Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-16 / 213. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona.

Eger, 1924. szeptember 16. kedd. XLI. évf. 213

. ss.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BEEZNÄYIMRE.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

ciőja ne csak az ország gazdasági talpra- áliítására irányuljon, hanem terjedjen ki azoknak a momentumoknak a figyelembe vételére, amelyek a lelkek begyógyításá- val Közép-Eurőpa konszolidációjára és békéjére döntő súllyal bírnának.

Ha a hatalmasságok leszerelnék a körülöttünk velünk szemben még mindig észlelhető bosszúvágyat s általában egész Európában a népek egyenlőségének elvét visszahelyeznék jogaiba: az ellentéteket okozó és függőben lévő kérdések egész tömege oldódnék meg önmagától és felébredne a népek összetartásának érzete.

A nemzetek szabadságának és egyenlőségének érvényrejuttatása, a méltányosság szellemének felkeltése g az elkövetett hibák beismerésével egyidejűleg az igazÄ magyar Vámolj a magyar ijoltfira Védelmiben.

ságtalnnságok helyrehozatala ; vagyis re* vízió alá vétele mindazon anyagi és érzelmi momentumoknak, melyek válaszfalat vontak a békediktátumok folytán a népek közé. Ez tetőzné a Népszövetség munkáját. Ez valósítaná meg s tenné maradandóvá az egyedül helyes békepolitikát.

Istassa be a Nemzetek Szövetsége a népek anyagi fölléíegzéshez való juttatása mellé a legyőzőitekkel szemben indu- latoskcdó lelkek erkölcsi leszerelését; viszont a legyőzött népek sajgó sebeinek mielőbbi begyógyítását ős akkor a Nemzetek Szövetsége döntő bizonyítékot fog szolgáltatni arra, hogy ez a módszer igenis az egyetemes világbékeRaeghez s a népek testvéri boldogulásához vezet!

A városok nagygyűlése a centennáris Nyíregyházán.

Előfizetési díj postai szállítással

'ÍOB bóra . 35.000 K ] Égés* ét félévi elfiflxctéct iSeggeaévre 105.000 K I nem fogadnak el. -—

Lelkünk begyógyításáért.

Eger, 1924. szept. 15.

A nemzetek szövetségének közgyűlésében Apponyi Albert gróf mély hatást keltett őszinte beszédből a Népszövet- eég tagjai kiérezhették egy súlyos sebektől vérző nemzet sérelmeit, begyógyítható fájdalmát, békevágyát és óhaját egy legfőbb nemzetközi pártatlan itélőfőrum megvalósítása iránt. Bethlen István gróf, mint a hivatalos Magyarország, tolmácsolta a magyar nemzet köszönetét azért a kezdeményező lépésért, amelyet Magyarország pénzügyi szanálása érdekében indított akcióval az általános konszolidáció előmozdítására a nemzetek szövetsége megtett.

A rekonstrukció müvében a magyar nemzet valóban felismerte az államok delegátusaiból a legmagasabb ideál szolgálatára alakult testületnek jóakaratát és készségét a tekintetben, hogy reparálja a világháború következtében felfordúit rendet. A Népszövetségtől tárgyalásra elővett kérdések közül kétségtelenül a leszerelés kérdése az, mely a világbőkesség előmozdítása érdekében egyik legsürgősebb feladata az általános békevágynak. De elképzelhető-e általános béke olyan leszerelés mellett, mely nem tudja leszerelni a telkeknek egyik oldalon megnyilatkozott gyűlöletét, háborús gondolkozásból fakadó igazságtalanságait, másik oldalon a fel-fel fakadó sebeket, a jogos lázongást meg- csonkíttatásokért, testvérmilliők elnyomatásáért.

Adva van tehát a Népszövetségnek az egyedül helyes békepolitikára vezető út :* olyan politikát ismertetni el általánosan és kötelezővé tenni minden államra, mely a jogos elkeseredés okainak eltávolításán fáradozik; kihúzza a megsebzett népek leikéből a töviseket, melyeket a háború és annak szelleméből táplálkozó győztes önteltség döftek belé.

Bethlen István gróf nem találhatott volna keresve sem őszintébb formát a Népszövetség iránt megnyilatkozó köszönetünk kifejezésének mint elismerve azt, hogy a nemzetek szövetségének fellépése Magyar- ország érdekében az első gyógyító balzsam volt ezekre a sebekre. Egyben komolymegnyugtatást is kért abban az irány ban, hogy gondot fognak fordítani a né pék között helyreállítandó bizalomnak olyan muukálására, mely a szomszédok között nemcsak a nemzetközi forgalom és kereskedelmi politika terén szünteti meg a rideg elzárkózást, hanem kiépíti a kölcsönös belátást és likvidálja a szenvedésekből fakadó elkeseredés parancsszóval való elfolytását is. Bethlen István gróf azt kérte, hogy a nemzetek szövetségének Magyarország újjáépítésére irányuló akNyiregyháza, MTI. A nyíregyházai centennáriumi ünnepségek második napján a nyíregyházai Gazda Szövetség 25 éves jubiláris díszközgyűlést tartott d. e. 10 órakor. A közgyűlésen dr. Miskó Endre egyesületi titkár ismertette a Gazda Szövetség történetét. Az ünnepi beszédet Pau- lusz Márton díszelnök mondotta. A díszközgyűléssel kapcsolatban volt a nyíregyházai gazda ifjak zászlőszentelése. A zászlóanya tisztét Rakovszky Iván belügyminiszter felesége töltötte be.

A városok nagygyűlése.

állandó bizottságának ülése 11 órakor kezdődött meg. A városok nagygyűlésén Sipőcz Jenő budapesti főpolgármester elnöklete alatt Magyarország egyes városaiból mintegy 50 polgármester és egyéb vezető tisztviselő jelent meg.

Napirend előtt Rakovszky Iván dr. belügyminiszter szólalt fel, aki a többek között a következőket mondotta:

A nagyobb városok felszabadulnak a gyámkodás alól.

— Egy agrár-államban sokkal nagyobb szerepe van a városoknak, mint az ipari ős kereskedelmi államokban. Jóformán csak a városok a kultúra gócpontjai, így vagyunk Magyarországon is. Az a néhány város, mely Csonka-Magyarországból megmaradt, arra van hivatva, hogy a nehéz viszonyok között a nyugati kultúra helyébe a magyar kultúrát tegye, illetve ezt megmentse és tovább fejlessze a szétesett országban. Ma végig az Alföldön olyan kuhúrközpontjaink vannak, amelyeknek története lesz a jövőben. Nekünk, kik az ország kormányrűdja mellett állunk, arra kell törekednünk, hogy a városok cselekvését minél könnyebbé és eredményesebbé tegyük. A mai kormányra vár az a feladat, hogy a törvényes állapotban a mai szervezeti szabályok megváltoztatásával teremtsünk a magyar városok részére olyan keretet, amelyben a nagyobb városok a gyámkodás alól felszabadűlva működhetnek és a községek és kisebb városok fejlődése is biztosítva legyen. Hiszem, hogy az ország közviszonyai nemsokára oda fognak fejlődni, hogy ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozhatnak.

Akik ma a városok élén állanak, műveltségben, tudásban mind felette állanak a régi patriarkális városok vezetőségének. Azokban a magas röptű gondolatokban, amelyeket a vezetők részéről a múltban tapasztaltam, látom a zálogát a városok fejlődésének. Mivel a városok ezeket a nagy jelentőségű kérdéseket már megoldották, kérem innen is a városok vezetőit és közönségét, hogy a maguk kultúrába feladatát teljesítsék a magyar váro- Bok és a magyar faj javára. (Hosszantartó taps és éljenzés.)

Ezután Káttidy Lajos, a kongresszus főigazgatója, a városok hitelügyeinek céljairól tartott előadást. Újvári Ede dr. szombathelyi polgármester, előterjesztést tett a törvényhatóságokká átalakűlni kívánó rendezett tanácsú városok mozgalma ügyében. Az utólaő előadó Ábrahám Gábor főmérnök volt, aki a telekértékesítésről, telekadóztatásről és a lakáspolitikáról tartott előadást. Ezután a polgármesterek küldöttsége tisztelgett a belügyminiszternél, majd a belügyminiszterrel együtt a városháza udvarán a Magyar Filmiroda által filmre vétette fel magát. Délután ‘/a2 órakor a Korona-szálló nagytermében 600 terítékes közebőd volt.