Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-11 / 209. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. szeptember 11. csütörtök. XLI. evf. 209. sz. # # £16fizetési díj postai szállítással ZffB hóra . 35.000 K ! Égisz is félévi előfizetést Keggedévrc 105.000 K nem fogadnak eL POLITIKÄI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNATIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceam. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A genfi bizottság megállapítása szerint Magyar- országon olcsóbbodásnak kell ‘bekövetkeznie. Genf, M. T. I. A pénzügyi bizottság és a 2-ik számú bizottság tegnapi ülésé­ről, amely Magyarország pénzügyi újjá­építésével foglalkozott, még a következő részleteket jelenti a M. T. I. genfi tudó­sítója : Az ülésen magyar részről Bethlen István gróf és Korányi Frigye* báró volt jelen. Az albizottság sorra vette az újjá­építési akció végrehajtását és tüzetesen megvizsgálta a magyar költségvetést. El­határozta, hogy a szorzószám-rendszer meghagyását javasolja, mert a főkötvényt aranyalapon állapítja meg. Az albizottság fólíeszi és megálla­pítja azt, hogy Magyarországon a drága­ság csökkenni fog, mert a korona belső vásárló erejének emelkedését követni fogja a külső vásárló erő emelkedése. A pénz­ügyi albizottság ülését nyomban követte a szövetséges közgyűlés 2. sz. bizottságának ülése, amelynek egyetlen tárgya Magyar- ország pénzügyi helyreállítása voit. A bizottság részéröl hivatalosan Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter vett részt, míg a hallgatóság soraiban ott volt Beth­len István gróf miniszterelnök is a ma­gyar delegáció valamennyi tagjával egye­temben. Korányi Frigyes báró, ki Smith fő­biztos beszámolója után szólalt föl, fejezte ki köszönetét a Nemzetek Szövetségének és a különböző résztvevő államoknak azért a támogatásért, amelyben Magyar- országot részesítették és részesíteni fogják. Az újjáépítés a Nemzetek Szövetsége programmjának megfelelően folyik. Köz­ben ideiglenes jellegű kisebb gazdasági nehézségek merültek föl, ezek azonban előreláthatnak voltak és ez újjáépítés előrehaladásával ki fognak küszöbölődni. Pontos statisztikai adatok alapján ismerteti az előbbi deficitet. Határozott nyomatékkai jelenti ki, hogy Magyarország kész azon­nal kereskedelmi szerződést kötni a szom­szédos államokkal. Sir Henri Strakos meleg szavakkal üdvözölte az újjáépítésben elért eredmé­nyeket. Cavazoni, olasz kiküldött, volt olasz miniszter, Olaszország nevében a legnagyobb elismeréssel szól azokról az érdemekről, melyeket a Nemzetek Szövet­sége Európa békés fejlődése körül szerzett. Van Eysinga, hollandi delegátus hangoztatta az akció önzetlen jellegét. Ki emelte, hogy míg Ausztria esetében az államoknak garantálniok kellett a kölcsönt, addig Magyarország esetében nem volt szükség garanciára. Ez a legnagyobb bi­zonyítéka az újjáépítés fejlődésének. Az akció sikeréért örömmel üdvözli az egyes nemzeteket és az egész Szövetséget. Van Eysinga beszéde igen meleg hangú volt és a legjobb benyomást tette a magyar kiküldöttekben. George Bonnet francia képviselő, de­legátus-helyettes kifejtette, hogy bár Fran ciaország élénken érdeklődik Magyaror­szág pénzügyi helyreállítása iránt, sajuá- latosképen még sem vehetett részt a köl­csönben. Smith beszámolójával foglalkozva, bíráló megjegyzéseket tett. A korona emel­kedése, szerinte, kissé túlságos. Hangoz­tatta, hogy a háztartás közgazdasági ol­dala fokozott figyelmet érdemel. Strassburger követ, lengyel delegátus, csatlakozik azokhoz a köszönő és üdvözlő nyilatkozatokhoz, amelyek előtte elhang­zottak. Newerka, cseh delegátus, azt fejtegeti, hogy Magyarország újjáépítése egyformán fontos minden nemzetnek. Véleményéhez csatlakozik Románia és Szerbia is. A bi­zottság végűi egyhangúlag elfogadta Ca­vazoni javaslatát. A lipcsei áruminta-vásárról. — Az Egri Népújság munkatársától. — Eger, 1924. szept. 10. Augusztus 31-ón nyílt meg a lipcsei árúmintavásár, a maga nemében a világ legnagyobb vásárja, melyet ezúttal az tesz nevezetessé, hogy a háború óta az első nagyobbszabáaű akció ezen a téren. A vá­sár óriási arányait alig lehet szemlélhető- en leírni s jellemzéséül legyen mondva, hogy a kiállítás céljaira szolgáló épületek néhány százezer négyzetméter alapterüle­ten feküsznek. A vásár két részre oszlik: az általá­nos és tecbnikai vásárra. Az előbbi a vá­ros szivében 50—60 nagyobb épületben van elhelyezve, melyek közül igen sok a 4—6 emeletes óriási csarnok. így pl. az Unionhaus maga 6000 □ m. kiállítási fe lülettel bír. A technikai vásár a város külső területén, egy óriási terjedelmű térségen van, melyen 13 db. nagy csarnok éa szá­zon felüli kisebb épület (ill. A vásárra aug. 31-től kezdve napon­kint a rendes vonatokon kívül 35—40 kü­lönvonat ontja az odaérkező idegenek tíz­ezreit, úgy, bogy az első három napon csaknem 200.000 idegen érkezett a városba ; s ezt az óriási tömeget a város valóság­gal elnyeli. A hatalmas méretű, kb. 750 m. bosszú pályaudvaron hatalmas táblák hir­detik négy világnyelven, hogy a lakástu- dósítő hivatal, mely ott a pályaudvaron működik, mindenkit elhelyez és egyenruhás boyok vitte nagy mozgőplakátok intik a közönséget arra, hogy ne vegye igénybe, a lakáshiv.ital mellőzésével — a rengeteg és nagyobbrészt nőből álló olyan magánla­kás ajánlót, akik üres szobáikat azért nem jelentik be, hogy a hivatalos árszabásnál többet érhessenek el s a közönséget meg­zsarolhassák. A lakáshivatalban bőven le­het válogatni a 3, 4'50 és 6 márkás szo­bákban, 5 perc alatt megvan a kiutalás s megkapja az ember a cédulát, melyen a lakás pontos megjelölésén kívül, az is meg­van, melyik villamossal érhető az el. A hivatalos megnyitás napján, augusz­tus 31-én, reggel kezdődött meg a reklám- felvonúlás. Ez maga elsőrendű látványos­ság. Száz és száz cég képviselteti ebben ma­gát s a felvonulás a belvároson át órákig tart. A legkülönbözőbb és legfantasztiku­sabb alakú kocsik, s egyéb járművek hir­detik a különféle iparcikkek reklámjait; láttam olyan kocsit, melyet oroszlán hú­zott s a bakon jegesmedve pattogtatta os­torát ; fenn, a kocsi tetején, igen magasan egy szép szőke nő ül s szórja a közönség közé az egyik gummikabát-gyár reklámcé­duláit. Némely cég azzal akar hatni, hogy a reklámfelvonuláson 250—300 egyforma fantasztikusan öltözött alakot vonultat fel zárt sorokban, mindegyiknek a hátán óri­ási reklámtáblával. Más ismét az őtletes- ségévc-1 tűnik ki, pl. egy amazonnak öltö­zött nő cédulákat osztogat, persze elsősor­ban a gyermekek kapnak utána s akkor feltűnő hangosan mondja : »csak felnőttek­nek« — persze mindenki felfigyel s kap­kodnak a céduláért, melyek egy cipőke- nőcsgyár teljesen ártatlan hirdetését tar­talmazzák. Köteteket lehetne írni a rek­lámfelvonulás pazar látványosságairól, melynek keretében még 5—6 éves gyer­mekeket is felhasználnak, akik egy-egy bicikligyár apró reklámkerékpárján szá­guldozzák be a várost, a hátukon óriási plakátokkal. (Vége köv.) Lebontották Kazinczy szülőházát Az elcsatolt biharmegyei Érsemlyén- ben, a kastély melletti kis kétszobás kasz- nárlakáeban, született irodalmunk büszke­sége, a nagy magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc. A kastély körüli birtokot, amely most Schell Ferenc báró tulajdona, a földre­form folytán most kisajátították és kiosz­tották a román parasztok között. Ezek a kastélyra is jogot formáltak, ami a bárót olyan dühbe hozta, hogy a kastélyt és a kasznár-lakást lebontatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom