Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-26 / 196. szám
löQiU ríEFÜJSA».-* 1,924. augusztus 26 a tották meg, alelnökká pádig a magyar Russnyák Rezsőt. s A választások után Gresud abbé, svájci delegátus, a Pax Romans vezértitkára búcsúzott el a magyaroktól, megköszönve a példás vendágszeretötetEzután Glattfelder Gyula emelkedett szólásra éa klasszikus latinnyslves tartotta meg záróbeszédét. Este 7 órakor Te Deutu voít, amelyet Schioppa érsek pápii nuncius nagy segédlettel személyesen pontifikáit. Ezt vacsora követte a Pátria Clubban. Az angol és svájci vendégek 2 napos kirándulásra utaztak a Balatonra. Riport egy csendes kis faluból. Nádujfalu, 1924. augusztus 25 A derült jókedv hangjai váltották fel a cséplőgép bugását, a kasza pengését nálunk augusztus 17-én. A nyár a kedélyes táncvigalmak, barátságos népmulateágok ideje. Ám ez a kedves, arányaiban nagyszabású s jólsikerült táncmulatság, melyet Nádujfalu község szépfekvésü határában a Nádujfa- lui Kőszénbányavállalat rendezett temploma építési költségeinek fedezésére a soksok különféle ilyes nyári szórakozások közül is kiemelkedik A két évvel ezelőtt megnyílt kis bányaüzem, mely fennállása óta már számtalanszor nagyszerűen beigazolta azt, hogy mikép lehet szociális érzékkel, ideális vezetéssel a köz javára is fordítani egy ipari vállalkozást, most csak újabb példáját nyújtotta áldozatkészségének s munka megbecsülésének. Ez a bányavállalat amellett, hogy nagy üzemi beruházásokat — drótkötélpályát 8tb. — létesített s saját fenntartásáért nehéz akadályokat küzdött le Nádujfaiu község lakóinak elismerését váltotta ki nemes eljárásával akkor is, amikor a község részére saját költségén két új harangot rendelt meg s amikor tekintélyes összegeket áldozott a község érdekeiért. A vasárnapi táncmulatságra a környékbeli falvak lakosaiból már kora délután nagy, tarka tömeg verődött össze a völgyben, melynek közepén hatalmas árbocon a nemzeti zászlót lengeti s szél. Körülötte tágas körben zöld gályákká! feldíszített oszlopok. Ezek a kivilágítás céljaira szolgálnak, — világosít fel az egyik rendező szerényen. Mind a 150 munkásnak meg van hagyva, hogy karbidlámpáját hozza magával. Beljebb a hatalmas téren egy-egy kényelmes zöld lugast varázsoltak a szakavatott rendezői kezek. Az egyis büffé, a másik úri közönség elhelyezkedésére szolgál. A zöld pázsiton lócák, asztalok kö- röskörül. A cigány már elhelyezkedett s rá is huzza, de még nem akad közönsége, mert most mindenki a rugőlabda i mérkőzést nézi. Három falu testnevelő j ifjúsági egyesülete vonult ki testületiig futballcsapatával: Nádujfalu, Málraballa és Nemű. A mérkőzés után fényképezőgép elé állanak a festői csoportok. Utána kezdődhetik a tánc. A pénztárosok még na 'dig működnek. Az összes bevétel minden levonás Délküí a nádujfalui templom javításának céljaira megy. A bányavállalat munkásainak belépődíját másfélmillióval váltotta meg. Ezzel együtt az egyik pénztáros véleménye szerint mintegy 3 millió bevételre lehet számítani. Miután kigyönyörködtem magam a táncoló párokban, az egyszerű emberek örömében, a cigányzene remek, magyaros j ritmusaiban, odébb megyek, mit lehet még i látni ? Űgyám ! ma még gulyást is fogunk ! enni — állapi om meg megpillantva a se- I tétlő üstöket, melyekből a vacsora illata csapott f|l kéjesen. Igen finom dolog lesz , ez — kapom a felvilágosítást — minden 1 bányásznak egy adag jó paprikás gulyás i lesz estére, még hozzá teljesen ingyen, a 1 bánya fizeti s bor is amennyi keli. . . 4 S csakugyan, hogy leszállóit az est s abbahagyta egy kicsit a cigány, a táncoló emberáradal tányérozó, kanalazó, vacsorázó tömeggé vált. Kinek-kinek békében, rendben lemérik a maga porcióját A barátságos, zöld sátorban sem unatkoznak ezalatt. Pompás vacsorát szolgálnak fel itt is. A pesti vendégek jól érzik magukat. Nagy társaság van együtt. Bányatulajdonosok, mérnököd, a bánya tisztviselői, itt van a plébános, a jegyzőék, az agilis sportolók az ifjuság vezetői: a tanítók én még sokan a szomszédos falvak értelmiségéből. Viacze Ernő Nádujfalu volt érdemes, neves bírája üdvözli és élteti a bányává! Ialat vezetőit a a fényes társaságot A falu és a város egyetértő kézfogá sának, az őstermelő nép ás a fejlődásthoző ipar találkozásának lehet tekinteni ezt a napot. Nincs senki, aki most kihívó hanggal megzavarná az üde, falusi hangulatot Mily szép és felemelő így látni a falut. Hogy hazafelé készülök, leintenek* hogy várjak még, éjfélfelé zsiványpacae- nye lesz. Reggel, ahogy a nap slőbujt a'aováki hegyek fölött, a föld fiái már ballagtak kaszával fel uj munkára, ki a mezők fele. Cs. Gy KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Hahenberger Mihály dr. budapesti egyet, magántanárt a dbrpaíi egyetem földrajzi tanszékére nyilvános tanárként alkalmazta. — Lengyelország tiltakozik a több éves magyarországi polgárom kiutasítása ellen. — Csehországban katolikus blokk létesítését sürgeti a «Slovak» vezércikke. — Két és fél népig tart a2 út Berlinből Newyorkba az új Zeppelinen. — A Dawes-terv megvalósítása még az idén ! pénzt juttat a francia közpénztárakba. — Magyarország Vasárnap izgalmas gyűlésük volt a vármegyei tisztviselőknek a bpesti vármegyeházán. — Rusziuszkóval helyreáll a Közvetlen vasúti forgalom. — A régi jó hírű magyar kir. posta nesztorai a most folyó egyetemes posta egyleti jubiláns kongresszusnak az elnökei. — Vasútat terveznek Barcsicska Aggtelek között. még ma száz éve, 1824-ben is a harmadik kiküldött: Lánczi József »Septemvir« jött Egerbe, aki az üggyel icupcssolatos «nyomozásokat» befejezte és felterjesztette. A két pör tárgya a szab. kir. jog biztosítása és az úrbéri követelések voltak. Hogy a királyi jóakarat annyiszor megnyilatkozott a város iránt, az föltétlenül Kovác* érdeme. Az eperjesi példa után Eger város közönsége fölkérte Kovácsot, küldené meg arcképét. így jutott Egerbe a harmadik arc kép Végh József egri fiatal ügyvédhez, aki azt átadta a városnak. A pöruek sikertelen állása volt-e az oka, vagy más, nem tudni, de a többíégi határozat a képet a levéltárba tétette. Amit Végh nagybátyja, Kovács János előtt nem 1 hallgathatván el, a sértésre a különben igen szerény, szelíd és önzetlen lelkületű férfiú a levéltárban ma is meglévő, nemes haragtői lángoló következő levelet intézte Végh hez: «Kedves jő Öcsém ! Most közelebbről, Szeptembernek 18-dikán hozzám utasított leveledre utasításul szolgáljon neked és általad Másoknak is, ez: Érsek Eger Városa Nemes Tanácsa a tulajdon tömlöczében levő rabok által, a porkolábnak vezetése alatt vitesse le a nagy képemet a városháza előtt lévő nagy piaczra, és minekutána ott a földre terítették azt, a porkoláb nagy szóval olvassa fel, a képem mellett állván, az ide mellékelt *Sokféle» újságot (XL. szám. Becs. : Szeptember 18-dikán 1832) fenuszóval; azután pedig összetőrstvén és szaggattat- váa azon kép, annak minden darabocskái tűzre vettessenek ott helyben; ebből a tűzi megtiszteltetésből származandó hamut a rabok szorgalmatosén söpörjék össze, és azt nem valamely hamvas korsóba, vagy vederbe tegyék, hanem az Eger folyó vizébe hányják ; hadd vigye !e azt a Tiszába! — ez majd általadja a Dunának, amely azt tovább leviszi Napkelet felé (ahonnan jön szegény földünkre a Világosság!) a Fekete tengerig. Amen. Becs, kedden, Szeptember 25-ikőn 1832. Búcsúzásom Eger városától : \ Hálátlan Haza I még poromat se vigyék kebeledbe, Rád vagyon itt ezélzás Érseki Város Eger. Kováts Jáno3, m. p » Pedig Kovács már 1829-ben megírta végrendeletét, amit ugyan senki sem ismerhetett, és ebben szülővárosának leghumánusabb intézetét: a szegény- és kórházat tekintéiyes vagyonának általános örökösévé tette. Azonban az még sem volt addig sem titok, hogy a városért fárad és hogy 7000 forintnyi kiemelkedő adományával a kórházat addig is gyarapította, hiszen ezen okok miatt kérték a képét ! Azt íb tudták róla, hogy a Széchenyi- mozgalommal kapcsolatban adakozott a magyar nyelv előmozdítása ügyére és a magyar tudós társaság tagja is volt. Kovács még sem változtatott végrendeletén és misor 1834. április 12-éu este 8 órakor meghalt a bécsi agglegény, Eger is megkapta a kancelláriába letett végrendeletről az értesítést Biermann Mihály tői, az elhúnyt egyik kar társától. Kitűnt, hogy az önzetlen férfiú nem vette föl a Pálffyak részéről Ígért összegeket, hanem azokat 12,000 ezüst forintra kiegészítve tanulmányi ösztöndíjjá óhajtotta tenni 16 egri fiú nevelésére. Ebbe a Pálffyak is készségesen beleegyeztek éa 1357-ig kezelte is a Pálffy-család az körökre és fölmondhatatlanúl« betäblä- | zandó követelést Akkor pedig egyesség folytán Eger város vett8 azt kezelésébe. (Hogy milyen kár veit, azt a valutánk megmutatta !) A kórházat és szegényházat tényleg általános örökösévé tette. Az fei is virágzott. És ha egyéb értés nem maradt volna, mint amivé lett: Kovács János érdeme akkor is örökké élhet. Amint megtudta a város, hogy óriási vagyont örökölt, azonnal mély bünbánás- sal hozták ki a szép arcképet az archium- ból és azóta — 90 éve — ott függ a kiválasztott helyeken, amilyenre az 1834. május 11-i díszközgyűlésen a jegyzőkönyvekben megörökített ünnepélyességgel föl- magasztallak. Meg is érdemli!
