Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-10 / 158. szám
f mm. jsf£roji*A<& 3.924,. július 10. Nagy János dr. — Eger, 1924. július 9. A hivatalos lap mai száma közli hogy Magyarország kormányzója a m. kir, pénzügyminiszter előterjesztésére Nagy János dr.-nak, az egri választókerület nemzetgyűlési képviselőjének, pénzügyi téren szerzett érdemeinek elismeréséül a m. kir. kincstári főtanácsosi címet adományozta.! Nagy János dr., mint a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának tagja, érdemelte ki ezt a kitüntetést, amit az önzetlen és szorgalmas munkájával a bizottságban évek óta kifejtett. A nagy pénzügyi kérdések, az adórendszernek a viszonyokhoz mért kialakítása sokat foglalkoztatták Nagy János dr-1, innen van, hogy a pénzügyek terén rövid néhány év alatt nagy jártasságra, értékes tapasztalatokra tett szert, amit nemzete, polgártársai javára igen figyelemreméltó eredményekkel kamatoztatott. Különben az Egri Népújság hasábjain is sokat találkozhatott az olvasó, komoly és okos cikkeivel, amelyekben kincstári főtanácsos. mindig népszerűén tárgyalta ás indokolta a gyakori, szükségkivánta pénzügyi rendelkezéseket. És ha választói érdekeiről az egri kerület iparosairól, kereskedőiről, vagy nincstelen szőlőmunkásairől volt sző, mindenkor lelki ismeretbeli kérdést csinált az őket érdeklő kérdésekről s nem egy, ezeknek javára szolgáló pénzügyi intézkedést járt ki a pénzügyminiszternél. Különösképen a forgalmi adórendszer jobb kialakítása, igazságosabb és méltányosa bb kezelése — amin most dolgoznak — az ő érdeme; Közbenjárására mentek Becsbe a pénzügyminiszter megbízottai az osztrák forgalmi adórendszer tanulmányozására. Nagy János dr. tehát igen becses munkájáért kapta e kitüntetést és ez ad különös értéket is a kormányzói elhatározásnak. És mindazoknak igen nagy örömet okozott a kormányzói kegy, akik a hazáért való önzetlen munkát még mai nap- ság meg tudják becsülni. > mm*»**o mm»» mm* ssw wq tisso ' A kultuszminiszter eltörli a felvételi vizsgát? Budapest. A szülők küldöttsége járt a kultuszminiszternél, kérve a felvételi vizsgálatok azonnali eltörlését. A miniszter avval nyugtatta meg a küldöttséget, hogy sem ő, sem a középiskolai tanárság többsége nem helyesli a felvételi vizsgálatokat és így intézkedni fog az iránt, hogy az erre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyeztessék. A szülők még azt is kívánták, hogy a középiskolákban a párhuzamos osztályokat állítsa vissza. A magyar-francia barátság. Páris, M. T. I. Raynald szenátor, akit nemrég a szenátus külügyi bizottságának elnökévé választottak, a magycr-francia barátságról ezeket írja: A francia kormány határozatát a kölcsön ügyében komoly okok diktálták. A francia kormány ezt a határozatot hoBszú habozás és a pénzügyminisztérium illetékes osztályának nyomatékos felszólítására hozta. Ez a sajnos, de kényszerítő szükség □em befolyásolhatja a magyar-francia érintkezést. Magyarország számíthat Francia- ciaország támogatására az újjáépítés munkájában, de számíthat Franciaország bevallott rokonszenvére is. Emelkedik a munkanélküliek száma. Budapest. A napokban hire járt, hogy a szocialista-párt össze akarja hívatni a Házat, hogy tanácskozzanak a munkanélküliek számának hirtelen emelkedéséről. A miniszterelnök közbelépésére a Ház összehívásának kérése elmaradt, mivel ilietékes helyen kijelentették, hogy szó sem lehet a munkanélküliek állami segélyezéséről. A munkanélküliség megszüntetésére azonban törekszik a kormány de ezirányű elhatározását még nem hozhatja nyilvánosságra. elhanyagolta az üzletet, napről-napra mulatott a utőljára szinte lelkibeteg is lett. Hozzájárult, hogy a régi tartozásokat, amelyek még a kamarát illették, az adásvételi szerződés értelmében neki kellett behajtania s evvel—mint önmaga írja —magára vonja a város lakosságának haragját. 1776-ban már perre kerül a dolog s a vármegyei törvényszék — a 4500 írt adósság fejében — a szemináriumnak ítélte a patikát, amelyet azután két év múlva, 1778. május 26-án végre átvehettek a ciszterciek. A kamara ugyanis kiutalta nekik az 1775-diki árverés alkalmával befolyt vételárat, a 4500 frtot, amellyel kifizették az egri szemináriumot s birtokba vették a viharos életű gyógyszertárat, amelyet világi provizorobkal kezeltettek s jövedelmét (1783-ban 900 írt volt tisztán) ők is a templomra fordítják. (Ebből fizették a kántort, a sekrestyést, a muzsikusokat, harangozőt s ebből kaptak jutalmat a mi- nisztráns fiúk is. Ennek terhére ment a templomi ruhabeszarzés, varratás, gyertyák, misebor stb. vétele is.) A ciszterciek idejében 1779—1783. Erber József, Spatz (nagyon valószínű, hogy helyesen: Spetz) József és Wenzel József voltak a provizorok, mint a ciszt. konvent levéltárában levő számadásokból kitűnik. A provizor benn lakott a konvent épületében. Józannak, erkölcsösnek, tisztességesnek és jó üzletembernek kellett lennie. A randtagokat, ha súlyos betegek voltak, köteles volt napjában többször meglátogatni s szeretettel ápolni, a beteg állapotáról az orvosnak jelentést tenni, étrendjéről gondoskodni stb. stb. Máskülönben nem volt szabad bejárnia a rendtagok szobáiba s a klauzurán belül hosz- szasabban társalogni. . . Végre a rendes kerékvágásba zökkent volna az egri ciszterci főgimnázium, konvent és patika ügye is, mikor II. József feloszlatott csaknem valamennyi szerzetes- rendet. Mikor azután 1784. okt. 17-őn ő maga is meglátogatta Egert, ahol már egy ízben járt, mint trónörökös, — a konventat is kaszárnyának szemelte ki. A cisztercieket a szemináriumba akarta átköltöztetni, a gimnáziumot pedig a Líceumba. Ekkor rendelte el a Helytartótanács, hogy a patikának is ki kell költöznie a kollégiumból. Mivel pedig ismét a kir. kamara tette rá a kezét, az akkori provizor, Rusitska Károly, azt kérte, hogy adják el neki a gyógyszertárat, vagy legalább ő maradhasson a provizora. Szóval: 1786-ban, tíz éves ciszterci tulajdon után, ismét a kir. kamara kezén volt a jezsuita-gyógyszertár. A gyógyszertár azonban továbbra is bent marad a kollégium épületében, amely az átmeneti években bérház volt. Legalább is erre enged következtetni az az engedély, amellyel a gimnáziumi igazgató laVidéki építkezésekhez nem adnak állami kölcsönt, A miskolci Kereskedelmi ét Iparkamara annak idején fölterjesztést intézett a ni. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez, hogy a lakásépítő külön tevékenység keretében nyújtandó állami kölcsönben a vidéket is megfelelő mérvben vonja be. A fölterjesztésre a m. kir. népjóléti ás munkaügyi minisztérium értesítette a kamarát, hogy: »A jelenlegi pénzügyi helyzet folytán építkezésekhez állami kölcsön nem folyósítható. A m. kir, pénzügyi kormány azonban hozzájárult ahhoz, hogy a még meg nem kezdett, vagy legfeljebb na 1924. évben megkezdett vidéki űj építkezéseknek kizárólag ama részei, amelyek állandó lakás céljára épülnek s amelyek által önálló űj lakások keletkeznek; kizárólag a házadó és kincstári haszonrészesedés alól leeDdő mentesítése céljából, továbbá az 1922. XXXIV. t. o. 1. § ának g) pontjában biztosított adó amnesztia szempontjából a lakásépítő külön tevékenység keretébe besoroztassanak abban az esetben, ha az építtetők a beaorozást legkésőbb 1924. évi julius hó 15-ig szabályszerűen kérik. De sem a meglevő lakán kibővítésére szolgáló toldalék-építkezések, Bem az ideiglenes lakás céljára, ipari vagy kereskedelmi üzlet vagy bármilyen más haszonthajtő foglalkozás céljára szolgáló új építkezések, illetve az új építkezéseknek az említett célokra szolgáló részei a lakásépítő külön tevékenység keretébe adókedvezmények szempontjából sem sorolhatók be. Egyébként az adókedvezményekre nézve minden tekintetben a pénzügyminiszter által az 1923. XXXIV. %. a. 2. §-ának végrehajtása iránt kiadandó rendelet lesz irányadó. Az adóelengedés érdekében szerkesztett kérelmek az építkezés helyén illetékes m. kir. álLmépítészaii hivatal láttamozá- sával a népjóléti ás munkaügyi Minisztérium Állami Lakásépítési ügyosztályában (Budapest, Eskü-tér 1. sz. I. em. 27 a) adandók be az építkezési költségek ötezrelékének jelentkezési díj címen való befizetésével«. kásául a patika felett lévő első emeleti, két szobát igazgatói lakásnak adja át. (Ma in ott van az igazgatói hivatal, avval a különbséggel, hogy akkor az igazgatói másik szoba az éjazaki szárnyon volt s m mai előszoba a folyosóhoz tartozott.) Ugyanakkor (1798 ban) az I. emelet többi részét Spetz József gyógyszerésznek adták bérbe évi 120 írtért. Úgy látszik, hogy ekkortájt már Spelz Józsefé a patika, mivel 1801—2. évben nem a patika jövedelme szerepel a templom-fenntartási számadásban, hanem vételárának, 4000 írtnak, ötös kamata. 1801. végén ugyanis azt írja a rendtársainak az egri ciszterci igazgató, hogy összes javaikat visszakapták a gyógyszer- tár és az egri szőlők kivételével. A mai Csiky Sándor-űtca, amelynek végén, a Kollégium sarkán, volt ez a patika, tulajdonosának nevétöl kaphatta valami tudálékos latinoskodással a »Speciálisutca« nevet, amelyet majdnem száz esztendeig általában használtak. 1800. táján vette meg Spatz József a mai Kaszinó-épületet s gyógyszertárát oda vitte át; abba a helyiségbe, ahol most az Elek-féle cukrászda van. Hogy mikor történt ez, nem sikerült kikutatnom. Tény azonban, hogy fia és utóda, Spetz Vince gyógyszerész adta bérbe 1833-ban az akkor alakúit Egri Kaszinónak a szép régi ház I. emeletét.
