Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-23 / 219. szám
2 &U-.E1 NEPüJäAG 1924 szeptember 23. amit az alkotmányos formák között való egyezség fejez be az érdekek közösségében: az tud javítani osztálysorsosai helyzetén. Az egységes párt javára kell írni, hogy amint észrevette az ipari érdekek képviseletének hiányát, azonnal, az én indítványomra, megalkotta azt a tizes bizottságot, mely az ipari érdekeltségekkel való érintkezésre, azok érdekeinek vizsgálatára nyert madátumot. Ez a bizottság foglalkozott a forgalmi adó javaslatok tarthatatlan tévedéseivel. Ez követelte a minisztériumokban a közszállítási pályázatok kiírását, hogy a kisiparosság megrendelésekhez jusson.,Magam is gyakran szóvá tettem a pénzügyminiszter előtt a hitel kérdését. Ezek a tanácskozások sem voitak hatástalanok ibban a tekintetben, hogy a kormány 22 milliárdos tőkével lett üzletrészese az Orsz. Ipari Hitelszövetkezetnek. Mikor az OIP. elnöke, Bittner János, Kom lő 8 István elnökkel együtt a miniszterelnök előtt kifejezésre juttatták az iparosság kívánságait, a miniszterelnök kijelentette, hogy az ipari hitei a legfőbb gondja Mindez nem érdemem nekem. Hiszen megtagadnám a gyermekkori műhelyt, melyben játszottam: megtagadnám múltamat, mely pályám elején az ipariskolában, az ipari legényegyletben éa tanoncképzésre szorítkozott. Jelenlétem az Egységes párt részéről való érdeklődés jele. Az iparosság ne csak beiratkozzék ebbe a pártba, hanem minden iparost vonjon ba «bba. Mint politikus azt állapítja meg, hogy a parlamentek lejárták magukat, mert Anglia kivételével mindenütt a demagógia lett úrrá a lelkeken. Ennek következménye, hogy clyen képviselők vannak többségben, akik nem képesek szakkérdésekben állást foglalni, lelkiismeretesség pedig ritkán mutatkozik arra, hogy a szükséges ismereteket pőtóíják, hogy tanuljanak a nép érdekében. A francia éle iu is helytálló : kellett egy jó számvevő és megválasztottak egy jő táncost! Politikai 1 tapasztal; t mutatja azt is, hogy ha fontos érdek vetődött fel, az érdekképviseletek nyomban jelentkeztek és teljes súllyal, »ajtójukkal telesírták az országot és elhárították az terheket. Az ipa rosság érdekében Pálfin kivül senki sem emelt szót. A képviselőnek kell a szakérdeksket is képviselnie, de a képviselőt sem szabad magára hagyni, mögé keil csoportosulni. így emelkedik a tekintélye. A jelszavas politika tönkre teszi az országot, de nem emeli. Az a politika emeli és építi egyedül az országot, mely a gazdasági életre épít! A nemzet gazdasági alapja azokból a gazdasági tényezőkből tevődik össze, mellyekből a nemzet áll. Nemesak erős parasztság, hanem erős iparosság is kell. Ez a palota, melyet az egri iparosok a maguk erejéből úgy építettek, mint hajdan a Nemzeti Színházat, az összetartás jele. Minthogy a politika mindig az érdekek összeegyeztetése, ennélfogva nem lehet sző egyes társadalmi osztályok ránk- erőltetéséről, ami diktatúra. Égnem jelentheti a közérdek rovását sem, ahol a magánérdekek az asztal körül dőzsölnek, a közérdek pedig az asztal alá van taposva. Szükséges az osztályérdekhez ragaszkodás, de mindig legyen az a nemzet közős érdekével összekapcsolva. (Nagy tetszés.) A többi szónok. Dobsa László dr. Az iparosság megkérdezése nélkül jöttek létre az összes törvények. A nagybankok a milliárdoket megkapták, koronát rontottak veie. Mi nem jutottunk azokhoz, velünk senki se számolt, holott 43*/«-a az aranyköltségve- tésnek az iparosság filléreiből ered Magunkon kell segítenünk. Az a baj, hogy pusztában kiáltó sző az iparosság apostolainak felhívása. Ha elment az apostol, minden marad a régiben, azaz nem marad, mert elsorvad a kisipar. Sürgeti a » revideált programmot, a kézmíves kamarát. Magunk mögé és a konszolidáltabbak felé kell tekinteni. Léhner Rezső az OIP. főtitkára Wit- tichnek azon Széchenyi-idézetéből indúit ki, hogy ne keseregjünk mindig a múlton, hanem bízva menjünk a jövőbe. Ausztria iparát erősítő közjogi demagógia ölte meg a magyar ipart. A többi politika ie demagóg volt, mert elsorvadt áz ipar. A ezéj- jelhűzó iparosság a demagógiába burkolt gazdasági törekvések áldozata lett. Lépjünk a cselekvés terére. Indítványára egyhangúlag megválasztották Balkay Béla elnökletével és Nagy János dr. díszelnökletével a szervező és a százas bizottságot, melynek az lesz a kötelessége, hogy a vármegye területén az O. I. P.-ot megalkossa. Konlós és Ádám György cipészszövetségi titkár eleven felszólalása után az alakuló ülés véget ért. A fővárosi kiküldötteket délben Balkay Béla elnök látta vendégül, akinek a Polgári Dalkör szerenádot is adott vasárnap este. A társasvacsora este a Korona nagytermében kb. 150 terítékkel folyt le. — A kormányzóra Balkay Béla, őrá 7rak Géza, az összetartásra Nagy János dr. és egy szép hasonlattal kapcsolatban Lipcsey Péter dr., továbbá még Komlós István, Dobsa László, Léhner és mások mondottak igen szép felköazöntőket. ••**** s sswi ss a»»«snwse» A szentgotthárdi beszámoló. Szentgotthárd, M, T. 1. A szentgotthárdi kerület nemzetgyűlési képviselője, dr. Varga Gábor, vasárnap tartott beszámolót Szentgotthárdon. A beszámolóra a képviselőt Vass József h. miniszterelnök és Barlos János nemzetgyűlési képviselő kisérte el. A népgyűlÓ8 délelőtt 11 órakor kezdődött, melyen több ezer főnyi tömeg veit részt. Elsőnek Varga Gábor dr. képviselő tartotta meg beszámoló beszédét. Beszédében megemlítette, hogy miért volt ellenzéki képviselő és mért lépett ne a kormányt támogató keresztény nemzeti és gazdasági pártba. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Vass József h. miniszterelnök beszélt. — Az én lelkeme.t —- úgy mond — ezen a határszéli helyen Varga Gábor dr. igen tisztelt barátom, fejtegetéséből az utolsó gondolat ragapta meg legjobban. Nevezetesen az a gondolat, amellyel megpróbált egy kis vigaszt önteni a lelkömbe. Megpróbálta megmutatni azt, hogy nekünk, szegény maradék magyaroknak, nem az a föladatunk, hogy egészen a busulásnak adjuk magunkat, mert jobban is lesz még> mint úgy, ahogyan vagyunk. Most sokat írnak azok az újságok azokról a tárgyalásokról, melyek Genfben, Párisban, Londonban vagy a nagy követek tanácsa előtt, vagy a néptzővetség albizottságában, vagy annak pléniuma előtt folynak. Ezekben a külföldi városokban, ahol különböző nemzetek képviselői ültek össze, arról tanácskoznak, hogyan hozzák rendbe Európát. Valami mozgatja ezt a sok embert a megértés felé, Ennek az igazságnak a megvilágítása a mi reménységünk. A békét nekünk alá kellett írni, de vajjou gondolják ö ezek a hatalmasságok, amelyek körül vesznek bennünket, hogy ez a magyar nemzet elfelejti íOOQ éves rendeltetését? Herriot, a nagy franeia nemzet képviselője, Macdonald a világ leghatalmasabb nemzetének az élén az angol nemzeti öntudatnak a reprezentánsa. Meg keli érteniők, hogy a magyar nemzeti gondolatnak is van reprezentánsa, az összetartásnak van még helye a nemzet leikében. >íwsk> 4^^ívmet-»» vmm > Poincare és a háborús felelősség. Verdun, Havas. M. T. I. Az anatoli hadiemlók leleplezésénél Poincare beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a nép- szövetségek jő indulatot tanúsítottak Németország iránt, de Németország letagadni igyekszik a háborúért való felelősséget. — Követeljük — mondotta Poincare — a nagy és kis nemzetektől, hogy a szerződéseket tiszteljék, mert különben a béke csak üres sző. A valósághoz kell tartani magunkat. SZÍNHÁZ. Színházi misor: Kedd: Az ember tragédiája. Szerda: Három a kislány. Csütörtök: Kabaré arra az esetre, ha a Palágyi-pár viseza nem jönne. (Ellenkező esetben az ő közreműködésükkel valamely megfelelő darab) Péntek, szombat, vasárnap : Rózsa- leány (operett). KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. A Népazövetség saját beismerése szerint is csak korlátolt oltalomban részesítheti a kisebbségeket. — Nansen a Népszövetség ügyében Marx kancellárral tárgyal. — Cirill nagynerceg Oroszország uralkodójává kiáltatta ki magát. — Május elsején ratifikálják a fegyverkezés korlátozására és a biztosságra vonatkozó jegyzőkönyvet. — A pakingi kormány döntő győzelmet aratott. — Újjászervezik a lengyel kormányt. — Hötzendorfi Konrád beteg. — Írország magyar mintára szervezte meg szabadságharcát. — Németország kérdést tett népszövetségi felvételéről. — Több ezer tudós gyűlt össze Inns- brukban a német természettudósok kongresszusára. — Ludendorff végzetesnek ítéli a londoni paktumot. Magyarország. 200 miiliő koronát sikkasztott a Nyukosz egyik fötisztvíselője. — Százával Bzöknek be az új vaggonlakók az országba. — Október elsején kezdi meg működését a középiskolai sportszövetség. — A gazdasági éiet a bankkamat- láb leszállítását követelte volna. — A szatmári püspök magyarországi körútra indűlt. — Az ügyészség nem indítványozza Förster kiadatását. — Szeptember 28-án Veszprémben ül össze a balatoni kongresszus. — Országos Szent Gellért ünnepségek lesznek. — A pénzügyminiszter elfoglalta hivatalát. — Apponyi «sak a jövő hónapban jön haza Géniből — Smith főhizto* jelentése a bevételek kedvező növekedéséről számol be. — Két korlátlan emelkedesű repülőgépet engedélyeztek Magyarországnak, amelyeketcsak meteorologiai célokra szabad használni. A reklámnak ötletesnek kell lenni. Londonból jelentik, bogy ott Mr. Philips, egy reklámiroda főnöke, előadást tartott a reklám lélektanáról. — Ennek során kifejtette, hogy a hirdetéseknek akkor van legnagyobb hatásuk, ha valamilyen egyéni íz, vagy ötletesság nyilvánul meg bennük. Éppen ezért a kereskedők, vagy gyárosok nagyon helyesen cselekednek, ha hirdetésükben egy-egy jő és szellemes gondolatot ie elhelyeznek.
