Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-08 / 232. szám

2 &Í*KI «SFüJöAU 1924 október 8 Eger elsőrendű beimportáld VidőK lesz az láda. Eger, 1924. október 7. Á Borászati Lapok írja: Teljes bi­zonyossággal meg lehet állapítani, hogy országos átlagban az idei borte; másról eddig nyilvánosságra jutott hirek teljesen megfelelnek a valóságnak. A bortermés legsilányabb a Duna—Tisza közén, a fővá­rostól kiindulva Cegléd, Lajosmiz^e, Váe felé, továbbá a budai részeken. Hasonlóan rossz a Jászságban. Ezeken a bőtermő vi­dékeken számottevő bortermésről egyálta­lán sző sem lehet és ezek a vidékek bor­fogyasztásukra kénytelenek lesznek a Bács­ka, Szeged, Debreoen környékéről impor­tálni, ami tekintve a szállítás költségeit a borárakat a mai nívóról leszállítani nem fogja. Dunántúl legtöbb vidéke Vs ad ter­méssel kénytelen megelégedni, úgy hogy az itteni fogyasztásnál is oly magas bor- árakkal kell számolni, ami az eddig néhol fizetett 17.000 koronás Őborárakat szinte alacsonyaknak tünteti fel. Eger, Bácska, Debrecen és Nyíregyháza, Tokaj vidékei lesznek az idén az exportáló vidékek, bár az itteni termések sem nevezhetők normá­lisoknak, még akkor sem, ha egy-két na­gyobb termelőnél esetleg a tavalyihoz ha­sonló termés lesz is. A nagy átlag az or­szágban egyátalán a lehető legrosszabb szüretet éli az idén ős egy-két vidék ked­vező termése nem változtathatja meg ezt a tényt Öogy ezt a vevők nagy része nem akarja elismerni, az természetes. Az ő cél­jaikkal ez nem egyeztethető össze és na­gyon sok helyen 5000 koronás mustárakat ígértek a termelőnek. Még a gyenge ke­zek sem fogadták el mind ezen ajánlatot, d:*ára azon gazdasági elv hangoztatásá­nak, hogy ma pénzzé kell tenni mindent még esetleg olcsóbb áron va ő eladással is. Hasonlóan tévhitet keltettek a termelők nagyrőszben ez Ausztriából visszaözőnlő borokkal is. Először is a mennyiséget be­csülték tűlnegyra, másodszor pedig nem is szóltak arról, hogy annek meggátlásőra megtételek az intézkedések. A fenti helyzetek és hirek fogytán ter­mészetesen a legnagyobb bizonytalanság mutatkozik a forgalom terén és a szoká­sos szüreti vételkedv egyátalán ninc en meg. Ennek oka a pénzszűke is és a bor- váltók nehéz beválthatósága a Nemzeti Banknál. Hogy ez utóbbi a valódi hely­zet nemismeréséből keletkezett, az nyil­vánvaló. A bor ma a legjobb fedezet, mert tartós árcsökkenésre számítani egyá talán nem lehet. Az osztrák és cseh árak ma magasabbak mint a magyar és lévén a két állam vám tekintetében hasonlóan meg­védve, az analógia azt hozza magával, hogy nálunk se álljon be csökkenés. Hogy jelenleg egy kis depresszió mu­tatkozik, az nem állíthatja meg azt a fo­lyamatot, mely a jelenlegi helyzetből és az idei rossz évből következik. De az utóbbi napok már nem is mu­tatják azt a sivár képet, amit egy hét előtt láttunk, a szilárdulóé folyamata teljesen észlelhető. Ha óborokban van is egy kis csökkenés, az inkább annak tulajdonítható hogy jelenleg a kereskedelem főleg a must felé orientálódik, mint ami inkább megfe­lel neki. Hiszen a pincenélkü'-i gazdák ma is kénytelenek olcsóbban adni! A kereslet nem mondható kicsinynek és tudomásunk szerint bz oloaóbb áron kínált tételeket mind felveszi. Termelői részről is mutatkozik kínálat, ami annak tulajdonítható, hogy gabonában gyenge termésű gazdáink pénzszűkében vannak és a borral kívánnák ezt pótolni. A többi szőlősgazdák azonban, akik számítanak és a helyzettel kellőképen tisztában vannak* tartják áruikat és inkább bankhitellel se­gítenek magukon. Minőség tekintetében a legszebb ki­látásaink vannak. Egy-két egészen korai kényseerszürelet nem tekintve, a múlt héten szüretelt mustokból már 24'/t-osak is voltak, de a 20'/«-os must eléggé általános. A múlt hét melege nagyon jő hatással volt a sző­lőre, mig a beálló kis eső nem engedte a töppedőst tovább terjedni, úgy, hogy a múlt hét veszteségei e héten valamit helyrejöttek. A mustárak 8—9000 korona kőiül rögzöttek meg, de 12.000—14.090 K.-ás mustárak is fordultak mfir elő. A hídon út húzott új határ. Budapest. M. T. I. A magyar cseh ha­tárkiegészítő bizottság nemrégiben szem­lét tartott az esztergomi hídon kijelölendő határvonal megállapítása céljából. A cseh kiküldöttek észrevételét a bizottság elfo­gadta és úgy döntött, hogy a határ a hidon a harmadik pillérnél legyen. Tekintettel arra, hogy a hajók a 2-ik és 3-ik pillér között közlekednek, a döntés következté­ben a hatalmas híd */* része a csehek bir­tokába kerti és csak */» része marad meg. Kincs az angol bank részére. Londonból jelentik : a M. T. I.-nak : Egy Reuter jelentés szerint Lisszabonban egy hajőr .kömény ezüstérmet hajóztak be az angol Bariing Brothera bankház címére. A rakomány 1000 láda ezüstéremből fill, mely még Don Luiz, Don Carlos és Don Mánuel uralkodása idejéből szárma­zik. Minden egyes láda 56 kilogramm nehéz Veszendő takarmány féle. Eger, 1924. október T. Az álattartó gazdák egyik legbecsül- tebb takarmányféléje a tengeri-szár, ame­lyet szénhidrát tartalma, röviden tápártőfce miatt az egész Alföld tehéntartő gazdái elsőrendűnek tartanak. Polyván, répán, meg tengeriszáron abrakolva telel ki a te­jelő jószág. A szárat felszeoskázva is etetik, az Alföldön azonban, ahol szűkén vannak tüzelő dolgában, csak úgy vetnek egy-egy kötést a jászolba, a tehén lerágjá a szárról a levelet, meg a ciuhéját (minthogy arra a csupasz csövet törik ki a kosarasok), a megmaradó szárat pedig kernencefütésre használják az asszonyok. A jó fütőképessége is igazolja a szén­tartalmat, amire az állatnak is szüksége van. Annál meglepőbb, hogy a város ha­tárában bőven van tengeri szár a földeken, hirdetik is azok, akiknek nincs állatuk. Vannak azonban olyanok, akik azt hiszik, hogy híg lesz a tehén teje tőle. Ha a mos­léktől nem lesz hígabb, ettől a takarmány­tól ugyan nem kell félteni. Azonban a tej ízét ugyanúgy javítani fogja egy kis ab­rak, vagy korpa, mint ahogy nem szabad moslék mellett sem elmellőzni az effélét, ha édeB tejet akarunk fejni. Jól teszik tehát az állattartó gazdák, ha tehenük, kecskéjük részére a most mindenfelé kínálkozó bő takarmányt be­szerzik, mert több állatot is tarthatnak. ragS ******<jxx*tx>cc0&ixsKe SjSGtí Halál a koronázó templomi misén. Budapest. M. T. I. Ma délelőtt József Ferenc főherceg és feleségének házassága és hazaérkezése alkalmával tartott ünnepi nagy misén a koronázási templomban a meghívottak között részt vevő Rés Dezső 65 éves rajzoló művész hirtelen rosszul lett és összeesett: A körülötte állók ki akarták vinni, de alig értek közelébe, Bér Dezső meghalt. A mentő-orvos megállapí­tása szerint agy vértolulás okozta hirtelen halálát. Megindul a társas élet Eger, 1924. okt 6. Kaptuk a következő sorokat: Az egyesületi és köri nyilvános ünnepélyek ős kultur-délutinok, estélyek és egyéb elnevezésű gyülekezések előtt arra kérjük a rendezésre vállalkozókat, hogy legyenek szívesek a következő dolgokat figyelembe venni: 1. Az összes bejáratok ajtósarkvasát olajoztassák meg. 2. A termet az előadásra tüntetőén tiszta állapotba hozzák. 3. A rendezésnél el6Ő sorban is a közönséget vegyék figyelembe. 4. A terem szellőzésé­ről okvetlenül gondoskodjanak, de léghu- zamot ne tűrjenek. 5. Sáros és havas idő­ben a bejáratot világítsák meg 8. A vilá­gítási zavar esetére gondoskodjanak tar­talék fényforráséi, 7. Előrelátó gondos­sággal legyenek a tűzveszélyre. 8. Ne tűr­jék az ajtónak és környékének elállását. 9. Na tűrjék a teremben való dohányzást, különösen a színfalak között. 10. Ne csak egyetlen ember rendezzen, hanem ossza meg alkalmas egyénekkel a leendőket. 12. Gondoskodjanak a csendről, tisztaság fenn­tartásáról és a közbiztonságról. 12. A ru­határak megbízhatósága elsőrendű gond­juk legyen. 13. A rendezők lehetőleg néma jelekkel közlekedjenek egymással, mert a szélmalom emberek nevetségesek. 14. Ne adjanak ki több jegyet, mint amsnnyi hely van. 15. Csecsemőkkel érkezőket kalauzol­ják el a Stefánia Egyesületbe. 16. Rövid és magvas műsorra törekedjenek. 17. Tár­sasvacsorák ünnepélyességét ügy óvhatják meg, ha a felköszöntő-düh kifejlődését megakasztják hivatalos szónokok beállí­tásával. 18. Az ájúldozókat valamely közeli szabad helyiségben feltűnés nélkül része­sítsék jelenlevő orvos, vagy mentéshez értő segítségében. 19. A rendezői figyelem a fele­baráti szeretet törvényén alapozik, így csak az vállalkozzék rendezésre, akinek érzéke van hozzá és fogalma van az embertár­sak érzékenységéről. Csonkának látszik ez a névtelenül beérkezett intelem, amelyet szívesen kö­zöltünk. Hogy ki legyen a 20 szabály, en­gedje meg az előrelátó köri-látogató, hogy a magunk részéről megtoldjuk: Ha pedig a sajtót meghívják, helyet is adjanak neki, de ha másként nem gon­doskodnak a rendezők a sajtótudősításről, legalább ne okolják érte az ártatlan sajtót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom