen kívül Sebeők Sári is lejön, ha az Operaház műsora megengedi. Ha ő nem tudna részt venni, akkor más neves éne­kesnőt nyernek meg a hangversenyre. A végleges műsort idejében közöljük s közönségünknek már most szives figyel­mébe ajánljuk a művészi és hazafias jó tékony tervet. Mit szil a gazdasági fellgyelSság az egárKárltoz ? Eger, 1924. október 30. Arra a sok panaszra, mely a vesze­delmes sokaságú egerek miatt tölti el a jövő évi búzatermést, meg a szőlőtőkét féltő gazdákat, fölkerestük a vármegyei gazdasági felügyelőséget, ahol Jezierszky Mihály kir. gazd. főfelügyelő a következő érdekes dolgokat közölte velünk. — Számszerűleg nem történt az ege­rek pusztításával kapcsolatban kárbecslés. Az elismert tény, hogy kár van. Azonban az egérkár ellen az egerek jelentkezése idejében kell védekezni. Á védeketisre vonatkozó utasítás és miniszteri rendelet minden községi elöljáróságnál nyomtatás- kan megvan. Van ugyan százféle védeke­zési eljárás is, a gyakorlatban azonban csak a hatásos méreggel való mérgezés válik be. A tífuszoltás csakis jő anyaggal ve­zetne sálhoz. Ez azonban bizonytalan. Azért alkalmazzák a nagyobb uradalmak a foszforpilulákkal való mérgezést. A Barcaságon, ahol a földvári föld- míves iskola tanárai és tanuló ifjúsága megbízható munkaerő volt a méreggel ▼aló bánásra, az egész vármegye gazdái beadták a holdankinti 2—8 kg búzát a földmíves iskolába és onnan rögtön mér­gezett állapotban vissza is kapták. Azon a vidéken a szászok, tehát jóhirű gazdák művelik a földet. Azok már tudják, hogy a védekezés őppsn olyan fontos, mint a jó művelés. Az egész vármegye egér vesze­delmét 3 hőt alatt megsemmisítettük. — A mérgezés mindig jár mellékkárral is. Ott is áldozatúl esett egy anyadisznó, 2 malao és 23 tyúk. Da megmaradt az egész lóhere, burgonya és cukorrépatermés. A napokban találkoztam egy fiatal gazdával, aki panaszkodott — mondta a felügyelő. — Persze az egerekre fog a sor ke­rülni a panasszal úgy-e? — Éppen arról akartam beszélni — felelte kérdésemre a gazda. — Nem szégyenled magad! Ölhetett kézzel kell várnia a jő gazdának a tartós esőt? Hát mire való a méreg? — Azt minden község népe megteheti, hogy leelőlegezi a földje nagyságához ké­pest a szövetkezetben a foszforpilula-ren- deiést. Csak annyit kell rendelnie, ameny- uyire egy mérgezéshez szüksége lehet, mert a szövetkezetnek sem maradhat a nyakán az illanő méreg. Ha takarékosan akarnak eljárni, ak­kor a szemmel látható legöregebb földi egérlyukakat betaposiák, a frissebbekbe raknak pár szem foczforpilulát. Azután est is betapossák. A mindenütt zárt ajtókra találó egér fúrás közben belekóstol a pi- lulába és elpucztűl tőle. El van még rendelve az őszi szántás­kor való pocok irtás is. Ennek módja az, hogy az eke után menő gyerek nyírfa- seprővel agyonsujtja a kövérségtől igen lomhán mozgó egeret. Ezt is minden szántó gazda köteles végezni. Nagyon fontos továbbá a menyét- félék kímélése. Erre érdekes tapasztalatot közölt a felügyelő. Egyszer júniusban tele volt a magtár egérrel. Az utasítás úgy szólt, hogy az egereket 8 nap alatt ki kell irtani. A gazdaságbeli gyakornokok va­karták a fülük tövét. Egérfogó, macika, hiú kiiérletnek bizonyúlt. Jött az öreg béres, akit Simon Ist­vánnak hívtak. — Nemzetes űr! Tessen mán vagy egy-két pengőt adni a legényeknek, hadd fogjanak valahol egy menyétet. Ügy is lett. Betettük a menyétet egy tányér vízzel. Öt napra rá egy egér sem volt a magtárban. Az eldugott helyeken, rosták alatt, sorba rakva hevertek az egér­hullák, amikből a menyét már kiszívta a vért. Szóval: van védekezés az egér ellen is, de kettő szükséges hozzá. Erély és áldo­zatkészség. A kiadás visszatérűl. Az alföldön elpusztíthatja a kárté­kony népséget a tartós hideg eső. Da a part oldalakon, meg a dombos vidéken lefut a víz, ott az egérben kárt nem tehet. Itt tehát okvetlenül mérgezni kell. De a pusztításnak általánosnak kell lennie. Nem elég, ha Péter irtja, Pál meg nézi. Azért van szükség az elöljáróság erélyére. Eddig szólt a felügyelő értesítése. A felügyelőség mindenütt biztató fel­lépéssel járt el a nagyon szapora állat kár ja ellen való védekezés érdekében. A népnek és a hatóságnak ez már lelkiisme- retheli kötelessége, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket ott, ahol tömeges ir­tás szükséges. És, minthogy az egér fol­tokban lepi el a területet és vándorol, ér­tesítse az irtásról a szomszéd helységeket, hogy azok is irtsanak, hogy az egyszer be­fejezett irtás után új rajok ne fertőzzék a község határát. Vagy jobb, ha a bevetett vetőmagot, a beültetett tőkét és a gyümölcsfák gyö­kereit rágja össze a késő ősszel egyebet nem találó kártékony rágcaáló? Rendezik a rokkantak ellátását Eger, 1114. ektőbsr 3® A miskolci rokkantak már az elmúlt évben mozgalmat indítottak a rokkant-kér­dés rendezésére. .Az akció sikerrel járt és Vass József népjóléti miniszter már el is készítette erre nézve a törvényjavaslatot, amely külön rokkant-adó kivetéséről szól. A miniszter javaslata már a pénzügy­minisztériumban van, ahova az ügyet' áttették. A népjóléti miniszter tervezete a rok­kant-adót járulékezerűen kívánja megálla­pítani, tehát az egyes állami adók után %-szerűen vetnék ki. Eg»r város közegészségügyi bizottságának ülése. Eger, 1924. okt. 30 A közegészségügyi bizottság csütör­tökön délben a Városházán Glósz Kálmán a városi tiszti főorvos elnökletével ülést tartott, melyen jelen voltak Szabó Ödön dr., özekkel Ferenc dr., Czigler Henrik dr„ bér. orvosok, Horváth Géza dr. és Sim- ksviss József dr. kórházi főorvosok, Mos- esoviek Boldizsár dr. az Irgalmas Rendhiz fónöke. A tanintézetek fejei közül Habán Mihály dr. föreálisk,, Csanády László dr. érs. tanítóképző intézeti, Szabó Vilmos. Matuaka János, Fejér Mihály és Miklóssy István cl. isk igazgatók. Glósz Kálmán dr. t. főorvos ismer­tette a járványos betegségek elterjedésé­nek mostani állapotát. A tífusz esetek száma októberben lí re apadt A járvány okát ismételten megál­lapítja. Nem más ez, mint a talajvíz fér- tösöttsége Ez mindaddig veszélyt jelent, mig a vízvezetékkel nem zárják ki ezt a veszélyt. Határozatban keresték meg a városi tanáasot a vízvezeték létesítése érdekében. A kanyaró már nagyrészt a járvány második stádiumában van, mikor a fertő­zések már megtörténtek és az iskolák szü­neteltetése már nem tudná megelőzni azt, hogy minél előbb túlessenek a kanyarósak a bajon. A városi tanácstól a baj megismeré­sére alkalmas tájékoztatás kibocsátását kérte a bizottság az oktatással foglalkozó személyzet tájékoztatására. kis hírek a nagyvilágból Kúlflld. Lengyelország tengeri hajó­hadat létesít. — Franciaország elismerte a szovjetet. — Megkezdődtek az angol vfi- lacztázok. — Muaztafa Kernál nem mozgósít Anglia ellen. — A szerb kormány pénzzel segélyezi a eseh szakadár egyházat — Franciaország és Lengyelország flotta- bázist tervez a Keleti tengeren. — A bol­sevisták kivégeztek 18.000 ellenforradalmi munkást. Magyarország. Néhány héten belül tel­jesen szabad lesz a behozatal. — Elkészült a magántisztviselők szolgálati pragmati­kájának tervezete. — A főváros megtagadta a színházi vigalmi adó mérséklését. — Szentpály István, Miskolc képviselője jmeg- halt. — Kiemelik a monarchia eliüllyesz- tett hadihajóit. — Apad a Duna. — Esz­tergom lázasan készül a hercegprímás ju­bileumára. — Hir szerint a kormány elejti a valorizációs tervet. — A kisgazdák Nagy­atádi újabb miniszterségét várják. — An­gol kölcsönt szereznek a Máv.-nak. — Erősen esik az albérleti lakások bére Buda­pesten. — A Képzőművészeti Főiskola tanítványainak támogatását kéri. — A cu­korrépa beváltási árát a békebeli árnak megfelelően állapították meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom