Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-14 / 237. szám
2 Költi «EPÜ.mA« i924 október 14 jmeglutuplty Egervára 1552. Mi frlszabadullsánalj Mforduláját. Eger, 1824. akt. 13. Október 18.-áig kellett Dobó Istvánnak állania a tüzet és hitegetéssel, meg eréllyel tartania a lelket a kiahitűekben, míg a jó Isten ie beleszólt a dologba és korábban szállongván a fehér hópihék az égből a fecskék után szalasztották az egész ostromló török eereget. Ennek a napnak az emléke nincsen valami élénken az emlékezetben, mint ahogyan egy világsikernek — legalább is a tett helyen — illenék a köztudatban lennie. Igaz, hogy évtizedenkint kivilágítással megünnepelték ezt a napot régebben« de erről ma már kevesen tudnak. Sok minden oka lehet ennek az állapotnak. Da mióta nem csak egy kiváló szónoklat hangzott el a múlt megbecsüléséről, azóta helyén való, hogy foglalkoznak, — még pedig nagyon is jó helyen — azzal, hogy az egri vonatkozású történeti évfordűlők ne múljanak el nyom és hatás nélkül. Az ilyen kérdések iránt manapság már csak a nevelők érdeklődnek. Azt kell mondanunk, hogy az a szerencse, hogy ők már érdeklődnek és többet is tesznek a puszta érdeklődésnél. Az ifjúság a jövő vetése és ha az ifjúság jő nyomokon jár, abból a nemzetnek van haszna. Azt hisszük, hogy nemcsak egy intézetre fog szorítkozni a Vár jelentős évfordulójának — legalább egy Tárba vivő kiráadúlással való — megülése. Föltétlenül el kell azonban ismernünk az egri állami polgári fiú és leányiskoláknak azt az érdemét, hogy az ifjúság önképzőköreiből kiindúlt mozgalommal kamatoztatják azt a sok kínosét, ami a szerte található kövekben, a jövő nemzedék érzelmi világára nézve, hasznosan értékesíthető. Az a 872 esztendő, amely Dobó sikere óta lepergett, sok mulasztást föd. Szép, hogy végre rátalálunk az intézményes. a maradandó, a művelt leltekhez méltó emlékezés módjára Francia vendégek jönnek Egerbe. Eger, 1924. okt. 13. Mint értesülünk, f. hő 15-án Bruston Eduárd és Perrier Lajos, a montpellieri ref. teológiai fakultás tanárai, mint a francia református egyház képviselői, Egerbe érkeznek. A tanárok október hónapot Magyar- országon töltik és céljuk'a magyar ref. egyházak látogatása. Különben a látogatók már évtizedek óta összeköttetésben vannak a sárospataki ref. teológia tanáraival s tolmácsuk és kísérőjük Rácé Kaja.* dr. teol. tanár lesz. A francia vendégek Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsosnál lesznek ebéden és este elutaznak Egerből. A borellenőrző bizottságok megalakítása. Eger, 1924. október 18. A m, kir. földmivelésügyi miniszter a bor előállításának, kezelésének ég forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáről bzőIő törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendelet alapján Hevesvármegye területére illetékes borellenőrző bizottságok elnökeivé és tagjaivá az 1926. év végéig terjedő időre a következőket nevezte ki és pedig 1. Az Eger városi bor ellenőrző bizottságba a) elnökké Gröber Ferenc keresk. egri, b) tagokká dr. Hibay György gyógyszerész és Ringelhann Imre szőlőbirtokos egri; 2. a Gyöngyös város borellenőrző bizottságába a) elnökké Cserján Károly bortermelő gyöngyösi, b) tagokká Bercsényi Gyula bankigazgató és Kozmári János kereskedő gyöngyösi; S az egri járási bor- elleuőrző bizottságba a) elnökké Kristóffy János jószágigazgató kompolti, b) tagokká Riddrcsik Miklós urad. intéző kápolnai és Plank Sándor intéző nagytályai; 4. a gyöngyösi járás borellenőrző bizottságába a) elnökké Borhy György földbirtokos gyöngyösi, b) tagokká dr. Szóhner Lajos földbirtokos gyöngyöshalmaji és Kekéos Kálmán földbirtokos gyöngyösorotzi; 5. a hatvani járási borellenőrző bizottságba a) elnökké Szent-Ivány Farkas földbirtokos apci, b) tagokká Könyves Árpád az Agrá- ria szőlötelep igazgatója ecsédi és Petheő Ferenc földbirtokos tari; 6. a hevesi járás borellenőrző bizottságába a) elnökké Bucs- kó János rk. esp3re*plebános hevesi, b) tagokká Mihályi István földbirtokos tar- naszenlmiklősi és Petheő Gyula földbirtokos hevesi; 7. a pétervásári járás borellenőrző bizottságába a) elnökké gróf Keg- levich Gyula földbirtokos pétervásársi, b) tagokká Kotemann Gáza erdőmester (f) parádi és Bocsi Ábrahám bisbirtokos pétervásári ; 8. a tiszafüredi járási borellenőrző bizottságba a) elnökké dr. Schlemin- ger László földbirtokos tiszafüredi, b) tagokká Lipcsey Ákos földbirtokos és Létay Menyhért ref. lelkész tiszafüredi lakosokat. A th. bizottság a borellenőrző bizottságba tagokul az 1924—26. évekre a kővetkezőket választotta meg: 1. Eger r. t. város részéről Strausz Sándor birtokos és Károly János iparos egri lakosokat. 2. Gyöngyös r. t. város részéről Makra Géza birtokos és Sayer György iparos gyöngyösi lakosokat. 8. Az egri járás részéről Beniozky Aladár birtokos egercsehí, és Kanssó György verpeléti lakosokat. 4. A gyöngyösi járás részéről Ragó Ferenc lelkész, abasári és dr. Dóry Gyula birtokos atkári lakosokat. í A hatvaui járás részéről Ring Gyula építész, hatvani és dr. Berták István lelkész, Csáoyi lakosokat. 6. A hevesi járás részéről Lipovnioky Pál földbirtokos és Perényi László rk. lelkész, pélyi lakosokat. * 7. A pétervásárai járás részéről Do bay Félix birtokos, siroki és Reits Fereno urad. int. erdőkövesai lakosokat. 8. A Tiszafüredi járás részéről Kovács György földbirtokos, tiszafüredi és Kérései István ref.lelkész, tiszanánai lakosokat. A szőlőlé épülő otthona. Eger, 1924. okt. IS. A Kovács János-utoában már évek óta földfúrás nyoma kelti föl a figyelmet. Vagonszámra került elszállításra onnan a kőpor, a riolit-láva omlása. Már egyszer utána kell nézni, mit bányász itt ez a szorgalmas nép. Az Irgalmasok szomszédságában tágas tiszta udvarról szép tiszta terembe jutni. Ennek a padlózata műkő. Minden részéü csövek a kövezet alatt, a csövek a gyüjtötartályba vezetik a mustot. Szép üvegfalú gyüjtőkád van itt a földbe építve. A teremben egész raj prés, valamennyinek a leve ide folyik. lanek a tengernyi szőlőlének fúrják itt a hegyoldalt már vagy 10 hónapja. Csak szélesítik a pincét, hogy beférjenek azok a hatalmas hordók, melyeket a valamikori Draher-sörgyár üzemcsökkentése miatt eladtak, megvettek, idehoztak. Egy- egy új hordődongának való padlődeszka 220 ezer K-ba kerül. Házilag pótolják a hibásakat. Mennyi fát eltüzeltek egy-egy donga alatt, míg azt kellő ívvel hajlóra kényszerítette a feszítés, nedvesítés és szárítás. A pince-lejárat két fala email-kirakású. Boltozatos terembe visz a lejtő. 118 ezer darab téglát építettek be már a pincébe. Téglával kellett kiboltozni a bejárati részt, mert a talajvíz omlást okozott. Vékony vasajtön belátni egy régibb üregbe. Ott gyűlik össze aLgcsöveken a talajvíz, melyet alkalmilag fel is használnak. Hova tűnik onnan, merre folyik? az még rejtély. Csak »ejtik, hogy abba a kazamatába, melyről Balogh főhadnagy könyvet írt, ■ amelyet ő a szürkenénikék templomáig be is járt. Több régi pinceág összekötésével hatalmas pince tárul a beljebb haladó elá. óriási üregek várják a betontalpakat, amik a penészedő és korhadó ászokfákat helyettesítik és a rájuk épülő hordókat, melyeket egész bátran ki lehetne adni hónapos szobáknak. (Némelyik egri őslakő bor nélkül ki sem venné.) Körütbalöl 18 db 150 hl. ürtartalmú hordó kerül ide be azon a számos óriáson kívül, amely már benn is van. Van ott 329 hl. ürtartalmú is. Tan üvegből épült és akkora nyílása van alul, hogy bebújhat a takarító munkás. A pince hőmérséklete 13 G° nyáron és 14 C* télen. Ez az egyenletes hőmérséklet az egri borok megőrzésének titka. A szüretelés idejében, ha a pince önműködő prései elkészülnek és ha a termés is olyan lesz, 12.000 hl. bort lesz képes befogadni ez a pince, mely pár évvel ezelőtt csak néhány nyomorúságos ágból állott, míg most a sokféle ág összekapcsolásával megközelíti az 1 kilométert. Nemzetgazdasági szempontból nem csekély jelentőségű az iiyen hatalmas pincegazdaság, mely Eger valamennyi pincéjét fölül fogja múlni. Minthogy az egri pinceszövetkezet megalakűlása késlekedik, ennélfogva magánpincékben fog elhelyezkedni az a borkészlet, amely mégis csak egységes jelleget előállító kezeléssel fogja visszaszerezni régi jó hírét. Az államjegyforgalom a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása szerint 19 mil- liárddal csökkent.
