Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-12 / 186. szám

t SÖEI Ni 1924. augusztus 12. Megbukott az aranykoronás forgalmi adó. A befizetéseket továbbra is papirkoronában keil teljesíteni — Csak az értékpapír­forgalmi adó kivétel. Eger, 1924. augusztus 11. A pénzügyminiszter visszamenőleg jul. 1 tői kezdve újból szabályozta a forgalmi adók lerovását és kezelését. Evégből a for­galmi adóknak és illetékeknek lerovásáról és kezeléséről julius 2-án kiadóit átmeneti utasításnak az általános-, fényűzést, állat- és cukorrépa forgalmi adóra vonatkozó harmadik részét hatályon kivüí helyezte. Az értékpapír forgalmi adóra az uj rende­let nem terjed ki, csakis az általános-, fény- üzési-, áltat- és cukorrépa forgalmi adóra, amelyeknek úgy bélyegjegyekben való le­rovása, mint készpénzben befizetése julius 1-től kezdődő hatállyal továbbra is a tör­vényes fizetési érték alapján, vagyis papír korona-alapon történik. Az aranykoronás alap a forgalmi adóknál tehát megbukott, mert a kereskedelmi élet elevenségével nem fért össze az átszámítási műveletek nehéz­kessége. Változatlanul hatályban maradtak azonban azok a törvényes rendelkezések, amelyek a forgalmi adók alapjának meg­állapítására, az adó mértékére és a kése delmes befizetés esetén járó havi 10 szá­zalékos adópőtlákra, valamint a forgalmi adónak bélyegjegyekkel való lerovására vonatkoznak. A forgalmi adóknak a felek részéről a városnál vagy községnél, állatvásári ki- rendeltségeknél, állategészségügyi hivatal- •»W t —OS'ISOC'S»»» «»WSSWISWSW nál vagy váíárpánztárnál készpénzben való befizetése továbbra is olyan módon törté­nik, mint eddig. Azokban az esetekben, amikor a forgalmi adókat közvetlenül az állampénztárba kellett befizetni, julius 1 tői kezdve továbbra ii az adóhivatal javára ugyan, de a postatakarékpénztár utján kell a befizetést eszközölni. Minden fizetési meghagyáshoz é* 8gyéb határozathoz, ame­lyet a pőnziigyigazgatőság forgalmi adók, vagy azokkal kapcsolatos adőpótlék, rend­bírság vagy pénzbüntetés befizetése végett kibocsát, a megfelelő számlára szóló posta­takarékpénztári befizetési lapot kell mel­lékelni. Olyan városokbau és községekben, ahol az általános forgalmi adó állami ke­zelésben van, azok, akik készpénzben adóz­nak, adóbevallásukat a kivetési időszak letelte után tizenöt napon belül az illeté­kes adóhivatalnak beküldeni kötelesek. Ugyanebben a határidőben kötelesek egy­úttal a bevallásban kimutatott adóösszeget postatakarékpénztárt befizetési lappal befi­zetni. így keli eljárni a fényüzési forgalmi adónak adóbevallás alapján való befizeté­sénél, valamim minden egyéb olyan eset­ben is, amelyben a fennálló szabályok sze rint az adóhivatalhoz intézett külön beje­lentés kapcsán kell a forg Imi adó befize tését teljesíteni. '••«•••••••«»«••'a***««»»«*** Csak nem kedvetlenült el Mariházy? Az egri őszi idény el is maradhat. Eger, 1924. augusztus 11. Arra a hírre, hogy Mariházy Miklós színigazgató társűlatával szeptemberre és októberre Bajára szerződött el, fölkerestük Bayer Henrik városi t mácsost, aki az eset előzményeire a következőkben világított rá. Az Egri Műkedvelők Köre augusztus 15. és 16. napjára kérte a Városi Színházat. A szinügyi bizottság előzőleg már Mari­házy igazgató levelével foglalkozott.Ebben Mariházy óvást emelt a Műkedvelők azon törekvésével szemben, hogy a Süt a napot a szintársúlat megérkezése előtt mutassák be. A szinügyi bizottság méltányolta is a színművészet érdekeit és nem kívánta Mari­házy társűlatának akadályait szaporítani. A tanács azonban arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az a cél, melynek érde­kében a Műkedvelők sorompóba léptek, nem nélkülözheti a bevételt. Tudvalévőén a népművelési bizottság javára rendezik az előadást. Másrészt a megállapodás a tár­sul - t föllépéseit megelőző két hétre zárja ki az előadások engedályezéíét, a Műked­velők pedig ezt az időhatárt be is tartják. Azt az érvet pedig, hogy ez az egy mű­kedvelő előadás a társulat bevételére ha­tással lenne, a tanácsi nem méltányolhatta, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy a műkedvelők előadta darabokkal még na­gyobb házuk volt a szintársúlatoknak, mint különben. A színháznak a Műkedvelők előadá­sára történt átengedéséről értesült Mari­házy igazgató, de választ arra nem adott. A városi tanács határozata szerint .Mariházy igazgatóval a szerződést a város Mariházy még nem nyilatkozott. j mrgkötheti. Az ügyészt utasították is erre, i Mariházy azonban még máig sem írta azt alá. Eger városa nem veszít azzal, ha a legmozgalmasabb szüret-időben el is ma­radnak a színi előadások. A szinügyi bi­zottság azonban foglalkozni fog a kérdéssel. Eddig tart Bayer Henrik v. tanácsos j felvilágosítása. Mariházy színigazgatónak igazat kell j adnunk abban, hogy egy deficites egri j idény után jobb szerződés után nézett. I Eger közönsége pedig egyáltalában nem ! szolgált rá, hogy a színigazgatók sokat kockáztassanak érte. Az Egri Ügyvédi Kamara hatósága meg­szűnt a szolnoki törvényszék területén. Eger, 1924. augusztus 11. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a m. kir. igazságügymiaisztérium Szol. nokon ügyvédi kamarát állított fel s az egri ügyvédi kamara hatóságát a szolnoki kir. törvényszék területén megszüntette. Ez okból az egri ügyvédi kamara dr. Antal Gyula János, dr. Bonder Ferenc, dr. Brósz Róbert, dr. Gulyás Balázs, dr. Eoczka István, dr. Krémer Gyula, dr. Lévay Imre, dr. Pataky István jászapáti, dr Csizmadia László, dr. Dánáth Li- pőt, dr. Móczár Lajos, dr. Molnár Rudolf dr. Sipos Géza jászárokszáliási, dr. Bathó Károly, dr. Ehrlich Jenő, dr. Gere Jenő, dr. Grüuvald Ármin, dr. Hainzl Artur, dr. Jász Béla, dr. Holló Dezső, dr. Keresztessy Ferenc, dr. Klein Aladár, : dr. Köztesek Pál. dr. Koncaik Bála, dr. Merkl János, dr. Moher Bérnát, Nagy Gusztáv, dr. Nagy Sándor, dr. Neumann József, dr. Oláh István, dr. Pénzes Sándor, dr. Sebes­tyén Miksa, dr. Singer Dávid, dr. Szívós Ferenc, dr. Terényi János, dr. Tarnay Ti­bor jászberényi, Jáno8*y Ferenc tiszasüiyi ügyvédeket, továbbá dr. Csiky Gusztáv, dr. Csikó Sándor, dr. Tóth István, dr. Mező Kálmán dr. Pádár Aladár, dr. Zámbori Pál ügy­védjelölteket kitörölte az Egri Ügyvédi Kamara lajstromából, mmtatatxmemtem&imiB&tstmBBBtmtM b ws A németek bizalma Viarx miniszterelnökbeii. London, Woltf. A Fekete- Vörös-Arany birodalmi szövetség táviratára Marx kan­cellár választ küldött és reméryéaek adott kifejezést, hogy a delegáció munkálatai a megegyezőire vezetnek, amely biztosítja Európa békéjét és a német nép szabadságát. Augusztus 16-án nyitják inog a mezőkövesdi színházat Mezőkövesd, 1924. augusztus 11. F. év május hó eiejéu kezdte meg a Mezőkövesdi Műkedvelők Köre színházának építkezési munkálatait, melyek a podlőziia Ó3 festés kivételévei már teljesen befeje­ződtek. Pár n;p múlva a színház teljesen készen áll és rövidesen megkezdheti nagy­szabású kulturális működését. A Műkedvelők Köre sz ünnepélyes megnyitó előadás határnapját augusztus hó 16-ra tűzte ki. A program a következők­ben van megállapítva : Himnusz. Előadja Gaál István karnagy vezetésével a Mező­kövesdi Kath. Egyházi Énekkar és a mis­kolci 13. gyalogezred zenekara. 2 Ünnepi, beszéd. Tartja dr, Kiszely Pál, köz*égt fő­jegyző, a Műkedvelők Köre alelnöke. 3. Jőzsa R. Ferenc: »Lesz itt feltámadás!« alkalmi színjáték egy felvonásban. Főbb szereplők: Gácóczy Elvira, Lipták Istvánná, Szabó Sárika, Tribusz Aladár, Berci Má­tyás, Moharita László, Bertha Lajos. 4 Her­ceg F.: »Déryné ifjasszony« c. színjáték első felvonása. Főszereplők: Robícsek Ist­vánná, Moharita Lásziőné, Mészár Pál, Czibulás Zsigmond, Somogyi Tibor, Liplák István, dr. Székely Bili, Varga Mátyás. 5. Jőkai-Strauss: A »Cigánybáró« c. klasszi­kus daljáiék második felvonása. A daljá­ték főszereplői: Bózner Ferencaé, Toiler Jánosné, Vatga Mátyásáé, Molnár Mihály, Csimsz Pannika, Varga Mátyás, Somogyi Tibor. Az uj díszletek Sztrányai György, ős a próbák dr. Székely Béla vezetésével serényen folynak. A műkedvelők színházának megnyitó előadása iránt már megyeszerte nagy az érdeklődés. Minden jel arra mutat, hogy as uj színház felavatása országos jellegű kul- turünnepség keretében fog lefolyni. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Románia katonai előkészüle­teket tett a bolgár határon egy bolgár for­radalom esetére. — A nőmet néppárt nem ünnepli a weim m alkotmányt. — Benes még augusztusban találkozik az új szerb külügyminiszterrel. — A negyedik tüdő- vészellenes konferencia megállapította.azt, hogy a tüdővész a védekező országokban visszafejlődik. — A brütmi Nepoleon-leve- lek hírét egy Marek Lipót nevű idegbajos hazudozó találta ki. — A tőt ügyvédek tűrőcizentmártoni kamarája fegyelmit in­dított egy ügyvéd eilen, mert Pozsony nevet haszaái Bratiszlava helyett.. — Gő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom