Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-07-09 / 157. szám

2 50-JU NEF'OiSAfe 1924, jűiíiis 9, Negyvenöt nemzet képviselői vonultak fel a párisi Olimpiász megnyitásán. elbocsátás alá Ezeknek nagy része férjes nő és olyan, aki maga is kérte a végelbocsátást. Jelentette még, hogy az egri izr. el. iskola 4. tanítói állásától a VEM. megvonta az államsegélyt, mert a tanulók létszáma ennek fönntartását nem indokolta. Azon­ban az iskolaszék az állást a saját erejé­ből továbbra is fönn kívánja tartani. Több tanyai iskolának létesítését ha­laszthatatlannak jelentette ki a kir. tan­felügyelő, Némelyik tanyán csak építke­zéssel tudják megoldani a beiskolázást, vannak azonban olyan körzetek, ahol már szeptember elejére megnyithatók az iskolák. A kir. tanfelügyelő talált kőrútján olyan tanyai lakosságot, melyek között 30 családban, ;tehát körülbelől 130 főnyi magyar embnr közül csak 1 tudott írni, 1 pedig csak a nevét tudta leírni! A közig. biz. a legszigorúbb eljárást foganatosítja az elmaradottság megszün­tetésére. És az iskolákat szept. elejére mindenütt megvalósítva kivánja látni. Várkonyi Rezső p. ig. helyettes és Kóczián Gyula kir. ügyészségi elnök je­lentősei után Jezierszky Mihály gazd. fő­felügyelő tett jelentést. Az utóbbi forró- ságok következtében szorult szemű lett a gabona, különösen a megdőlt részeken. A zab gyönge termést hozott. A repce 4,6, a búza 6.5, a rozs 6 q eredményt hozott megyei átlagban holdankint. A kerti vé­leményeknél a jón is fölül állő eredményt értek el. Sokkal szomarúbb a jelentésnek a táskával foglalkozó része. E szerint a vármegye községeinek 75 °/«a küzd a aáskaveszedelemmel, a marokkói sáska is 12 községben pusztít. Az állami gépekkel való irtás 60—70 %-os gyérítést tudott elérni. A nedves időjárásban a sáskape­nész, utóbb pedig a sáskapusztítő sere­gély is segít az irtásban, a veszély mind azonáltal nagy. Szorgos aratás és a se­regélyek védelme ma igen fontos. A sáskaveszedelem a jövőre is aggá­lyos. Korai, kitartó védekezés ellene a legjobb, mert repülőképessége előtt kell elpusztítani. Hevesi Gusztáv ismertette még tárná­mén U tapasztalatait. A sáska 80—100%-os kárt tett. Kivájta a kalászt, mely most olyan, mint a kicsépelt gabona, máshol pedig kopasz a főid. A nép, mely most hihetetlen kárt vall, kezdetben azt mondta a veszélyre: — Az csak kabóca ! Jelentette még a gazd. fslügyelő, hogy a szarvasmarha állomány apad, csu­pán a kecskelétszám emelkedik, azonban az is csak mennyiségben nő, minőség­ben nem. Osinger Nándor áll. egészségügyi fő­felügyelő a szórványos betegségek közül a Kiskörén föllépett szájfájáson kívül különösen a 8 községben föllépett sertés- orbáncot emeli ki. Ennek okát abban ta­lálja, hogy az orbánc ellen alkalmazott igen célszerű védőoltásokkal újabban föl­hagytak, ami a sertéstenyésztésre nézve nagy kárt jelent. A jövő ülés idejét augusztus 12.-ére tűzték ki. A tárgysorozat többi pontjai között intézkedtek az iskolák nyári takarítása és kisebb jelentőségű ügyekben. A közig. biz. ülése után az árvaügyi bizottság tartott ülést Pdris. A Stádium szombati felvonu­lása igen nagy közönség részvételével ment végbe. A Síádion tribünjein az ösz- szes szereplő nemzetek lobogói lengettek. A marathoni kapu előtt a prágai zenekar helyezkedett el, azonkívül még vagy négy francia zenekar szolgáltatta a zenét. A magyar kolónia mintegy ezer taggal volt képviselve. Délután V«3 órakor kezdődött a fel­vonulás. Először Foch tábornok jelent meg a miniszterek ás a diplomaták kíséretében. Amikor Amerika követe megjelent, lelkes kiáltásokkal üdvözölték. A köztársaság Eger, 1924. július 8. A Magyar Jövő írja: Tanulságos él­vezetben volt része annak a birtokosok­ból, mezőgazdasági kamarai tagokból s gazdasági felügyelőkből állő társaságnak, mely a Mezőgazdasági Kamara és vitéz Horváth Árpád kezdeményezésére o hő­nap 2-án a mezőkövesdi járásban végzett ■áskairtási munkáknak és a Szász Kóburg Fülöp herceg klementinái uradalmának megtekintésére kirándult. A társaság az uradalom kocsijain járta be Mezőkövesd északi határát s a szomszédos novaji határt; mindenütt ör­vendetesen állapította meg, hogy az ener­gikus sáskairtási munkálatok eredményre vezettek, mert már oly tömeg sáska, mely az idén jelentékeny kárt okozna, nincsen. A sáska egyébként már repül s így emberi kézzel eredményesen tovább már nem pusztítható. A vsBzedeiem azonban — a jövőt illetőleg — nem múlt el, mert ahhoz még mindig igen nagy tömeg van belő­lük, hogy a jövő évi szaporulatuk az idei­nél is nagyobb tömeggé nőjjön. A Gondviselés küldött azonban a gazdáknak egy kiváló munkatársat, az afrikai piros seregélyt. A madárvilág cso­dálatos hírszolgálata adhatná magyaráza­tát annak, hogy miként vett tudomást ez a szép madársereg a magyarországi sáska- járásról s mily elhatározással kelt útnak Afrika szirtes partjairól tízezrével. A szerencsés tény az, hogy a novaji út alapjául szánt kőhalmazok között — körülbelül 3 km. hosszúságban — meg­telepedett ez a legszebb rózsaszínben pompázó madársereg, a kövek között fész­ket rakott s most költ, fészkenként 3—5 fiókát. Ez elől nem menekül a repüld sáska, rajokban száll utánok és rajokban pusztítja. Most már a íiőkák kikeltek s a piros seregélyek még szorgalmasabban hordják fészkükbe a sáskát. A madarak sáskairtő munkája oly méretű, hogy Mezőkövesd és Novaj határának e részén nem igen lesz módjukban a sáskáknak petéket le- rakniok. A miskolci gazdasági felügyeld a helyszínén intézkedett, hogy a piros sere­gélyek telephelye a mezőörök állandó őri­zete alatt legyen, mert e szép madarak oly szelídek, hogy kalappal is elfoghatők, 3 a falusi gyerekek és rakoncátlan embe­rek sok kárt tehetnének e hasznos madár pusztításával, melynél hasznosabb munka­elnöke 3 óra előtt néhány perccel érkezett. Paris polgármestere fogadta ás ugyan­ekkor a célponttal szemben fölrapült a francia zászló. A zenekarok a Marsaillesi játszották, majd a marathoni kapu felől megindult a menet, amelyben 45 nemzet vett részt. A menet élén a zöldkabátos afrikaiak haladtak, majd az argentiniaiak, egyiptomiak sib. A magyar lobogót Toldy Sándor vitte és a magyar olimpikusok iránt kevés érdeklődést .mutatott a publi­kum, egyetlen taps sem hangzott el. A felvonulás után az elnök az olimpiai já­tékokat megnyitotta. társat a gazda a sáskairtáshoz nem' is kaphatott volna. A gazdasági felügyelőség gondosko­dik róla, hogy úgy az ornithologiai köz­pont, mint a miskolci és az egri gimnázi­umok múzeumai eleven családokat kapja­nak a piros seregélyekből, hpgy a mada­rak fejlődésére és életére megfigyeléseket tehessenek. Örvendetesen állapította meg a tár­saság azt is, hogy a sáskák között fellé­pett a penészbetegség, amely szintén tö­megesen pusztítja el — még pete lerakás előtt — a veszedelmes rovart'. A kirán­duló társaság innen a klementinái bérura­dalomba fordult, ahol Szigeti Pál nagy­bérlő kalauzolása mellett szemlélte mag a nagyméretű szalmatárolót, a házilag üzem­ben tartott mümalmot s a mintaszerű ta­laj művelést, amelynek eredményét a ha­talmas termések mutatják meg. Elutaztak a Bornemissza-cserkészek Eger, 1924. július 9. Tegnap reggel Va6 órakor elutaztak a Bornemissza cserkészek szepesdi tábo­rozásukra. * Külön kocsijukat, amely zöld lombok­kal volt, földíszitva közvetlenül, a mozdony után kapcsolták. A kocsi előtt sorba ál­lottak a fiúk, hol a parancsnok fogadta a cserkészőrsvezetők jelentését. Majd imá­hoz vezényeltek ; a trombitás az imát fúj­ta, s elmondták a cserkészimát és a Ma­gyar Hiszekegyet. Aztán fölszállottak ko- csijokba s víg dalolás közben, boldogan robogtak ki a pályaudvarról. Csak egy kis cserkész volt nagyon szomorú; itthon marad, mert elaludt szegényke. A szemei ki voltak sírva, s úgy busán pislogott a robogó vonat után. . . A cserkészek d. a. 10 óra 20 perckor érkeztek Budapestre, ahol megtekintették a Nemzeti Múzeumot és az állatkertet. Budapestről este indúi- tak tovább és ma reggelre értek Baiaton- Szepasdra. Bizalom az ősi erényben. Eger, 1924. július 8. Egyik Temesvár környéki község oláh bírája, aki már negyedszázad óta viseli ezt a tisztet, elpanaezolta a prefek­tusnak, hogy már év óta erősen elszapo­rodtak a községben a rablók, és nem tud­ja, mit tegyen ellenük. A prefektus meg­hallgatva a panaszt, erélyes segítséget Az afrikai piros seregélyek pusztítják a sáskákat A Miskolczi Mezőgazdasági Kamara tanulmányi kirándulása. — Az egri főgimná­zium is kap egy seregély-családot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom