Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-24 / 246. szám

2 mm. «fcpiuöAü 1924 október 24. tál, illátre község a ráeső */• részből csak 28% -ot tarthat meg magának s a többi 80*/#-ot annak a községnek tartozik áten­gedni, ahol a bánya vagy ipartelep fek­szik. Ezeket az összegeket a községek a maguk háztartásában használhatják föl. Ugyancsak a rendelet intézkedik ar­ról ie, hogy ha a minisztérium valamely község fogyasztási adókezelésével nem lenne megelégedve, jogában áll a község Többek kérésére Trak Géza polgár mester szerdán délután értekezletre hívta össze Eger város társadalmi egyesületei nek vezetőit, hogy közéletünk kiválóan értékes emberének: Breznay Imrének is­meretes ügyét megbeszélés tárgyává te­gyék. Az értekezleten megjelentek: Isaák Gyuláné a Nöegyíet, Kriston Endre püs­pök a Katolikus Kör, Babocsay Sándor kormányfőtanácsos az állami iskolagond- noktág, a rám. kát. iskolaszék és a Cisz­terci Diákszövetség, Rmztek Károly kir. tanfelügyelő a népművelési bizottság, Lip- osey Péter dr. kormányfótanácsos az egri ref. egyház főgondnoka, Molnár Kálmán dr. egyet. m. tanár a Gárdonyi-Társaság, Dallos Iván dr. ügyvéd az Öak. Tűzoltó és Mentő Egyesület, Grőnay Andor igaz­gató a Polgári Dalkör, Fehér Lajos h. ál­lomás főnök az Egri Dalkör, Keller Ala­dár igazgató az állami polg. iskolák, Pet­rán József dr. h. kir. közjegyző a Székely Szövetség, Marossy József titkár az Egri Műkedvelők Köre, Balkay Béla elnök az Ipartestület és a Keresztény Iparoskor, Eger, 1924. okt 28. Lapunk október 17-i számában a köz- igazgatási bizottságban elhangzott nyil­vános tárgyalás adatai alapján «Az egri Kigyó-tér palotája» címmel szatirikus köz­leményt hoztunk a hirek között A köz­leménynek nemcsak a száraz tényismer- tetés volt a célja, hanem annak a tisztes érzésnek ébrentartása is, mely városunk fejlődésének föltétele. Ezt igazolja az a levél is, melyet valamely, kétségtelenül ideális és helyes gondolkozásű polgártár­sunk Trak Géza polgármesterhez névte­lenül juttatott el. — A levél ide vonat­kozó része így hangzik: «... Az E. N. a régi patakmenti házak közt a Binét-féle romvár építési engedélyével foglalkozott. A város jövő fejlődése igen is, vasakarattal keresztülvi- endőként követeli, hGgy az a régi rom és ócska értéktelen tömkeleg, mind egytől- egyig eltakaríttassék, hogy helyet enged­jen egy parkírozott térnek, mely a bel­város szűk, levegő nélküli részének oly szükséges, mint egy falat kenyér! — De ezzel egy zeg-zugos, a városnak hátrá­nyára lévő kis tűzfészektől is megszaba­dulna a város. Hiszen a tűzrendészed és szépészeti szempont se utolsó feltétel. — A mai Kossuth-téri piac-hídon túl már gyönyörködhetnénk a szép város-részben és láthatnánk kiemelkedni a hatalmas Irgalmas-rendházat az ő közérdeket szol­gáló emberies intézményével: a férfi kőr­terhére állami tisztviselőt kirendelni a for­galmi adóhivatal élére. Végűi a körzeti forgalmi adóhivata­lok felállítására vonatkozóan intézkedik a rendelet. A pénzügyigazgatőság ugyanis, ahol a szükség megkívánja, körzeti for­galmi adóhivatalokat állíthat föl, amelyek több község (város) forgalmi adójának ke­zelését s ellenőrzését látnák el. Tomory István a Dobó István Asztaltár­saság képviseletében. Levélben jelentette be csatlakozását Kürti Menyhért dr. fó- gimn. igazgató. Trak Géza polgármester megnyitván az értekezletet, felkérte a megjelenteket, hogy adják elő, mi az álláspontjuk a sző- banforgó ügyben. A társadalmi egyesületek vezetői sorra szólaltak fel, s valamennyien a legmelegebb hangon emlékeztek meg arról az érdemes közéleti munkáról, ame­lyet Breenay Imre mindnyájunk szeme- láttára évtizedeken keresztül folytatott, s egymásután adtak kifejezést a Breznay Imre iránt érzett tiszteletüknek és nagyra­becsülésüknek. Végül az értekezlet egy­hangúlag a következő határozatot hozta: «Eger társadalmi egyesületeinek itt összegyűlt képviselői Breznay Imre köz­életi fáradhatatlan és érdemes munkás­ságával szemben a legmelegebb elisme­résüknek, személyével szemben őszinte tiszteletüknek és bizalmuknak adnak ki­fejezést és biztosan számítanak arra, hogy közéletünk az ö önzetlen és nagybecsű mun­kásságát a jövőben sem fogja nélkülözni.» házzal, melynek levegő és kilátás nyílna a létesítendő patakmenti park megterem­tésével. Mindehhez pedig megadja a jogot az 1881. 41. t. c„ mely uteák, terek stb. részére feltétlen kisajátítást enged. Alig várjuk, hogy Polgármester úr vigye keresztül még a lakásínség meg­szűntével a régi Panakoszta-féle ház el­takarítását is, ami egyben közlekedési veszély megszűntét is jelentené ...» Mivel a levél Írója magát nem nevezte meg, — a polgármester ez úton kiránja megjegyzéseit megtenni: 1. Téves volt a tudósításnak az a része, mintha a Binét-féle telken új épít­kezésre nem adott volna engedélyt a tanács. Ennek mi akadálya sem lett volna, sőt egyenesen őröltünk volna annak, ha végre megszabadul a város a mostani szégyen­letes kinézésű, rozoga épülettől. A tanács kijavításra nem adott engedélyt, nehogy ezzel az épület állandóságát évtizedekre meghosszabbítsa. 2. Most van munkálatban a város- rendezési és szabályozási terv. 'KziWargha László székesfővárosi városrendezési szak­értő készíti, kinek európai neve teljes ga­rancia arra, hogy a közlekedésügyi s szé­pészeti szempontok minden vonatkozásban honorálva lesznek. 8. Majd a tervezetnek tárgyalásakor fog eldőlni, hogy mi lesz a Binét-féle te­lekkel. Az adott eszme felett, hogy ott park létesíthessék, lehet eszmecserét folytatni, azzal is tisztában vagyunk, hogy a város kisajátítási jogát a törvény ily esetben is biztosítja, ha elfogadott szabályozási terv alapján kérnénk, — van azonban ennek a kérdésnek egy másik oldala s ez — a fedezet. Aki a szanált város háztartási viszo­nyait ismeri, tisztában van azzal, hogy ily munkálatokat a polgárság megfeszített ál­dozatkészsége sem bírna el. Ma meg kell elégednünk azzal, ha a békebeli alkotásokat, intézményeket fenn tudjuk tartani. Nagyobbszabá&u új mun­kálatokra anyagi erő hiányában nem vál­lalkozhatunk. * Közöltük a polgármesteri észrevéte­leket is. Azt hisszük, hogy a városrende­zési terv szintén vagy egyenes útcát fog tervezni a minaret irányában, vagy terek Utóbbi esetben — ideiglenesen, piacteret kellene ott létesíteni mindaddig, míg az onnan befolyó helypénzek a költségeket amortizálnák. Az egész kérdést egy bank­nak kellene a várostól átvennie. A füzesabonyi állomAsfönök ünneplése. Ezer, 1924. okt. 28. Folyó hő 20-án ünnepelte Antoni János máv. felügyelő a füzesabonyi vasúti állomás főnöke szolgálatának 30. évfordu­lóját. Az évforduló alkalmából a füzes­abonyi állomás személyzete megható mó­don fejezte ki tiszteletét és szeretetét irá­nyukban mindenkor humánusan érző fő­nöke iránt. Az ünnep estélyén a személyzet fák­lyás zenét adott a jubiláns tiszteletére, majd a Miv. dalköre énekelt. Az ünnepi szónok Benke Sándor, a dal- és olvasókör alelnőke volt, aki lendületes beszédben biztosította a jubilánst a személyzet ra­gaszkodó szeretőiéről. Az ünnepség a jubiláns vendégsze­rető házánál folytatódott, ahol nagyszámú vendég ünnepelte az éppen huszonötével házas Antoni Jánost. A tisztikar nevében Ssentivány Arthur titkár köszöntötte és szép beszédében an nak a kívánságának adott kifejezést, hogy az ünnepelt mihamarább kerüljön vissza oda, ahol pályáját kezdte, a magyar Kas­sára — állomásfőnöknek. A jubileum megünnepléséből részt kért Füzesabony község és környékének társadalma is. Mezey János és Brezanóczy János üdvözlő szavai után az egyház ré­széről Barsy József esperes, a község ré­széről Magnin Alfréd főjegyző, a vidék részéről Illés János földbirtokos mondot­tak megható beszédeket. A jubileum alkalmára az állomás sze­mélyzete megfestette Antoni Jánoz arc­képét. US HÍREK a nagyvilágból KilfBId. A kormány kiáltványával in­dult meg a választási harc Németország­ban. — Olaszországban elkobozzák a lá- zítő lapokat. — Földcsuszamlás pusztított a norvég főváros mellett. — Bolsevista bandák újra betörtek Besszarábiába. — Az angol liberálisok és konzervatívok egységes fronton harcolnak a munkáspárt ellen. — Magyar előadások lesznek a Co- lumbia-egyetemen. — Pétervávott és Moszk­vában megtámadták a lengyel diplomatá­kat. — Dortmund kiürítése megkezdődött. — A szovjetkormány egészségi népbiztosa általános csóktilalmat rendelt el. Magyarország. Még ebben a szemesz­terben föiavatják az első magyar köz­gazda-doktorokat. — Az állatvédők a bün­tetőnovella utján akarják megfékezni az állatkínzókat. — A vasutasok a Máv. ön­állósítását sürgetik. — Budapesten csak Az egri társadalom állásfoglalás. Eger, 1924. okt. 2*. mmpo» ?*** Mi történjék a Binét-telekkel? Érdekes ma|áajavaslat. — A névtelennek az E. N. hasábjain válaszai a pelgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom