Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-24 / 195. szám

2 fcttHI NÉPÚJSÁG 1924. augusztus 24. Az ipartestület nagy fát mozgat. Nagy tervek a jövő évre. — Házszentelés örömei. — Megörökítik a jelent a jövőnek Eger, 1924. aug. 23. Az Ipariestület új székhazában csü­törtökön este újból gyűlést tartott az elöl­járóság, melyen Balkay Béla elnök több bejelentést tett. Tudvalévő, hogy Nagyboldogasszony napján iparos-kongresszus volt Miskolcon, me yen miniszter, Iposz-elnökség és igen­igen sok derék iparos között az egri ipa­rosok is szép számban vettek részt. A küzdelemből is kivették részüket, mert Halmay Sándor titkár a bö adóügyi előadáshoz pótindítványt tett, megfenye­getve az egész késlekedő pénzügyi kor­mányt, hogy ha rendet nem csinál a vá­sári forgalmi adózással, akkor — feljelen­tik a kormányzónál! Az eredeti javasla­tot nagy éljenzéssel fogadta el a kon­gresszus. Ez történt Miskolcon. A tisztességes szándékú ember önér­zetes. Ezt nemcsak Miskolcon mutatták meg az egri iparosok, akik Egerben is nagy dolgokra készülnek. Előbb a szept, 21-ére tervezett házszentelést intézik el. Erre hivatalosak lesznek az előkelőségek i«, akik Istennek hála oiyan megértéssel viseltetnek a kis emberek törekvései iránt, ahogy ennek magyarok között lennie kell. Ezen a házszentelésen, melynek ün- napies része a Minoritáknál nagy misével, s azon a dalkörök énekével is terveződik. Eger, 1924. augusztus 23. Ismét fényes tanujeiét adta az Egri Keresztény Sajtószövetkezet nemes hiva­tásának, jótékonyságának. Mint eddig, most is a közművelődéi céljaira fordította a f. évi augusziushó 18-án tartott köz­gyűlés a szövetkezet jövedelmének leg­nagyobb részét. Nép- és középiskoláinknak és más kultúráhs intézményeinknek tekintélyes összeget juttatott a közgyűlés, hogy a sze­gény gyermekek népiskolai könyvekkel író- és rajzszerekkel, középiskoláink se- gélyzö egyesületei minél több szegény­sorsú növendéket láthassanak el ingyen tankönyvekkel, más kultűrális intézménye­inknek is némi segítségére lehessen. Ebből a 3 millió 100 ezer korona A Vécsei-út lesz a legjobban megépített útja a városnak. Eger, 1924. aug. 23. Közeledik az ősz, a szüret ideje. Aki a harmadévi és a tavalyi szüretre vissza­emlékszik, borzadva gondol arra a sár­tengerre, amely a szőlőhegyekre vezető utakat ellepte. Lovak döglöttek ki a ret­tentő, kocsitengelyig érő sárban, pörök keletkeztek, mert a terméshordó kocsik a bevetett területekre kényszerültek. A sző­lősgazdák a végsőkig elkeseredve néztek szüretjük elé s bizony sokan puttonyban hordatták be egész termésüket, mert alig akadt jőérzésű fuvaros, aki a járhatatlan utakon fuvart vállalt volna. A tanulságok folytán Eger szőlős­gazdái végre komolyan rászánták magukat arra, hogy a szőlőhegyekre járható utakat teremtsenek. Sőt egyes nagyobb szőlő- birtokkal rendelkezők önszántukból és ön­költségükön akartak a tűrhetetlen állapo tokon segíteni. így Legányi Rezső egedi szőlőbirto­kos, maga félmilliárdot áldozott a Vécsei- út kiépítéséhez és körülbelül az űt három­negyedrészén a munkálatokat megcsinál­hatta. Sőt az útátvágások céljaira idegen Farkas Gyula apátkanonok áldaná meg az új házat. De a részleteket még nem lehetett véglegesen megállapítani. Lehetséges, hegy ugyanakkor lefény­képezik az Ipartestület régi nyomortanyáit is — emlékül és megörökítik a mai elöl­járóság tagjait is fényképen, a nagyterem számára. De ezek csak kisebb házi ünnepsé­gek. Balkay Béla elnök nagyobb dolgokat forral. Országos mozgalmat. Ide hozza Egerbe az ország iparosait kongresszusra — ha rajta múlik. Sajnos, hogy az most nem lehetséges, mert a kongresszust már két évre lekötötték. De Balkay Béla nem olyan fából van faragva, hogy be na mu- i tassa az országnak az egri iparosok ha­zafias együttérzését, ha egyszer elvégezte magában. Mégis csak lesz Egerben olyan iparos gyűlés, mint a pin'y. Jön az Iposz. (Az Iparosok Országos Szövetsége) az Úrnak 1925. esztendejének augusztusában és itt fogja tartani a közgyűlését. Hisze n az bizonyos, hogy van már mire büszkének lenniök az egri iparosok­nak. És úgy lehet, hogy a közbeeső 365 napban még lehetőség nyílik arra is, hogy egy iparostanoncotthon alapkőletételét fog­ják megbáműlni az ország iparosai, akik megtanűlták a nagy Széchenyi-tői: Hass, alkoss, gyarapíts! — És a haza fényre derül. összegből a következő intézmények része sültek jótékony támogatásban : Érseki ta­nítóképző intézet 150 ezer, Angolkisasszo­nyok intézete 400 ezer, Cisztercita főgim­názium 400 ezer, Érseki fiű-kereskedelmi iskola 400 ezer, Állami polgári fiú-iskola 300 ezer, Állami főreáliskola 100 ezer, Állami polgári leányiskola 150 ezer, Róm. kßtb. elemi iskolák 200 ezer, Állami elemi iskolák 200 ezer, Iparostanonciskola 200 ezer, Egri Ének- és Zene-egylet 100 ezer, Egri Dalkör 100 ezer, Polgári Dalkör 100 ezer, Kath. Legényegylet 100 ezer, Jegyzői internátus 100 ezer és Siketnémák intézete 100 ezer korona, összesen 3 millió és 100 ezer korona. Ezek a számok igazolják a legjobban az Egri Keresztény Sajtószövetkezet ál­dásos, nemes hivatását. — l. területeket vett meg s a maga szőlőjéből pedig jó darabot, 700 méter úthosszát, ki­vágatott az útépítés céljaira. A sok föld­munkát pedig mind elvégeztette, annyira, hogy a Vécsei-útnak ez a szakasza ma hasonlíthatatlanul jobb a többi útnál. Megirta annak idején az Egri Nép­újság, hogy a város már kiírta a pályá­zatot némely szőlőhegyre vezető út kiépí­tésére. Ezek között van a Vécsei-út is. Tudomásunk szerint fennek az útnak ki­építésére 2 budapesti és egy egri vállal­kozó adta be a pályázatot. De beadvány­nyal fordult Legányi is a városi képvise­lőtestülethez, amelyben közli, hogy a Vé­csei-út kiépítését továbbra is vállalja, még pedig házilag minden számbavehető ha­szon nélkül. Beadványának érdekes ada­tai szerint azért a 700 méteres űthosszért ahol saját szőlőjét kivágta, ellenérték gya­nánt ugyanannyi értéktelen területet kér a várostól a régi úttestből. Hogy pedig a szőlőbirtokosság helyzetén könnyítsen 3 kilométernyi területet készíttet házilag azért a pénzért, amiért az ajánlattevők 1600 métert csinálnának meg. A költségek fizetésére, pedig azt javasolja, hogy azok négy év alatt teljesítessenek, holott az ajánlattevők csupán 16 hőnapig hitelezné­nek. Az ajánlat szerint az űt december végére készülne el, de szüretre a legna­gyobb része az útnak teljesen használha­tó lesz, mert a Legányi által az útra hor- datott sok száz kocsi kő beépítését már legközelebb megkezdik. A legközelebbi városi közgyűlés fog dönteni a beérkezett ajánlatokról, de mi szintén azon caodálkozunk, hogy a Vécsei útra is kiírták a pályázatot, amikor annak legnagyobb része már használható álla­potban van. ahelyett hogy előbb Legányi további szándékáról tárgyaltak volna.. A szőlőbirtokosok édeke, hogy Legá- nyira bízzák most már az útépítés befe­jezését és így erkölcsileg honorálják városa iránti áldozatkészségét. Megjavul az igazságszolgáltatás a megszállott Rajnavidéken. London, Wolff. A Dayli Mayl diplo­máciai tudósítója szerint a megszálló ha­talmak képviselői legközelebb Coblenz-ben értekezletet fognak tartani, hogy a Ríjtia- vidéki szövetsége* katonai bizottságók egyesítéséről tanácskozzanak, már amény- nyire ez egyáltalán lehetséges. Minden megszálló hadseregnél küiön-külön bírás­kodás alapján mondottak ítéletet, ami. a legnagyobb zavarokat okozta. ■a™»»“«-CTmnmmim mm imSUmUm&mm 'SmI Förster, yagy Schulze az ö neve ? Budapest, M. T. I. A főkapitányság ma délben 1 órakor a M. O. T. utján a következő hivatalos jelentést adta ki : Az Erzberger német birodalmi miniszter meg­gyilkolásában való részvétel gyanúja mi­att a főkapitányságon fogva lévő Förster Henriket a mai napon szembesítették az e célból ideérkezett német detektivekkel. A detektívek felismerni vélik a nevezett­ben Schulze Henrik ratfeideui születésű 31 éves kereskedőt, akit a gyilkosság el­követésével gyanúsítanak. Förster tagadja hogy Schulze-val azonos volna. Förster a mai napon további eljárás végett átada­tott a budapesti kir. ügyészségnek. Minek olyasmit csinálni, ami már megvan? Karlsbad, M. T. I. Csütörtökön nyílt meg a zsidó világértekezlet 137 kiküldött jelenlétében, akik 75 zsidó szervezetet kép­viselnek. Az értekezlet elnökségébe többek között megválasztották dr. Rosenbaumot, a zsidó-ügyek litván miniszterét és Gallin szász zsidó alpolgármestert. Az augusztus 17-ón kezdődött értekezlet célja véglegesen rendezni a zúdő megélhetési lehetőségei és megalapítani az állandó zsidó világ- szövetséget. ta^ggar^jg^raFsieaiaaeaegEsgieaaiiai Forgópisztolyt kapnak a pásztorok. Eger, 1924. augusztus 23, A szőlőhegyeket őrző pásztorok óhaj tása részben megvalósulás előtt áll: ön­védelmi célból forgőpisztolyt kapnak . . Vadonatúj forgőpisztolyt, amelyet, szám szerint huszonnyolcat már meg is rendel a város és napok kérdése, hogy a csinof kis jószágok új tulajdonosaikhoz jussanak Hát, ami azt illeti, a derék pásztcrol vegyes érzelmekkel fogadják a pisztolyt ... Ók ugyanis inkább puskát szerettei volna, ami már egymagában is nagyo lendít a pásztori tekintélyen, másrész nyulat is lehetett véle lőni, ha az a vad nyúl a pásztor járásában már igen nagyot alkalmatlan volt a gazdának . . . Viszon a pásztorok ilyeténvalő kielégítésének vadászok örülnek, mert most már maj< csak jobban akad apró vad a szőlők kő zőtt is, mivelhogy a pásztorok a «levorral nem igen tudják azokat elijeszteni. A huszonnyolc revolver ára 10 milii körül van, így bizony ez a kis semmisé elég pénzébe lesz ismét a városnak. N de nem baj, az a fő, hogy most már pásztorok nem félhetnek és lelküsmeret« sebben fogják őrizni azt a kis termés ami megmaradt. Majd meglátjuk:! 3 millió ÍOO ezer korona kulturális célokra. Ennyit adott az Egri Keresztény Sajtószövetkezet múlt évi jövedelméből kultur intézményeinknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom