Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-07 / 231. szám
2 ÉG-KI Nl&PUJ&AG 1924. október 7 kedvesen és elmésen. Hálával van eltelve az intézet iránt, mely sokakat előkészített a rögös útra, amelyen fiatal lélekkel járnak ma is az öregek, példájául a fiatal nemzedéknek. Utána Balassa—Meiszner »Imá«-ját adta elő az énekkar, amely után Pap Irén beszélt igen szépen e működő tanítónők nevében, utána pedig Ringelhann Báláné Bzavalta el erre az alkalomra írt igen hatásos és hangulatos költeményét. Kiszely Imre igazgató zárőszavával ért véget a délelőtti ünnep, amely után a régi tanítványok volt tanáraiknál tisztelegtek. (B. E.) Az esti előadás, Öt órára újra megtelt a díszterem. A 300 ülőhelyen túl még a folyosón is voltak érdeklődők, akik egri szerzőknek nagyon az alkalomhoz illő darabját élvezték végig. A Grónay-Dillmann mfi tiszta képei és élénk muzsikája fö'ülmulják a szokásos intézeti darabokat. A darab meséje, bár igen egyszerű, de annál inkább alkalomszerű. Képesítőző tanitó-növendékek között mutatja ba Nórát (Szende Izabella) a társnők ideálját | egy árva leánykát, aki előtt az élet áll és akit jobbján az angyal, balján az ördög hív az élet két különböző útjára. Az angyal álmot bocsát rá. A három felvonáson át megálmodja az életbe jutott tanítónőnek keserű megpróbáltatásait. Ezek hatása alatt fogadja el az utóképben azt az intézeti állást, mely lyel megkínálták. As előadás nagyon tetszett, az írót virágerdővel halmozták el, a zeneszerzőt pedig négy sikerű betétjeiért részesítették abban az örömben, hogy azokat többször megismételtették. Irredenta jelenete nagyon eredeti és könnyekig megható a maga egyszerűségében is. A rendezés méltó a nagymultú intézet eddigi sikereihez. A szereplők valamennyien kitünően megjátszották szerepeiket és sok tapsot arattak. Az alóadást hétfőn megismételték, az ma és még holnap is megtekinthető. A magyar külügyminiszter lemondott. Budapest. M. T. I. Darut dry Gáza külügyminiszter már bizonyos ideje személyes, nevezetesen egészségi okokból benyújtotta lemondását és ennek folytán fölmentése legközelebb várható. BHWlMMt mrn*»trfipooco ama «3* A nemzetgyűlés ma összeül. Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés holnapi ülésén folytatják a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását, ott, ahol július 3 án elhagyták. Mivel azonban a legmtóbbi. július 3-iki, ülésen előterjesztést tettek az ülések 1 órával való meghosszabbítására, erről az indítványról is határozni szándékoznak az ülés végén. Budapest, M. 1. I. A Msgyar Hírlap Írja: A Bzolnoki tárgyalás ügyét a szociáldemokraták, a magyar-orosz szerződés ügyét a fajvédők már a nemzetgyűlés holnapi ülésén is szóvá akarják tenni. Az új budapesti cseh követ. Budapest, M. T. I. A Slovsnski Dennik szerint a cseh kormány dr. Kállayt, a Felvidék volt pénzügyminiszterét, budapesti követté szemelte ki. Kettős hazafias ünnepély Makiáron. Eger, 1924. október 6. I. Október 5-én, kedvező időben, óriási közönség jelenlétében avatták föl a hősök szobrát Makiáron. Zászlődíszbe öltözött a falu. A templomtéren nyüzsgő tömeg figyelve lesett a díszkapu felé; azon keresztül kellett haladni az érkező előkelőségeknek. A lovasbandérium szágmldva közeleg ; jelzik, hogy már jönnek a vendégek. A kocsik a községházára szállítják az érkezőket; innét díszmenetben vonulnak fel a templomba, kisérve a 77 hősi halott özvegye, árvája és családja tagjaitól. A templomban szent misét eelebráit Bardczius József esperes, plébános. Mise alatt gyermekkar énekelt és Nagy Sándor gyönyörű szólóéneke ragadta ünnepi hangulatra a közönséget. Szent mise után a Hősök szobrához gyülekeztek ; Dr. Pozojevich Dezső tűzoltó parancsnok kitűnő rendezésével minden csoport a megállapított terv szerint helyezkedett el. A szoborleleplezési ünnepélyt a földmíves dalárda éneke nyitotta meg a magyar Hiszekeggyel. Akkor Szabó Gyula főjegyző lép -tt a szobor talpazatához és első sorban köszöntötte a megjelent közönséget, képviseleteket és küldöttségeket. Horthy Miklós kormányzó nagy urat és a honvédelmi mini»ztert vitéz Juhász László tábornok képviselte. Dr. Szmre- esányi Lajos érseket mint helybeli földes urat Plank Sándor uradalmi tiszttartó képviselte. A vármegye képviseletében: Vitéz dr. Bobory György főispán, Isadk Gyula alispán, Puehlin Lajos főjegyző, Hellebronth Pál és Hevesi Gusztáv tb. főjegyzők, dr. Lukács aljegyző, Okoliesá- nyi Imre főszolgabíró, dr. Gröber Ferenc szolgabirő jelentek meg. — Székely Jenő őrnagy, Asstalovszky Lajos százados, Soma László főhadnagy az egri helyőrség tisztikarát képviselték. — Nagy Gusztáv ezredes a vitézi szék és Babies főhadnagy a csendőrsőg képviseletében jöttek az ünnepre. Braun Károly főjegyző Eger városát képviselte. Megjelentek az ünnepségen dr. Koncz János az országos jegyző- egyesüiet elnöke és Varga Károly annak főtisztviselője és Jelenszky Kálmán Heves vármegyei jegyzőegyesület elnöke.Továbbá küldöttségileg képviseltették magukat: Besenyőtelek, Füzesabony, Kistálya, Mezőtár- kány, Nagytálya és Verpslét községek. Végre az egri 14 gyalogezred, valamint az egri járási csendőrség altiszti és legénységi küldöttsége. A főjegyző ünnepi beszédje után Okolic'sányi főszolgabíró daliás alakja tűnt fel, aki rövid tüzes beszéddel engedélyt adott a lepel levételére. Mire egész nagyságában előttünk állt a hősök szobra és a rátűző déli nap éles sugaraitól megvilágítva felénk ragyogott az a 77 arany- betűs név, Bkiknek emlékezetére emelte Makiár község közönsége azt a gyönyörű szobrot. Vass Viktor művészt dicséri ez a remekmű, mely költői invenciójával kiválik enemű emlőkszobraink közül; a haldokló katona elé áll a megváltó Jézus és az ő isteni szive vigasztalja a lassan elhaló hős katonát. A Himnusz örökszép akkordjai köszöntötték a hősök szobrát. A hősök emléke előtt tisztelegve hajolt meg a magyar nemzeti lobogó, Miklós Gáspár tanító a saját ódáját szavalta el bajtársainak dicsőségére, aki maga is végigharcolta a nagy háborút. Utánna pedig az űjabb nemzedék nevében az iskolások rótták le a kegyelet adóját irredenta szavalatokkal. Ezek után dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő rokonszenves alakja tűnt fel a szónoki emelvényen, hogy elmondja szíve minden dobbanásával át- érzett szónoki szépségekben gazdag, magával ragadó hatalmas beszédét, hogy a hit és hazaszeretet egymásra borúivá boldogít, hogy mindea nagy eszme áldozattal jár. Ha ezt megértjük és megtesszük, akkor nemzeti nagy célunkat elérjük: az osztatlan régi nagy Magyarországot. Utánna stílszerűen következett egy megkapőan szép hssafias ének a földmíves dalárda előadásában. Még vitéz Juhász László tábornok áldozott a hősök emlékének, őket mint a kötelességteljesítés hőseit magasztalta. Kerekes Zúgmond ref. lelkész egyháza hódolatát tette a hősök szobrára. A bezáró beszédet Bardezius József esperes plébános tartotta, emlékeztetve a népet, hogy az elesett hősök családjai iránt is vannak tartozásaink, ezekről sem szabad megfeledkeznünk. A kalh. egyház avval mutatja ki kegyeletét, hogy miként az ünnepélyt megelőző díszközgyűlésen kifejezte : a szobor felavatás évfordulóján évenként gyászmisét végez az elesett hősökért. Koszorút helyeztek a szoborra: a katonaság, Makiár község s a hadi árvák ói özvegyek. A Szózat dallama zárta be a gyönyörűen sikerült hazafias ünnepet, melynek egész koncepciója Szabó Gyula főjegyző érdemeit sokszorosítja. A község pedig a tavasszal fogja betetőzni hazafias áldozatkészségét, mikor a szobor környékét és vele együtt a templomteret bekeríti ás parkiroztatja. Az ünnepélyt 160 terítékes lakoma köveit8 a községi ovoda tágas termeiben, melynek megkapó kedvességet kölcsönzött 14 földmíves szép leány felszolgálása a helybeli úri nők vezetésével. Lakoma közben elhangzott mély értelmű szép köszöntő beszédek közül kiváltak : Bobory főispáné Horthy kormányzóra, Isadk Gyula Makiár községére, Szabó Gyuláé a vármegye vezetőire, Barácziusé a hadseregre, Okoliosd- nyii Juhász tábornokra, Jelenszkié a községi főjegyzőre, és dr. Konszé Vass Viktor művészre mondott beszédei. II. Délután 4 órakor tartották a tűzoltó ünnepélyt. A makiári tűzoltó egylet egy régóta esedékes kötelességet teljesített, midőn régi érdemes tűzoltóit a szolgálati éremre felterjesztette. Ezek p9dig rang és érdem szerint a kővetkezők : Szabó Gyula főjegyző 30 évi; Sebők Lajos tanító 25 évi; Pdjer Ágoston 25 évi; Tolvaj János és Tóth Antal 20 évi ; Korózs Lajos. Tolvaj Ferene, Bod a János és Birinyi Mihály 15 évi: Csont András, Gél Ferenc, Tóth János, Tóth István, Simon Bálint és Szabó Péter 10 évi ; Tóth gy. János 5 évi szolgálat után kaptak megfelelő tokozatú szolgálati érmet. Sajnos, az őremverö ipar hanyatlása miatt kellő időre nem készültek el a szol-
