Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-03 / 203. szám
Eger, 1824 szeptember 3. szerda. XL1. evf. 203. m, # # # Előfizetési díj postai szállítással I 0p hóra . 35.000 K | Égés* it télévi előfizetést Stegpedévrc 103.000 K nem tosadnnk eU POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A német kormányfő a hitélet mellett. Hannover, M TI. A német katolikusok 63-ik nagygyűlése alkalmából, amelyet augusztus 31-tól szeptember 2-ig Hannoverben tartottak meg, a Katolikus Iskola Egyesület a városháza zsúfolásig telt kupola termében ünnepélyes gyűlést tartott. Dr. Marx birodalmi kancellár, akit a közönség lelkesen üdvözölt, beszéddel nyitotta meg a gyűlést és a többek között ezeket mondotta : — Nem mint birodalmi kancellár, hanem mint a Katolikus Iskola Egyesület elnöke nyitom meg a gyűlést. Üdvözlöm önöket szívből. Mély hálámat fejezem ki ez osnabrücki püspök űr iránt aki évek sora óta az iskola-egyesület igaz barátjának és pártfogójának bizonyult. Katolikus püspökeink tevékenységükkel és minden nemes ügy támogatásával adtak bizony'--*«*•*•* « Már közel a német kölcsön is. London, M. T. I. Angol pénzügyi körökben azt hiszik, hogy a német jóvátétel! kölcsönt szeptember 15-én fogják jegyzésre kibocsátani. London, M. T. I. A lapok közlése szerint a német kölcsönt október 15-én Newyorkban, Londonban és a kontinensen, beleértve Németországot is, egyidejűén bocsátják ki jegyzésre. A kölcsön mintegy 8°/o-os kamatozású lesz. A kölcsön felet valószínűleg Amerika jegyzi; a kontinens egynegyedét Anglia pedig a hátralévő részt. A kölcsön tekintetében nincs semmi kétség. Londonban a kölcsönt az Angol Bank bocsátja ki. ságot meleg odaadásukról. Egyházunk, hazánk is Németországgal szemben. — Az 1911-ik év óta minden katolikus nagygyűlés az iskola egyesület nagygyűlésével volt kapcsolatos. Hannowerben most először gyűléseznek Németország katolikusai és így magától érthető, hogy érzésünk .Hanncwer férfiénak nyugvóhelye falé irányúi, «kinek oly rendkívül sokat köszönhetünk. — Windhorst sirjára gondolok, aki egész életét a nép, a haza és az egyház szolgálatába állította. A birodalmi kancellár ezután az egy ház és az iskola viszonyát hangoztatta Erélyesen ellene fordult a mai idők hitet lenségánek és hangsúlyozta, hogy az is kólák keresztény szellemét fenn kell tar tani. — A kancellár beszédét élénk tét széssel fogadták. Új rangbeosztas lesz a honvédségnél. Budapest, M. T. I. A kormányzó elhatározta hogy a m. kir. honvédség tényleges állományában a rangfokozatokat megváltoztatja, a hadnagyi rangfokozatot megszünteti, továbbá, hogy az alhadnagyok zászlósok lesznek, végű! pedig, hogy az altisztek legkiválóbbjai számára rangosztályba nem sorolt alhadnagyi rar gfokozat létesíiteseék A rangfokozatokat a következőképen osztják be a rang-osztályokba: 1. rangosztály: tábornagy ; 2. gyalogsági tábornok és igy tovább ; 3. altábornagy ; 4. tábornok ; 5. ezredes ; 6. alezredes; 7. őrnagy ; 8. százados ; 9 főhadnagy ; 10. a meglévő hadnagyok ; a zászlósok a 11-ik rangosztálycan sorakoznak. Emberáradat Genfben. Genf, M. T.I. A Nemzetek Szövetsége ülése iránt megnyilvánúlő nagy érdeklődésre jellemző, fcogy szombaton és vasárnap 22.000 ember érkezett Genfbe. A külföldi lapok részéről 200 hírlapíró jött el, hogy kimerítő tudósításokat küldjenek lapjuknak. A figyelem főleg Mac Donald felé fordult, aki — hír szerint — új világ- báke-tervet fog a Szövetség elé tf-rjeBzteni. A palermói katolikus nagygyűlés és Magyarország. Palermo, M. T. I. Stefani. Tegnap nyitották meg ünnepélyesen a hatóságok képviseletével az egyetemes katolikus nagygyűlést. Monsignore Mini igen nagy lelkesedéssel fogadott beszédében négy elismeréssel adózott Magyarország hithűsége iránt. A Bornemissza-cserkészek üdvözlete a koppenhágai győzőknek. Eger, 1924. szept. 2. A magyar cserkészek, mint megírtak, nagyszerű győzelmet arattak a koppenhágai cserkészolimpiászon. A győző* a napokban tértek vissza a dicsőséges külföldi útról s megérkezésükkor melegen ünnepelte őket ez egész főváros. A cserkészteetvériségből kifolyóan az I Egri Bornemiesza-cstrkészcíapat is üdvö- í zólte a győzteseket, a Következő levelet ■ intézvén a cserkészszövetséghez: Kedves Cserkész Testvéreink ! A ma- ! gysr cserkészek nagy küzdelmét elindu- ! lástok pillanatától állandóan éberen fi- ; gyeltük. Győzelmeteket inegilletődve öröm- ! mel olvastuk. Legyen ez a győzelem a Emlékezés az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentöegyesület ötven éves múltjáról.*) Az öröm és a bánat úgy egyeseknek, mint a kisebb vagy nagyobb közösségeknek életében egyaránt váltakozik. Vannak szomorú emlékű dátumaink és vannak olyan napok, amelyekre jól eeik visszaemlékeznünk. A rómaiak például mindenkor »dies nefastus« nak — gyásznapnak tar ották február 23-dibái, amely napon 477-ben Kr. e. Cremera mellett 305 Fahius esett el a veiibeliek fegyverétől. — És nálunk, magyaroknál, ki emlékeznék megilletődés nélkül április 12-dikére, a végzetes muhi-i tatár-ütközet napjára ; vagy augusztus 29. napjára, amikor 1526-ban Mohács mellett törökök ásták meg a magyar nemzet sírját. Ilyen dies nefastus augusztus 13., a világosi fegyverletételnek, október 6, az Eradi kivégzéseknek b legutóbb a trianoni béke aláírásának évfordulója. Egernek, szűkebb hazánknak, is vannak ilyen gyásznapjai. Nem is említve a tatár, a huszita, a Dőzsa-féie lázadás és a török rémes pusztításait és öldökléseit, hogy csak a nagyobb katasztrófákat említsem : 1813. szeptember 11-én, 1814-ben febr. 22-én és aug. 15-én, 1878-ban aug. 31-én és szept. 27-én nagy árvizek ; 1800-ban *) Bresnay Imre vm. tűzrendészet! felügyelő, az E. N. felelős szerkesztőjének ünnepi beszéde a jubiláns díszközgyűlésen. aug. 23-án és 1827-ben aug. 26-án óriási tűzvész pusztított városunkban. E kőt utóbbi katasztrófa mai hozzávetőleges értékben 36 billió 551 milliárd és 904 millió korona kár. Hátha még figyelembe vesz- szük a pénz értékének akkori nagyságát a világháború előtti értékéhez viszonyítva ! Ilyen nagy lűzvész pu-z ílott most ötven esztendeje 1874. jut. 3 án is, amikor a mai Kossuth-tér egész északi vonala : a Rácz Pálné-, a Schärpe-, a Perger- és Teutseher-féle házak mind a tűz martalékai lettek. Ámde nincs olyan bánat, amelyből öröm is ne fakadhatna. Ez a legutóbbi gásznap is üdvösségéé eredményeket hozott. Eger megriadt lakossága ugyanis — ez akkori virágzó Egri Torna-Egylet kezdeményezésére — már hat nappal később, tehát jul. 9-én, népes értekezletet tartott, amelyen kimondották, hogy meg kell aktkítani az önkéntes tűzoltó egyesületet. És az ige hamarosan testté lön, mivel tegnap (aug. 30-án) múlt fél évszázada már meg is alakult az Egri Önkéntes Tűzoltó Egylet 150 működő taggal, sőt szeptember 5 én tisztikarát is megválasztotta. Evvel egyike lett hazánkban a legelső önkéntes tűzoltóságnak s hamarosan virágzó is, amelynek áldásos működése mindjobban éreztette jótékony eredményeit. És itt a köteles kegyelet haDgján emlékezem meg városunk egy érdemes, egy- j szerű po’gáráról, Salamon Antal bádogos ' mesterről és alparancsnokről, aki az egész ötven éven át állandóan szorgalmas, lelkiismeretes működő tagja volt az egyesületnek s az isteni Gondviselés különös kedvezéséből — egyes egyedül — ma is az. Rajta kívül életben vannak még a lelkes alapítók s hosszabb vagy rövidebb ideig példásan működő tagok közül: Al- torjay Sáodor ügyvéd, Bárdos István ny. tisztviselő, Csókás István ügyvéd, Fischer Lajos kereskedő, Jankovics Adolf nyug. várm. ügyész, Jankovics Dezső ny. polgár- mester, Kánilz Dszső takarékp. vezérigazgató, Klein Lipót kereskedő, Liptay Endre Ítélőtáblái ny. bíró, Salamon Miksa kereskedő, Sír Lajos nyug. városi számvevő és Steinhäuser Rafael kereskedő. Valamennyien méltók arra, hogy mint úttörők előtt tisztelettel és hálával hajoljunk meg. Ezt annál inkább megérdemlik, mert ezeknek az úttörőknek sok balitélettel kellett megküzdeniök! Eleinte minden tűzeset lelki megpróbáltatás is volt egyszersmind. Az egyszerű nép gúnyolta, sőt durva, sértő kifejezésekkel illette az érdekében önzetlenül verejtékezőket. Az egyesület levéltári adatai szerint az is megtörtént nem egyszer, hogy tettel bántalmazták az önkéntes tűzoltókat. Annál nagyobb az érdemük, hogy nem csüggedtek; annál jzebb, hogy nem kedvetlenedtek el, hanem — valódi nagy lélekkel — példát adtak a közért vbIó nemes lelkesedésre, sohasem felejtve el gyö- I nyörű jelmondatukat: »Becsületből a közjóért /«
