Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-07-05 / 154. szám

a \ Jbtt&I NEFUJÖÁ'Ö KI 1024. júliusi ö Á^kistályai templom megáldása. Eger. 1924. július 4. utóbbi jóval nagyobb áa mozgalmasabb íe. A borsodmegyei Kietálya község templomát szerdán, az évi búcsú alkalmá­val benedikálta Szabó Antal prépost, ke- recsendi esperes-plebános. A nép szépen rendezett körmenetben { vocúlt a megújított templomhoz, hol a prépost úgy künn, mint benn a templom­ban elvégezte a benedikálás szertartását. Azután szentségtétel, majd az ünnepies nagy mise következett. Az evangélium után P. Németh jezsuita, a mezőkövesdi ház tágja mondotta az ünnepi szent beszédet, . A délelőtti istentiszteletet a szokásos Kör menettel fejezték be. Kistálya hívő népe boldog és büszke szépen megújított templomára és hálás azok iránt, akik áldozatos szívvel így szol­gálták az Urat. Bőhm János dr. prelátus-kanonok, kiaprépoat újra fedette a templom tornyát és tetejét, valamint teljesen megújíttatta egész külsejét, roppant nagy áldozatot hozva, mint kegyúr. A templom belsejét pedig Danassy Gyula plébános festtette ki, szintén nagy áldozatot hozva hitközségének. Az egész templom halvány, enyhe tónusú tempera-festéssel díszített. A szen­tély boltozatán az angyali üdvözletét látjuk aranyos tónusban, mig a hajó ku­poláján Mária meny bemenetelét örökítette meg ezüstösbe hajló uralkodó színnel. Ez i A főkupúa négy boltcikkelyében az evangélisták képét helyezte el. A többi fal­felületen ornamentális kidolgozást látunk. A festés Kuczka Mihály székesfehér­vári templomfestő műve; ugyanazé, aki a mezőkövesdi jezsuita templomot is festette. Ö maga készítette a tervet is, amelyet jóváhagyott a Műemlékek Orsz Bizottsága. A templom belsejének általános ha­tása nagyon kedvező, összhangzatos és áhítatot keltő. A szentély fölötti kupola képe néptelen egy kissé s itt-ott a rajz­ban, perspektívában mutatkozik némi ki- vánni való. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a festőnek és segédjének nagyon gyorsan kellett dolgozniok. Nem egészen két hónap alatt készültek el, úgy, hogy hajnaltól estig dolgoztak, mert a búcsúra készen keilett lenni a mennyezetnek és a falaknak. Ilyen gyors munkánál pedig nem lehet megállani, elmélkedni a tempera- festéssel sem, éppen úgy, mint a freskóval is gyorsan kell dolgozni. A részletek kidolgozása, különösen a falazat alján és a kórus alatt az egész felölet még ezután készül el, valamint a fő- és mellékoltár képeinek kerete, a szó­szék stb. atb. is. Ha teljesen befejeződik a munka, akkor egyházmegyénk egy kedves, szép templommal lesz gazdagabb : a kistályai templommal. Ötven fehér oroszt halálra ítéltek. Varsó. Minszkoen 50 fehér oroszt lázadás miatt halálra ítéltek. A halálra ítéltek között van Vorovszky hetman is. Elindultak a Dobó István cserkészek. Eger, 1924. július 3. Mieden cserkész laghőbb vágya, hogy ott lehessen a nyári nagy táborban. Ez a fénypontja a cserkész munkának. Itt válik el, hogy egész esztendőben miiyen mun­kát végeztek. Éppen ezért nem mindenki vehet részt a táborban. Csak azok, akik jól tanúitak és jól dolgoztak. A 154. sz. Dobó István cserkészcsa­pat tegnap d. u. indult el három hetes állótáborba a Balaton mellé, Szepezdre. Serény munkával készítették elő nyá­ri táborukat, hogy mennél tökéletesebbet, szebbet nyújtsanak. Nagy közönség kisérte ki őket az ál­lomásra. Külön kocsijukon rajta a díszes fölírás : *154. sz. Dobó István cserkész­csapat Eger*. Huszonnyolcán indúltak Dr. Király István parancsnok vezetésével. Ma utazik utánnuk Dr. Nagy János képvi­selőnk, a cserkész-nagytanács tagja és két reáliskolai tanár. Tábori papjuk Nagy Já­nos dr. és Ficzel Antal lesznek. így a tá­borban is lesz mindennap tábori mise. A jövő hét keddjén indulnak utánnuk a 212. sz. Bornemissza Gergely csapat cserkészei mintegy 30—35 en. A két tábor 200 lépésnyire lesz egymástól s a kettőt telefon fogja összekötni. Kívánunk nekik kellemes és hasznos táborozást, hogy testben megerősödve, szellemileg fölfrissúlve jöjjenek vissza kö­zénk. Jő munkát! Újonnan szabályozták « polgári iskolai rendtartást. Eger, 1924. július 4. A kultuszminiszter most adta ki a polgári iskolákra vonatkozó űj rendtartást, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A rendtartás külőn-külÖD foglalkozik — hasonlatosan a középiskolákhoz — a tanulmányi ügyekkel, a fegyelmi ügyek­kel és a különböző vizsgálatokkal ; igen jelentős újítás, hogy a tanfelügyeld hatás­körét kibővítette. így péidáui a tanfel­ügyelő 8 napi szabadság helyett 3 hóna­pig terjedhető szabadságot adhat indokolt esetekben, ugyancsak az ő hatáskörébe fog tartozni ezután a tananyag és óra­rend jóváhagyása. A 15 éven felüli tanu­lók részére a kir. tanfelügyelő, a 15 éven aluliak részére a tanári testület ad enge­délyt magánvizsgálatra. Kimondja a rendtartás, hogy a pol­gári iskolákban is nyilvánosak a jövőben a magánvizsgálatok. Javítóvizsgát a pol­gári iskolákban nem lehet többé három tantárgyból tenni, hanem, mint a közép­iskolákban, c«ak két tantárgyból. Az új rendtartás általában nagy közeledést mu­tat intézkedéseivel a középiskolák rend­tartásaihoz. Az angol kommunista-iskolák megszüntetése. London, M. T. I. Az angol felsőház második olvasás elé utalta a lord Stamm- ves Ford által benyújtott javaslatot, mely kimondaná a kommunisták által fentartott iskolák megszűntetését, mert a kommunis­ták az iskolában a gyilkosság jogos vol­tát hirdették ás isientagadáat tanítottak. . ) Már vásárolják az űj gabonát. Eger, (924. július 4. Az ara tie az egész vonalon megkez­dődött, dőlnek a gazdag, magban bővel­kedő rendek az aratók lábaihoz A csépiás azonban általában még nem kezdődött meg, de máris kötik az új búzát a budapesti tőzsdén. A legújabb hírek azerint az új búzá­ban 236.000 koronán áron történtek kötések. A rozspiacon szintén élénk a kereslet ás a rozs csak valamivel olcsóbb a búza áránál. Itt említjük meg,, hogy az egri piacon még mindig 300.000 koronás búzaárakról álmodoznak a falusi eladók ás az új tőzsdei árakat egyáltalában nem veszik figye­lembe. Pedig nem is olyan régen — nagyon figyeltek rá! No, de majd rászorítja őket erre is a szükség. Esik a lei.. Budapest, M. T. I. A lei értékében folytonos áresés tapasztalható Ez annál feltűnőbb, mert hiszen Románia a háború után területileg is megnagyobbodott. A külföldi piacok is teljes bizalmatlansággal viseltetnek Romániával szemben, ami a román liberális kormány rossz gazdasági, politikájának tulajdonítható. A háború alatt virágzó nagy vállalatok életképessége fo­kozatosan csökken. A commercial törvény megszavazása óta az export rendkívül megnehezedett, mert a- kormány súlyos kiviteli illetékeket állapított meg. A nyers­termékek exportja is leromlott, pedig Ro- Románia gabonaexportja mindig jelentős tényező volt az európai piacon. A xeres- kedelmat teljesen megbénítják a lehetetlen közlekedési eszközök, a korrupt közigaz­gatás és a rossz gazdálkodás. Az a körül­mény is fokozza a külföld bizalmatlanságát Romániával szemben, hogy a kereskedők abban a reményben, hogy a román lei áresése megszűntével értékemelkedés áll be, régi és új külföldi tartozásaikat nem akarják kifizetni. A lengyel márkát kivonták a forgalomból. Varsó, MTI. A lengyel kormány jú­lius 1 én a lengyel márkát teljesen be­vonta a forgalomból és ez időponttól kezdve, mint egységes fizetési eszköz, a zloti van érvényben. Az «emigráns» sajtó Prágában. Prága, 1924. július 4. Az úgynevezett emigráció, amelyet a dicstelenül kimúlt Bécsi Magyar Újság éa a Jövő című szennylapok megszűnése tel­jesen lehetetlenné tett, nem nyugszik.. Már hosszabb idő óta folynak tanácskozások a prágai külügyminisztériumban, amelyek egy újabb magyargyalázó lap megalapí­tására törekszenek. Az újabb emigrációé lap szeptember végén, vagy október elején már meg is jelenik. A laphoz szükséges pénzt Benes, illetve a prágai külügymi­nisztérium ^adja, természetesen avval a világos célzattal, hogy a Prágai Magyar Hirlap-nak minél többet árthasson. Az új emigráciős lap cime «Magyar Sző» lesz,. Főszerkesztői Jászi Oszkár és Kéri Pál lesznek. A lap munkatársai között ott van Ignotus-Weigalsberg Hugő ás Szende Pál is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom