Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-05 / 205. szám
2 £&KÍ NJSPOJäAQ 1924 szeptember 5 (Sárospatak), Helmeczy Mihály (Zemplén- ricee), Hreblay Miklós (Hatvan), Imrik László (Jásztelek), Jung Zoltán (Elek), Keresztesi József (Sáta), Konoroth József (Pesthidegkút(, Kreffly Gyula (Felsősze- menye), Krenedics Imre (Vác), Lengyel Mihály (Gyüre), Lukács István (Igrici), Lukovich Pál (Vatta), Nagy István (Verseg), Németh Gyula (Jobbágyi), Nyeste György (Mezőkövesd), Oszlánczy Ferenc (Erdőtelek), Pethe István (Verseg), Rudi Béla (Cered), Samsey Tibor (Tokaj), Stauder Mihály (Vállaj), Ujlaky István (Rohod), Varga József (Tiszadob), Varga István (Csánytelek), Vavrő Sándor (Dádes), Vá- gásay János (Egerszőlát), Váralyai Bála (Tápiószentmárton), Vincze Gábor (Jász- ladány), Weisz Herbert (Tiszafüred). Ezek a hallgatók a Sólymos Sándor in- ternátusi prefektus vezetésével működő Otthonban részesülnek az idén is ellátásban. A tantermük is ott van a Panakoszta- féíe házban. A bentlakás kötelező. Ugyanott étkezés is van. A közig, tanfolyamra szept. 20 án kell jelentkezni. 21 én lesz a Veni Sancte. 22-én a rendes előadás kezdete. A gazdaságos Eger, 1924. szept. 4. Közeledik a tói és újból a szobafűtós kérdése előtt állunk, mely az utóbbi évek- ' ben annyi fejtörést és anyagi gondot okozott. A szénbeszerzős költséges és bizonytalan volta miatt ugyanis hol pénz nem volt, hol szén nem volt a kereskedőknél, ! hol egyik sem: de mindkettő igen ritkán volt egyidöben. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szénhiány már megszűnt és olyan a termelés, hogy mindenkinek módjában áll — mint a bolaog békeidőben — szükségletét havonta beszerezni, de elővigyázatból legyen legalább is egy havi tartalék-készlete. Ez úgy érhető el, hogy már szeptem- berben kezdjük a beszerzést, amikor még aligha lesz fűtés, mert előfordúlh:,tnak olyan előre nem látható események, mint bányász-sztrájk, hófúvás stb., melyek a szánszállítást megakasztják. Sajnos, megmaradt, sőt tavaez óta lényegesen fokozódott a szén drágasága, a- mely már jóval az aranyparitáson telül van. Erre nézve azonban éppen most hozzák a fővárosi lapok azt az örvendetes hírt, hogy a nagy bányatársulatok szeptember 1-től 8—10%-kal leszállítják a szénárakat, mit a kisebb bányák is kénytelenek lesznek követni. A széni lényegesen megdrágítja az aranykoronás vasúti szállítási díj, mely mellett 1 mázsa szénnek vasúti szállítása átlagosan 10,000 K, sőt a külföldi szeneknél csak a magyar vasúton 20 000 K is. Legnehezebb kérdés z, hogy milyen szenet vásároljunk. Erre nézve természetesen mindenki azt szeretné, hogy a szén olc®ő is legyen meg jó is. Ez pedig teljes lehetetlen, mert ha valamire, akkor a szénre áll az a közmondás, hogy »olcsó húsnak híg a leve« és tapasztalásból merítve határozottan kimondhatjuk azt az elvet, hogy aki a legdrágább szénnel tüzel, az fűt a legolcsóbban. Ebből ugyanis aránylag jóval kisebb a szükséglet, mint az olősó szénfajtákból, ami csak a vasúti szállításnál és a befu- varozási költségeknél is — melyek a jobb és gyengébb szeneknél ugyanazok — lényeges megtakarítást jelent. Nem is szólunk itt a többi sok jó oldalról, amivel a jobb fajta szénnel való fűtés jár, mint a kevesebb salak vagy annak teljes hiánya, a szagtalanság stb. Nézzük ezt az al pslvat közelebbről és tudományosan megvilágítva. Kétféle szenet ismerünk, úgymint: a barnaszenet és a kőszenet. A barnaszén nem mindig barna színű mint a borsodi szenek, hanem a jobb miaÓBégűek egész fekete színűek, ilyenek a Salgótarján vidéki és a tatai szenek. A barna szenek 3000 -5000 kalo- riájuak és ezek sokkal fiatalabbak, mint a kőszenek, amelyek mindig koromfeketék, keményebbek és kalóriájuk 6000—7500. Hazánkban most, sajnos, csakis Pécs vidékén termelnek kőszenet, ezelőtt pedig még az eiszakitott Zsil völgyében Patro zsény, Lupány és Vulkán bányáiban is voltak kőszeneink. Kalóriával jelezzük a szenek hőfejlesztő képességét éa 1 xalőria alatt értjük azt a hőmennyiséget, amely szükséges ah hoz, hogy 1 kgr. (vagyis 1 liter víz) szoba-fűtésről. hófokát 1° Celsiussal magasabbra például 249 C-roi 25° C-ra emeljük. Ha most figyelembe vesszük azt, hogy a nálunk használatos olcsóbb borsodi szenek átlagosan 3500 kaloriájuak, vagyis 1 kgr. ilyen szén 3500 kíloriát fejleszt, a salgótarj invidókiek (baglyasaljai, salgótarjáni, csibaji stb.) pedig 5000—5200 kaloriájuak : akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy 1000 kalória eléréséhez szükséges (3500 X3 = 10.500) 3 kilogramm borsodi szén vagy pedig (5200 X2 =10.400) 2 kgr baglyasaljai, vagyis a két szénfajtából a súlyarány ugyanazon hőmennyiség eléréséhez 3:2. E szerint 3 mázsa borsodi szénnel elérjüs azt a meleget, amit 2 mázsa bagíyasaljaival, vagy nem egészen V2 0. elsőrendű porosz szénnel, melynek kalóriája 7200 (7200 XI 5 = 10.800 kalória ) Ez az arány kifejezésre jut a szén- árakban is, mert legutóbb a kicsiben való eladásnál 3 mszsa borsodi ezén á 55,000 K = 165 000 K, 2 mázsa baglyasaljai á 75,000 K = 150,000 K volt. Az utóbbi tehát némileg olcsóbb is, nem számítva azt, hogy az 1 mázsával kevesebb szén- szükségletnél megtakarítunk 10,000 K vasúti szállítást és 5000 K befuvarozási költséget. Végül a háznál sokkal kevesebb a fűtéssel kapcsolatos munka. Takarékosság szempontjából azonban igen fontos, hogy a cselédünket arra oktassuk és szoktassuk, hogy a jó szénből aránylagosan — a felhozott példánál 1U résszel = kevesebbet tegyen a tűzre mint a gyenge minőségűből. Hangsúlyoznom kall, hogy a szén- vétel mindenekelőtt bizalmi üzlet. Bizalommal kell lenni a kereskedő iránt hogy valóban azt az értékű, minőségű és meny- nyiségű szenet szállítja-e amit számláz. Viszont ha egyes kivételes esetekben a szén minősége némileg gyöngébb (kissé köves, palás stb.), ebből a vevőnek nem szabid szigorú konzekvenciákat levonni, mert tudjus, hogy a szenet nem gyártják, nem emberek készítik, hanem az földben képződik és így bizony megtörténik,hogy a bányászok ítt-oit kevésbbé tiszta szénrétegre bukkannak. Hiszen azt is tudjuk, hogy a pák maga készíti a kiflijét, zseni léjét ás az még sem sikerül mindig egyformán. Kétségtelen, hogy azok járnak legrosszabbul, akik nem tudnak egy szénfajtánál megállapodni, amely a pénztárcájuk nak, a fűtési berendezésüknek és más ki vánalmaiknak a legjobban megfelel, hanem csupán magtakarítási vágyból sorra próbálják a minél olcsóbb szeneket. Ezeknek sohosem lesz meleg szobájuk és pénzük végre is éppen úgy elfogy, mint az e tekintetben alaposabban gondolkozóké. Legközelebb még szót akarok ejteni a fűiés technikájáról. Jilek Károly. loS^mEK Ä NAGYVILÁGBÓL Külföld. Rettenetes erejű ciklon sepert végig a Kis-Antillákon, amelynek következtében több száz ember elpusztult. — A franciák nemet revánsháborútól félnek. — Megkezdődött a középosztály nemzetközi kongresszusa Svájcban. — Az űj jugoszláv kormány ez eddigi korrupció le-a törésére törekszik. — Befejezték az osztrák vámtarifajavaslat általános vitáját. — Általános sztrájkra izgattak Csehországban. — 900 német katona esett el a marokkói harcokban. Magyarország. Most döntenek a Nép- rajzi[Múzeum elhelyezéséről. — Szeptember utolsó napjáig egyónenkint lehet halasztást kérni a kényszerkölCBÖnre. — A piacokon a közönség bojkottja már érezteti hatását. — 3000 cipészmunbás sztrájkba lépett a fővárosban. — Igen nagy mértékben csökken a főváros hús és zsírfogyasztása. — Az egyetemeken is folyik a beiratkozás. — Uj törvény készül a hazárdkárty ázás ellen. — Veér Imre ellen a rendőrség nem indít eljárást. — Rápolthy Lajos szobrász- művészt tanárnak hívták a konstantinápolyi művészeti egyetemre. — Vasárnap lesz az Orvosszövetség siófoki kongreaz- szusa. — Báró Wlassics Gyula, az Operaház intendánsa, megírta lemondó levelét. — Czeke Aladár honvédezredes agyonlőtte magát. — Dán és holland vajat hoznak be Magyarországba. Az Egri Mükiállítás. Eger, 1924. szept 4, Napról napra több érdeklődés nyilat kozik meg a kiállítás iránt. Ez is azt bizonyítja, hogy az ötlet valóban időszerű, a kivitel pedig vonzó. Nincs is ez idő szarint kiválóbb nappali művészet- élvezet, mint ez. A műit ée jelen elismert nagyságainak szép alkotása után az egri festők képei Között vásárló kedvet érez az ember. Föltárnád benne a nemes kötelességérzet, mellyel a művészet apostolainak tartozik. A művelt ember házának falára nem szín- nyomatok valók, aminőket vásári tucat- árúkból sóznak a műveletlenek nyakára. Az új gazdagok közül újjal mutogatnak azokra, akik valódi festmény nélkül is otthonosnak találják a lakásukat, jóllehet festmény nélkül nincs hangulat, nincs lélek az otthonban. Most van annak az ideje, hogy a lakás megfelelő élesítéséről gondoskodjék, aki kellemessé akarja tenni azt. Most lehet az értékes névnapi njándókokat kiválasztani egy-egy művészi értékű képben, mikor a magyar nyomorúságot fenékig kiürítő magyar művészek pártolása féiíg- meddig hazafias cselekedet is. Már pedig az egri festőmű vészek ecsesja alól nemcsak egy igen sikerűit dolog került ki. Méltók arra, hogy >1 szépet szerető polgártársak áldozatkész-jégét fölkeltsék. A kiállítás még csak hétfőig lesz nyitva. A Magyar Turista Egyesület szeptember 6 - 8-i kirándulása a Bükkbe. Ege^, 1924. szept. 4. A M T. E. értesítette Sümeghy Béla útján az Egri Bükk Osztályt, hogy e hő 6— 8-án kirándulást rendez a Bükkbe. A keleti p. udvarról 6-án d. u 5 órakor indúlnak és esti ll órakor érkeznek Mis- holcra, ahol elszállásolják őket. Az egriek ehhez a vonathoz csatlakoznak Füzes- abonyb an. A kirándűtás részletei: Vasárnap, 7- én: Hámor, Dolkatető. Örvénykő, Szentlélek. Hálás részint a * z -mléleki menedék- házban, részint Ó-Massán. Gyaloglás 5 óra. Hétfőn, 8-án : Csikorgó, Nyárűihegy, Csurgó, Mólysár. Háromkő, T íikő, Vöröskő- forrás völgy e, Kis va sút, Eger.Gyalogiás 7 óra. tsmesssm eacaeses^aacsatgiessi -xssaat SZÍNHÁZ. Fenyes volt Maríházyék őszi kapunyitása. Antónia. Lsngyel Menyhértnek ez a vígjátéka testvére Zilahy Lajos Süt a nap• jának. Mind a kettő jóízű eleven kép az eleiből, amit besugároz a regéoyeaeóg, megtölt a inagyarossäg és kívánatossá tesz a szépség. Nincs azon csodálnivalő, hogy a Vígszínház úgyszólván Fedák Sári szabadságórájáig telt nézőtérrel tudt i előadni szép Toncsikát. Azért tetszik úgy, mert
