Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-15 / 189. szám

1924. augusztus 15

£<* üi & £l F U J d A ti

más felelni Csak azt kérdjük tisztelettel: Egri ipar-e az, mely csak közvetít? Több- termelés-e ez, vagy konjunktúra? Tisztes-e ez egy érdemekben hajdan duakált iparágnál, vagy lesüllyedés a haudléjövade- !sínhez ?

Az egész ország izmai feszülnek. A korona merevedik. Újjászületik a hitelW»* ***♦» I

Ezt mindnyájan örömmel lessük, várjuk ás már-már mosolyogni is mernénk.

De legyenek olyan szivetek az egri hentesek is velünk tartani és — ne akarjanak most is ugyanannyit keresni 1—2 malacon, mint békében 3—4 öreg sertésen.

A közaiegnyugváa azt várja, hogy az egri árak se múlják fölül a pestieket,

8»m «»<1 'II»

Ä Balgán Botammilzinasa szerb Világításban.

Belgrad, M. T. I. Avala. A külföldön hírek terjedtek el, hogy a Balkánt kom* munista-agitáció veszélyezteti. Ebben a kérdésben a jugoszláv-korraány egyik tekintélye* tagja az Avala munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette:

— Egyes külföldi lapok mostanában foglalkoznak azzal, hogy minő veszélyek fenyegetik a Balkán-államokat az ottani propaganda révén. Valójában arról van sző, hogy a szófiai Sztankoiv kormánynak megszerezzék a nagyhatalmak támogatását a békeszerződésben megállapított katonai létszám felemelésére. A szófiai kormányban az agrár-ellenes akciótól remélik Franciaország és Anglia köreinek rokon- szenvét. A bolgár propaganda az orosz kommunista tevékenység újjáéledését arra használja fel, hogy a Balsánon a bolsevista veszedelem rémét fesse a falra. A A jugoszláv-eseményeket például Radio» csatlakozását a moszkvai internacionáíé- ! hoz egész önkényesen ezzel hozza sáp I csolatba. Kommunista-veszedelem Jtigoszláviéban nincsen.

Mennyi előleget kapnak a városok?

Eger, 1924. augusztus 14,

Á belűgyminiszíer kezét megköti a szanálási törvény abban a tekintetben, hogy mennyi lehet a városoknak átmenetileg adott előleg.

Ez tudvalevőleg 1924. dec. végéig a személyi járandóságok 75, 1925 jan. 1-től az 50 és 1925. június végétől a 30*/«-át meg nem haladhatja. Egernek most július, aug., szeptemberre 480 milliót utaltak ki.

A magyar városok ellátása különben így terheli az államkincstárt.

Budapest 1600, Baja 185, Debreczen 726, Hódmezővásárhely 420, Kecskemét 500, Sopron 380, Szeged 590, Székesfehérvár 270, Ballassagyarmat 70, Békéscsaba 210, Caeglád 180, Csongrád 80, Eger 160, Esztergom 115, Gyöngyös 130, Gyula 160, Hajdúnánás 70, Hajdúszoboszló 65, Jászberény 105, Kalocía 50, Kaposvár 150, Karczag 90, Kiskunfélegyháza 200, Kiskunhalas 120, Kigpyst 140, Kisújszállás 90, Komárom 50, Kőszeg 65, Makó 155, Mezőtúr 135, Nyíregyháza 220, Pápa 115, Pesterzsébet 100, Rákospalota 120, Salgótarján 55, Sátoraljaújhely 90, Szentendre 60, Szentes 170, Szolnok 165, Szombatheiy 200 Turkeve 100, Újpest 280, Vácz 9§, Veszprém 110, Zalaegerszeg 100 millió K havonként.

2

Nem csoda, ha a magyar gazda gond terhes fővel jár s mélyen kotorász a zsebében: miből fizesse a sok adót; miből fedezze a gazdasági, családi költségeket. Istenbe vetett bizalommal akasztja ekéjét »jból az anyaföldbe ; megemeli kalapját az első borozdavetésnál és feisóhajt: Jézus, segíts!

Segítsen is! Ha segít, jobb termésre lehet reményünk ás a jobb termés talán meghozza az erkölcsi aratást is.

Dr. Cs. L.

Olcsó a zsír Egerben?

Eger, 1024. aug. 14.

Panasz-panasz után jut a fülünkbe, moadván :

— Itt az aranyízámíiás, megállapodott a korona, a magasabb fizetést dehogy is kívánjuk, hiszen a békeállapotra vágyunk már régen. De, csak nem tudunk kijönni. Az úgynevezett elsőrendű élelmicikkek árának folytonos emelése minden jószándékot kiöl belölünk.

Ezek között feltűnő a zsírnak és a szalonnának az örökös drágítása, mely már olykor 25%-nyival túlhaladta a fővárosi árakat is.

Hiszen a múlt hétről (aug. 3—10) így szóltak a fővárosi jelentések :

Árak: Prima uradalmi fiatal hízott sertés 27-28.5 -29, prima szedett fiatal hízott sertés , 26.5—27.5, közép hízott sertés 24.5—26.5, könnyű jobbminőségű hízott sertés 23—24, könnyű silányabb hízott sertés 22—23, öreg urasági nehéz hízott sertés 25.5—27, öreg szedett hízott sertés 24—25, zsir nagyban (áru) 36, szalonna (áru) 35.

Ebből az következnék, hogy a vidéki sertésárak ezek alatt legyenek legalább is az odaszállítás és egyéb költségekkel arányosan.

Azonban az egri hentesiparosok igen bőbeszédüen tudják csillapísani a fogyasztók feiingerelt áliapotát, mondván :

— A laikusok azt hiszik, hogy így v::n. Pedig ma minden tanyai újságot olvas (pláne pestit) és tudja az árakat. Aztán az egri hentestől is pesti árat követel és azon alul a világért sem adja!

A valóság pedig egészen bizonyosan ellenkező. Az egri heute« magas árait ismeri a vidék és azért követel túlzott árakat. (Ha ugyan követel. Mert hogy pesti újságot olvasnának a tanyán ? — még Egerben sem nagyon !)

De hát lássuk a szalonnát és a zsírt. Erről így szól a jelentés:

Ä fehérárúpiacon főleg szalonnára volt erős a kereslet, amely 34,000 koronás áron cserélt gazdát, zsír a hét elején minimális kereslet mellett 32,000—33.000 koronás áron köttetett, míg a hét végén a zsir ára a szalonna ára fölé emelkedett.

Ugyanakkor Egerben 38 ezer volt a zsirnakvaló és 44 ezer volt a zsír. Ma pedig már 46 ezer.

Ha a hentestől kérsz magyarázatot; olyan is lesz, aki azt mondja, hogy ő 32 ezres disznót már. Nincs vége a panasznak, hogy milyen keserű kenyér a hentesipar!

A valóság pedig az, hogy 5 milliós befektetés mellett (hetenkint pedig többet szoktak megforgatni) 1 millió tiszta hasznot hoz ki az egri hentes, sőt többet is. (A közüzemtől vásárolt sertéseknél okvetlenül kihozhatták ezt.)

Mutogatnak még fővárosi ajánlatokat zsírra. Mellyel igazolják, hogy y2—1—U/2 ezerrel drágult a zsír. Erre nem is őrdeAz egri testnevelési tanfolyam hallgatói tanulmányútra mennek a Balatonra.

Befejeződött a tanfolyam.

Eger, 1924. augusztus 14.

Szerdán délelőtt 11 órakor az állami polg. iskola tornatermében zárúlt be az a tanfolyam, melynek megnyitását ma két hete részletesen közöltük.

A bezárón megjelentek a végzett hali- tők 39-en, a tanfolyam vezetőségének képviseletében Leöchey Géza testnevelési fö- tanácsnok, a vármegye részéről Puchlin Lajos vm. főjegyző és az előadók.

Leöchey főtanácsnok záróbeszédé után Puchlin Lajos főjegyző intézett néhány lelkes szót a jelenvoltakhoz.

— A szent cél érdestében tartott testnevelő tanfolyamról hazatérve, otthonukban az alkotás vár rájuk. Ebben a köz- igazgatás tényezőinek támogatására számíthatnak, hiszen a közigazgatás képviselői épp úgy kötelesek a szellemi téren való közreműködésre, mint a szellemi vezetésre hivatottak. Az egyetértés fogja megteremni a falu üdvét, aminek érdekében a testnevelést is létrehozták.

Biztosította az új testnevelőket a hatóságok támogatásáról.

A tanfolyam előadói Augusziini Andor vm. testnevelési előadó, Szelepcsényi Géza jár. tesnevelési előadó, Hammel Árpád népmívelósi titkár, Greskovics Lajos cserkész parancsnok és Alföldi Béla tűzoltó parancsnok voltak.

Az egri testnevelési tanfolyam végzett hallgatói Hammel Árpád népművelési titkár vezetésével augusztus hő 18-án tanulmányi kirándulásra utaznak a Balatonra.

A hallgatók megtekin ik útközben Budapesten a Mezőgazdasági és a Néprajzi Múzeumot, a királyi palotát és az Országházat s legelőször Baiatonfüreden állapodnak mog a onnan kirándúlnak a tihanyi apátságba. Majd Szepezdet, Badacsonyt, Keszthelyei, Hávfürdőt tekintik meg és 21-én érkeznek vissza Egerbe.

Öt borsodi bányában beszüntették az üzemet.

Újabb 25‘70-os szénárcsökkenés előtt.

Miskolc. M. I. Számos borsodi szénbánya a rossz konjungtura következtében súlyos válságba került, annyira, hogy üzemüket beszüntették. A kereslet ugyanis olyan csekély, hogy az anyagi áldozatok nem állottak arányban az eladott kis meny- nyiségü szén jövedelmével. A többi bányák 7* üzemredukcióval dolgoznak. A bányamunkások között ilyenformán nagy a munkanélküliség, ami azonban még most, a földmívesmunkák idején nem aggasztó. Illetékes helyen 15—20°/» os szénárcsökkenést várnak. A külföldi szén konkurenciája siettetni fogja ezt az árcsökkenési folyamatos,