Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-30 / 251. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. £ger, 1924. október 30. csütörtök. X.LL évi. 251. w Előfizetési díj postai szállítással agg bóra . 35.000 K Egét* ét félévi *16fl*até*t MeoBcdéTrc 103.000 K nem fogadtuk cl. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 8REZNÄYIMRE Szerkesztőség t Eger, Líceum, ^adóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M. T. 1. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti a házszabály-revi* zíób bizottság megalakulását. Az interpel- lációs könyvbe 39 interpelláció van beje­gyezve. Ezekre csupán a napirend letárgya- lása után 7a 2 érakor térnek át. Létai Ernő a házszabályokhoz kér szót és a demokrata-szövetség megbízásából megállapítja, hogy a nemzetgyűlés szüle­tése is törvénytelen volt. Ez okozza, hogy a közvélemény bizalmatlan a nemzetgyű­lés működésével szemben. Hibáztatja, hogy a miniszterek nem jelennek meg a nem-, zotgyűlósen. Tapasztalja, hogy a házelnök nem elég eréllyel kezeli a házszabályokat A házszabályok kellő kezelésével a reni- tenskedőkkel szemben is megfelelő eréllyei lehet eljárni. Bartos : Még a kocsisok sem beszélnek ügy, mint azok. Propper: Kik azok az >azok<. Kuna P.: Akinek nem inge, ne vegye magára. Létai: Szükségtelennek tnrtja a ház- szabályreviziőt, mert az elnök a meglévő házszabályok mellett is fenn tudja tartani a rendet Kifogásolja, hogy a miniszterek az interpellációt teljesen figyelmen kivűl hagyják, pedig a jogszabályok szerint ezekre a minisztereknek válaszolniok kell. 852 interpellációra nem adtak választ. Kéri, hogy a miniszteri felelősségről szőlő törvényt ez egész nemzetgyűlés pártkü- lönbaég nélkül respektálja. Scitovszky elnök: Megállapítja, hogy Létai házszabályellenesen bírálat tárgyává tette az elnökség működését. Kijelenti, hogy az elnökség mindenkor teljesítette a kötelességét és teljesíteni fogja a jövőben is. Erre kéri a namzetgyűlés osztatlan tá­mogatását. Majd a napirend szerint áttérnek a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására. — Első felszólaló Heinrich Ferenc: Előre is kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja, bár a javaslat megszerkesztése ellen van­nak kifogásai. Mindenekelőtt kifogásolja a választó képviselők számát. Azt szeretné, ha 250 törvényhatósági képviselő helyett 264-et választanának. (A szociáldemokra­ták gyakran közbeszólnak és gúnyos cél­zást tesznek Heinrich liberalizmusára.) Heinrich: Azt kivánja, hogy a polgár­mestert szabadon választott képviselők soraiból válasszák. Propper: Nagyon helyes. Heinrich : Szeretné, ha a polgármester séget nem kötnék különösebb kvalifiká­cióhoz. Lendvai: (Közbeszól.) Heinrich: Nem ismerem Lendvait, csak közbeszőlásaiből. Elvárom, hogy közbe- szóláeaival ne zavarja beszédemet. — Heinrich beszéde végén kijelenti, hogy a polgárságnak kell kezében tartani tovább­ra is a vezetést. Semennyiért nem haj landő nemzetközi eszméket alátámasztani. Neki szent a vallása, de a másé is az. Ö mindenben objektivitásra törekszik. A régi rezsimet nem ítéli el, mert érdemei is vannak. Nagy hibája az volt, hogy a köz­gyűlési teremben sokat politizáltak. A ja­vaslatot elfogadja. Ezután Pakots József beszél. Buda­pest fejlődésének történetével foglalkozik. A javadatot nem a főváros arányaira szabták. Ezután részletesen bírálja a ja­vaslatot. A névjegyzékek ügyét teszi kri­tika tárgyává, amelyek összeállításánál felekezeti szempontok érvényesültek. Majd a keresztény községi párt bírálatára tér át. A fővárosnál jelszavas politika mel­lett nem lehet dolgozni. Pakots beszéde közben lépett be az ülésterembe Wild József, aki Pakots be­széde után személyes kérdés keretében fog válaszolni Gömbösnek. (Az ülés tart.) •eee > A közigazgatási tanfolyamok reformja. Eger, 1924. október 29. A hivatalos lap mai száma közli a belügyminiszternek azt a rendeletét, mely a községi közigazgatási tanfolyamokat és a községi közigazgatási vizsgákat sza bályozza. A rendeletnek több ok ad érdekes­séget. Az is, hogy a változott viszonyokhoz alkalmazkodva, korszerűen módosítja a falu színvonala érdekében nagyon is fon­tos közigazgatási képzést. De nekünk He­vesvármegyeieknek különösen azért érde­kes ez a rendelet, mert annak alapvető javaslatához Hevesvármegye főjegyzője, Puchlin Lajos is jelentős eszmékkel já­róit. Az ezen rendelet nyomán megállapí­tott tantervben különösen mélyreható vál­tozások Puchlin Lajos főjegyző javaslatá­ból valók. A tanfolyam 8 rendes és 7 rendkí­vüli tantárgyán kívül módot ad a rendelet, a belügyminiszter elhatározásától függően, egyéb tantárgyakból való előadásokra is. Úgy értesülünk, hogy e tekintetben fentosnak tartották az etikának valamely összevontabb tárgyalását is. A rendelet első része a közigazgatási tanfolyam általános érdekű követelményei között a tanfolyam tartamát 3 félévben állapítja meg. Ennélfogva a tanfolyam szeptembertől a következő év karácso­nyáig tart. A tanfolyam tárgyai közül a rendkí­vüli tárgyak azok, melyek az új szellemet képviselik. Az egészségtan, testnevelés, gazdasági ismeretek, tűzoltás és a népmű­velés a közéletnek sok ideálizmust köve­telő szükségletei. Az ifjúságnak fogékonyságot kell szereznie ezek iránt. Hiszen lehetséges, hogy némi részük jut az alkotásokban, mégis azt kell hinnünk, hogy az e tekin­tetben változatlan viszonyok között a jövő jegyzőinek is nagyobbrészt a támogató, mint az aktív tevékenység fog kijutni ezekből a teendőkből. A rendelet tárgyalja még az előadó tanári testületre vonatkozó szabályokat is. Az igazgatóra, az előadókra, az orvosra és kezelőszemélyekre vonatkozó rendel­kezéseken kivül szó van a hallgatókról, az indexrendszerről, a fegyelemről és az előmenetel ellenőrzéséről is rendelkezik. Itt a féléves, párbeszédes vizsgákat rendsze­resíti. Az utolsó félévi szemeszter sikeres kolokviumainak igazolása után jelentkez­het a hallgató a vizsgára. A rendelet második része a vizsga- bizottság szervezetét és a vizsgára bocsá­tás feltételeit, valamint az írásbeli és szó­beli vizsgálat módját ismerteti. Az elfoga­dott vizsgálat »képesített«, vagy »kitünte­téssel képesített« fokozatokkal történhet. A vizsgálat megismétlése csak egy ízben lehetséges. A rendelet már életbe lépett. A rendőrség is beleavatkozik a Grömbös-Wild ügybe? Budapest, 19S4. október 29. A Gömböst-Wild ügyben állítólag a rendőrség is nyomozást indított. A nyo­mozás azt akarná megállapítani, hogy tényleg megindult volna-e olyan szervez­kedési akeiő, amelynek az lett volna a célja, hogy Albrecht kir. herceget ültessék a magyar trénra. A nyomozást ki fogják terjeszteni a vidékre is, mert a nyílt levél szerint a szervezkedési akció nem Budapesten, ha­nem vidéken kezdődött volna. így fest a leszerelés ? London, M. T. I. Október 29. A Times jelentése szerint az amerikai tengerészet- ügyi államtitkár kijelentette, hogy az ame­rikai flotta egyötöd résszel kisebb az an­golnál. Az államtitkár ezért az amerikai flotta-haderők növelése mellett van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom