Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-30 / 225. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 30. kedd. XLI. évf. 225 Előfizetési díj postai szállítással CBS bán . 95.000 K | Egész és félévi előfizetést Meggedévre 105.000 K ----nem fogadnak el. P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség i Eger, Liceam Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Ä bűnével dicsekvő szociáldemokrácia. Eger, 1924. szept. 29. A magyarországi szocáldemoferaták hírlapjának vezető oldalára biggyesztve, találkoztunk a budapesti királyi ügyészségnek, a Népszava szerkesztőjéhez intézett felhívásával. Ez a lapban sorozatosan elkövetett, a büntető törvénykönyvbe ütköző izgatás bűntettének megállapításával egyidejűleg eljárást indít s a deliktum szerzőinek nevét keresi. E hivatalos ügyészi irat, mely egy társadalom és államsl- lenes sajtó útján elkövetett vétség esetében jelent be megtorló eljárást, csak a Népszava részére mutatkozik alkalmasnak vezércikkül. A becsület és tisztesség szokásaihoz igazodó sajtó területén bizonyára szégyelni való esemény volna, da semmi esetre sem propaganda eszköz abból a célból, hogy az olvasóközönség körében olyan bitet keltsen mintha nem i* bűnről, hanem érdemről volna sző. Több ez a merészség a szeméremérzet egyszerű levat- kőzésénél ; kihívó űjjhúzás egy törvényes fórummal, a közhatóságok tekintélyének tudatos lejáratására s újabb izgatás' további sajtővétségek elkövetésére. Rá kell mutatnunk arra, hogy a Népszavának ez a kérkedése — mely az általa sajtó útján elkövetett nyolcrendbeli újabb izgatás bűntettével, a vád alatt, előfizetési propagandát üz, — h atártalan szembeszáilás az államhatalommal ős olyan felforgató tendenciának nyílt bevallása, ami felett nem térhet napirendre a kigunyolt ügyészség, de a tisztességes sajtónyilvánosság sem. A saj- tőközvéleménv ügyének tekintjük ezt a forradalomesinálő mesterkedést, mely korlátolt műveltségű publikuma előtt öntelten az üldözött mártir szerepét játssza el, holott vakmerő és minden sajtőmorált arcul- verő játékával a legnyilvánvalóbb destrukciót űzi. Keserves tanulságok bizonyítják a múltból, hogy a hazafiatlan, törvényt tagadó és államellenes machinációknak ilyen propagandisztikus vakmerősége a társadalmi rend felfordulását célozza. Buj- togat a tömegek lelkében és bűntettre bátorít. Magyarország minden szenvedése és megaláztatása arra vezethető vissza, hogy az állam és társadalom nem lépett fel kellő eréllyel a demagógia és izgatás ellen. Követeljük, hogy végre megfelelő megtorlással járjon el a felelős kormány a politika arroganciának ilyen újabb bomlasztó törekvése ellen és követeljük, hogy a büntető törvénnyel szembehelyezkedő és bűnéből magának érdemeket kovácsoló sajtó-izgatást a legerélyesebb kézzel fojtsa el. Sajtónak és társadalomnak össze kell fognia, hogy felháborodással és megvetéssel kivesse magából azt a cinizmust, amelylyel merészkedik valaki a törvény képviselőiből és szerveiből példátlan gúnyt űzni. Nem maradhat büntetlenül a Népszavának ez az újabb merénylete, mely az államhatalom képviseletét az izgatás bűnében való szemérmetlen kéjelgőssel az általa félrevezetett tömeg röhejének próbálja kiszolgáltatni. Eger város aranyköltségvetése. Eger, 19B4. szept. 27. Szombaton — a szüret miatt — kisebb érdeklődéssel folyt le a város képviselőtestületének közgyűlése. A gyűlés azon részéről, mely a képviselők és a törvényes rend ellen az őstermelői igazolványok alkalmából való izgatások miatt szükséges intézkedésekről szól, már vasárnap tettünk említést. Itt csak azt hozzuk fel, hogy az izgatásokban egyes képviselők sem egészen ártatlanok, ami nagy tudatlanságra vall egy képviselőnél. A közgyűlés többi tárgya itt következik : A legfontosabb kérdés az 1924. évi városi költségvetés megállapítása volt, mert a kormány elrendelte annak aranyalapon, szept. 30-ig való összeállítását. Ebből az aranyköltségvetésből világosan látszik, hogy a város milyen takarékos gazdálkodással élt eddig. Az áttekintés éveken át nehéz volt, most azonban, hogy aranyalapra fektették át a fedezetek és szükségletek csoportosítását, ez is könnyűvé lett. aranyban A szükséglet — — 342.098 K 35 f A fedezet __ — 317.441 K 23 f Ennélfogva fedezetlen 24.657 K 12 f, amit a 838 343,968 papirkoronás pőtlékol- ható adóalap öO’k-os megterhelésével biztosít a költségvetés. A részletes tárgyalás során több ügyet tettek szóvá. így a szérüskertek tételénél azt panaszolták, hogy a makiári hóstya lakóinak a szalmája és szénája nem fér el sem a Széna-téri, sem a baktai úti szénáskertben. A gazdák kénytelenek voltak udvaraikból tűzfészket csinálni. Trak Géza polgármester indítványára arra utasították a tanácsot, hogy hívja fel a városi üzemet a szérűikért céljára szükségei terület felszabadítására. A bevételek tárgyalásánál utasították a tanácsot, hogy a postakincstárnak bérbeadóit városi épületnek bérletét mojndja föl, minthogy a postának helyben saját palotája van és a városnak is szüksége van az épületre, melyért csak 10 millió korona bérösszeget kap. A szociális érdekű kiadásoknál Láng Nándor keveselte a 82 milliót a menházbeli igényekre. Trak Géza javaslatára figyelembe vették azt, hogy a költségvetés végösszegét emelni nem szabad, viszont egyes tételeket a többi rovására változtatni is lehetetlenség, ennélfogva elhatározta a képviselőtestület, hogy a menház ruhatárának pótlását a közeli 1925-ös költségvetésben juttatják fedezethez. Miután a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadták, áttértek a hegyőrbér, közmunka és kövezetvám költségvetéseinek tárgyalására, melyek szintén a legtakarékosabban lévén összeállítva, elfogadták azokat. Kívánságok hangzottak el az egyes városrészek utainak megjavítására nézve. Trak Géza polgármester hangsúlyozta, hogy a város összes utainak megjavítása folyamatban van. Még pedig mind a gyalogjáróké, mind pedig a maka- dám utaké. A városi alkalmazottak és hátrahagyott családtagjaik nyugdijszabályren- deletét a kormáay rendeletére át kellett dolgozni. Ez megtörtént ős a szabályzatot el is fogadták. Változást jelent benne az, hogy az özvegyek is megkapják a lakbérnyugdijai. A forgalmi adónál alkalmazottak kinevezésének bejelentésekor szóvá tették, hogy az egyik alkalmazott nem udvarias a felekkel. Frank Tivadar városi tanácsos, akinek sohasem lehet újságot mondani, mert mindent tud, ami rátartozik, rögtön megvilágította a helyzetet, kijelentvén, hogy aki nem volt udvariatlan a város alkalmazottjához, az nem tapasztalt tőle sem kifogásolható magatartást. Az iparostanonciskolák költségvetései, számadásai, az új, most életbelépett szervezet alapján szervezett felügyelőbizottság megválasztása felől hozott még határozatot a képviselőtestület. A kéményseprők diját 50%-kal fölemelték. Az ülés délután 5 órára véget ért. Jövedelmi- és vagyonadó üj tervezete. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a ’péntek éjjeli minisztertanácson bemutatta a jövedelmi- és vagyonadó 1924. évi kivetésére vonatkozó tervezetet, amelyet változtatás nélkül el is fogadtak. , A pánzüuyminiszter tervezete főbb pontjaiban a következő : Nem fizet jövedelmi adót az, akinek 1923-ban az adóköteles jövedelme nem érte el a 800 aranykoronát.
