Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-28 / 224. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 28. vasárnap. XLI. évf. 224 ss Előfizetési dij postai szállítással *0B bóra . 35.000 K Egeu é* félévi előfizetést Heggedévre 105.000 K I — nem fogadnak el. ;— POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Átmeneti gazdasági bajok. Irta: Dr. Nagy János. Ez év elején, mikor az újjáépítési tervezetet ismertettem e lap hasábjain, előre megmondottam, hogy átmenetileg bi­zonyos gazdasági bajok fognak jelentkezni, így : ipari és kereskedelmi téren bizonyos pangás, a munkanélküliek számának emel­kedése és a drágaság némi fokozódása. Da ugyanakkor megismertettem az újjáépítési tervnek kedvező oldalát is. Mindakettő be­következett. Nem jós tehetség kell ehhez, hanem a gazdasági élet törvényeinek is­merete Míg a pénz elértéktelenedése ijeszt­gette a közönséget, mindenki sietett a pénz­től szabadulni. Vásárolt, rendeléseket tett, akár volt rá szüksége, akár nem. Termé­szetes, hegy ez az iparban, vállalatban, kereskedelemben konjunkturális helyzetet teremtett. Eső irányú pénzzel rendelkező országokban mindig pezsgőbb az üzleti élet, mint az állandó értékű pénzzel ren­delkező országokban. A munkanélküliség is kevesebb ott, mint emitt; a termelés is olcsóbb ott, mint itt. Az infláció bőven ad hitelt. De mindez nem az egészség jele, hanem a komoly betegségé, mely végered­ményben a gazdasági élet teljes lezüllésére visz. A lázas betegnél is élénkebb a vér­keringés, ámde nem bírja sokáig. Most, hogy »szanálnak« bennünket, a lábbadoző beteg tünetei mutatkoznak raj­tunk. Pang a gazdasági élet, mert ez in flficiős hitel megszűnt és pénzünk stabil. Nem vásárolnak már—ha kell, ha nem — oly könnyen az emberek. A vállalatok egymás után bocsátják el munkásaikat, így volt ez Ausztriában is, mikor megin­dult a .szanálás«. így ven Németország­ban is, mióta a járadék-márkával kény­szer-stabilizációt csináltak. A lázas állapot megszűnt, de a gaz­dasági élet szerveinek egészséges műkö­dése még nem indűlt meg. így tehát most a lábbadozás átmeneti nehézségeit éljük. Ez a helyzet helyes felfogása! Ne legyünk, hát cinikusak és ne mondjuk: hogy * agyonszanálnak bennünket«; ha­nem mindannyian úgy dolgozzunk, hogy a gazdasági élet egészséges erői megin- dűihassanak. A legelső, hogy az egészséges hitel föltételeit teremtsük meg. Áz inflációs hi­tel nem volt más, mint injekció. A Nem­zeti Bank ilyen hitelezéshez (alapszabályai szerint) nem nyúlhat. Csak annyi hitelt adhat — ez is csak bankszerű hitel lehet, — amennyi a pénzünk állandó értékét nem veszélyezteti. Hitelre pedig szüksége van az iparnak, a nagy vállalkozóknak, a mezőgazdaságnak, hogy meginduljon a munka és felszívja a munkanélküliséget. Ezeket belső hitellel kielégíteni nem lehe­tett a békében sem. Annál kevósbbó lehet ma, mikor nemcsak a mi, hanem egész Európa gazdasági betegségének a legna­gyobb oka éppen abban rejlik, hogy az arany-kéazletek legnagyobb része a há­ború következtében kiszivárgott belőle. Tehát vissza kell vezetni kölcsön útján. Tudtommal érdeklődnek is már an­gol és amerikai pénzemberek a magyar gazdasági életbe való bekapcsolás iránt. De a pénz azt szimatolja első sorban, hogy számításait nem veszélyezteti-e a politikai és állami élet bizonytalansága. Oda nem megy, ahol nincs állami és politikai kon­szolidáció ; ahol a politikai érétlenség puszta hatalmi vágyból folyton a helyzet felfordításán dolgozik. Ha tehát az érett politikai belátás nem lesz úrrá a magyar politikában és nem szereli le a politikai akaruokokat: ez az átmeneti állapot na­gyon veszedelmes lehet. Továbbá, ha végre már pénzünk stabil, — a legnagyobb szaktekintélyek hirdetik, hogy évekre annak tekinthető, — akkor bízzék végre a nagy közönség is pénzünk állandó értékében. Akinek tehát Budapest, M. T. I. A Magyar Hírlap írja: Értesülésünk szerint az úgynevezett nagy emigráns - pör vádlottjai arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy nem kísérlik meg a hazajövetelt. A novemberhó ll-iki főtárgydáson mindannyian védőjükkel képviseltetik magukat. Garami Ernőt és Buchinger Manót Győrffy István dr. nemzetgyűlési képvi­selő, gróf Károlyi Mihályt, Nagy Vince, Lovászi Mártont óhegyi Lajos dr., Fuchs Jánost, Szőke Sándor dr., Linder Bélát Kohlmann Dezső dr., Jászi Oszkárt Vám- béry Rusztem dr., báró Hatvány Lajost A komolyan szemlélő és figyelő em­ber tisztán láthatja immár, hogy közgaz­dasági életünknek egyik legnagyobb hi­bája iparunk elmaradottsága. Őstermelő, agrár állam volnánk, de nyersterménye­inket már jórészt a külföld dolgozza fel. így azután a bűsás hasznot is a külföld vágja zsebre. Pedig, hogy a magyarban mennyi hozzáértés, mennyi ügyesség, sőt művészi készség van az ipar legkülönfélébb ágai­hoz : azt fényesen bizonyítják a régi céh- világből fennmaradt iparművészeti re­mekek. S míg ezek előtt tisztelettel emelünk kalapot, addig magát az iparos osztályt nem becsüljük kellőképen. Ez az oka an­nak, hogy az ipari pályától minálunk annyira húzódoznak. Akinek már van három-négy középiskolai osztálya: azt kötéllel is alig lehet az ipari pályára terelni. Pedig milyen más képs lenne Ma­gyarország közgazdasági ájÉapotainak, ha tanúbabb, műveltebb iparopink lennének! Odaemelkedhetnénk, ahová Németország, Anglia, az amerikai Unió, ahol a legkiadó- sabb, legjövedelmezőbb és legtiszteltebb pálya az ipari. Erre törekszik a nemzetgyűlésnek nem egy törvénye, amely különösen az iparosok nevelése, oktatása ős képesítése ügyében több üdvös újítást létesített. S ezek között az is, amely az iparostanonc- iskolák újabb szervezeti szabályait kör­vonalazta. Az új szervezet megváltoztatta az fölöslege van, az legyen rajta, hogy meg­induljon itt belül is az egészséges tőke- képződés. Azért mondom, hogy egészséges, mert 50—GO százalékkal képezni a tőkét, nem teremt egészséges gazdasági életet. Ez a drága tőke, ez a drága hitel egyik legna­gyobb oka az élet drágaságának akkor, mikor pénzünk belső értéke növekszik. Ausztriában a magánhitel kamatlába azon­nal esett ; már a szanálás hiréra nálunk az elért érték-szinvonalat szilárdan tarják az egész vonalon. Ezzel nemcsak a köznek, hanem magúknak is ártanak, mert az egészséges gazdasági élet fejlődését kés­leltetik. Ruppert Rezső, Szende Pált pedig való­színűen Blanner Mór dr. fogja képviselni. A főtárgyalás során Győrffy Imre dr. deklarációit fog felolvasni. Ebben a dekla­rációban illetéktelennek tartja azt a bírósá­got, amely a vádlottak távollétében akarja ténykedésüket elbírálni. Hivatkozni fog a deklaráció arra is, hogy a vádlottak haza­jönnének, de ezt nem tehetik meg és tegyék lehetővé, hogy szembenézhessenek a vád­dal és személyesen védekezhessenek bi- ráik előtt. A többi védő is [csatlakozni fog a Győrffy-deklarációhoz. iparostanonc-iskolák ügyeit intéző fel­ügyelő bizottság összetételét is. Ez a bi­zottság ezután mindössze tizenkét tagból fog állani, amelybe a községek és városok képviselőtestülete hat tagot küld s egy­szersmind ezek között az elnököt. Az ipartestüiet, a kir. tanfelügyelő­ség, az iskola tanítótestülete stb. szintén megfelelő képviseltetést nyer a felügyelő- bizottságban. Egerváros képviselőtestülete tegnapi közgyűlésében választotta meg a maga részéről azokat, akikre ennek a nagyfon­tosságú iskolánknak vezetését és ellenőr­zését rábízza. Megválasztotta a felügyelő bizottság elnökévé Breznay Imre tanítóképzői tanárt, tagjaivá pedig: Babocsay Sándor kormány­főtanácsost, Balkay Béla ipartest, elnököt, Csekő Gábor praelátus, nagyprépostot, Sza­bó Vilmos isk. igazgatót és Tomory István iparost. _________ ^ ^ ^ N émetország válaszjegyzéke. Páris, M.T.I. Tegnap adták át a fran­cia kormánynak Németország válaszjegy­zékét. A válaszjegyzékben a német kor­mány kijelenti, hogy elfogadja a német kivitelnek 2G*/»-os illetékkel való megter­helését, de csupán november 6-:g, vagyis arra ez átmeneti időre, míg a Dawea-ter- vezet nem kerül teljesen alkalmazásra. A német kormány felfogása szerint ez utón, ez időpont után nem lenne alapja a francia rendszabályoknak. Ezért java­solja, hogy a vitás kérdést a szállítő-ügyi bizottság döntése alá bocsássák. Nem jönnek haza az emigránsok. áz Iparostanosc-isHota fcl8gyel9bizottságátaK njjásznVezfeí. Eger, 1924, szept. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom