Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-08 / 183. szám

2 EU Hí tfJSPtiJÉsAti 1Ü24 augusztus 3 A szerb kormány belső és külső politikája. Belgrad, M.T.I. A kormány nyilatko­zata, amelyet Davidovica miniszterelnök a •zkupstina tegnapi ülésén terjesztett elő, a belpolitikáról szóló részben még a kö­vetkező fontos kijelentéseket tartalmazza : A kcrmányjiparkodni fog arra, hogy a ren­det ás a pártatlanságot a közigazgatásban biztosítsa. E célból a pártszellem ellen követelni fogja a törvények legszigorúbb alkalmazását és harcolni fog a korrupció ellen. A külpolitikáról szóló részben a nyi­tni H» Q»M »»» S« fatkozat kiemeli, hogy a kormány a többi állammai és különösen szomszédaival ba­rátságos viszonyt akar fenntartani Jugosz­lávia határozottan vallja azt az elvet, hogy a Balkán a Balkán népeké. Az a mélysé­ges érdekközösség, mely ezeket a népeket összetartja, az a tudat, hogy bármelyikük önállósága ellen megkísérelt akció a töb­bieket is érinti. Jugoszlávia hozzá fog já* rúini közöttük a barátságos kapcsolatok fenntartásához. A kolozsvári minorita templom a római pápa tulajdona lett. Kolozsvár, 1924. augusztus 7. Az erdélyi gör. katolikusok régebben kérték a minorita rendház templomát. Meg­vásárolni nem tudták. A Szentszékhez fordultak. Az időközben folyó konkordátum­tárgyalások úgy alakultak, hogy annak a romániai katolikusokat érintő sikere ér­dekében a minorita-rendre hárult a feladat engedékenységével, a Szentszék segítségé­re sietni. Mivel pedig a minorita-rendnek nem állott jogában kolozsvári templomát, házát elajándékozni, a kérdést úgy látták megoldhatónak, hogy a rend azt rendel­kezésére bocsájtotta a pápának. A pápa pedig ezek után szerződésileg átengedte a kolozsvári minorita-templomot, rendházat és a rend ottani egész vagyonát a kolozs­vári görög katolikus egyháznak. De nem ajándékul, hanem használatra, a pápai ki­zárólagos tulajdonjog fentartásával, ás azon további kikötés mellett, hogy kötele­sek a görög katholikusok a marosvásár- helyi minorita-rendbázat, amelyet régeb­ben lefoglaltak, teljesen kiüriteci, rendbe­hozni és a minorita-rendnek háborítatlan használatra visszaadni. Erdély magyarságát ez a kérdés hosszú időn át izgatta, de ma már, látra a változhatatlant, kezdenek beletörődni abba, hogy az élet és különösen az állami, a po­litikai élet nem áll egyébből, mint folyto­nos koncesszióból. És most egyedül abban bizakodnak, hogy ha a Szentszéknek csak­ugyan sikerült a romániai katolikusok érdekeit kielégítő konkordátumot kötni s az eddigi nyomasztó atmoszférát ezzel enyhíteni, akkor az érzelmi motívumok kissé háttérbe fognak majd szorulni a mu­tatkozó reális eredmények előtt. Készül a vajmárkázási törvényjavaslat. A földművelésügyi minisztériumban készülő vajmárkázási törvényjavaslat oél ja az, hogy a magyarországi tejtermékek külföldi elhelyezését versenyképesebbé tegye. A kivitelre kerülő magyar vaj ugyanis eddig különböző márkák alatt jelent meg az idegen piacokon, ahol igen sok esetben nem ismerik annyira a viszonyokat, hogy helyes megkülönböztetést tudjanak tenni a jó és a gyengébb márkák között Ez az­után gyakran hátrányos a magyar vaj külföldi versenyképességére. Az uj javaslat értelmében a vajkiszál- lító.v kérhetik s föidmiveiásügyi miniszté­riumtól az állami jelzést áruikra. A minisz­térium engedélyt ad arra, hogy a kérvé­nyező cég a magyar állam címerével ellá­tott csomagolásban szállítsa ki a vajat, de természetesen egy szigorú feltétele vau az engedélynek: a gyártás egész menetét ki­váló szakembereknek kelt ellenőrizniük, hogy az állam nyugodtan adhassa a cikkre ! az <3 tekintélyének jelvényét. Mit tudnak a kozákok? Eger, 1924. augusztus 7. Narancsszínű falragaszok hirdetik Eger dtcáin, hogy szombaton és vasárnapon tehát holnap és holnapután délután 5 óra­kor kaukázusi kozákokból álló lovascsapat eddig még nem látott nagy történelmi gya­korlatot és lovasjátékot mutat be. Ezek­ből ki kell emelni a következőket : A kozákok élete lóháton béke és há­ború idején Kardvívás az ellenséggel. Lovasroham. A sebesült kozákot a lova veszi föl és viszi el. Leányszöktetés lóhá­ton. Két kozák katona vágtató lovon gya­korlatokat mutat be. A kozák szájában kardot tartva röpül stb. Mutatnak ezen kívül még vagy húsz különféle érdekes mutatványt vágtató lovon. Budapesten az országos lovasmérkö- zéseken szereplősök óriási főbűnéit keltett. A híres kozák lovasokról nagyon sokat mesélnek. Mily kevés a mese és milyen sok a valóság ezekből, arról most saját szemeinkkel győződhetünk meg. A hazájukból kitaszított kozákok e mutatványokból tartják fönn magukat. A vásártéren az első helyen 20, a másodikon 15, az állóhelyen 10 és gyermekjegyért 5 ezer korona belépő díjat szednek. A városok talpraállítása. IV. Az ügyvitel egyszerűsítése, a lét- számapasztás és az összeférhetetlenség szórványosan talán fognak javulást hozni a városoknak. Da amiben egységesen fog­nak fölszisszenni, az az illetmények sza­bályozása lesz. Az 1912: 58: t. c. följogosította a vá­rosokat arra, hogy az állami rendszerű fizetéseknél magasabb járandóságban és kedvezőbb előléptetési föltételekben része­sítsék tisztviselőiket. Most azután jön az 1924: IV : t. c. alapján a szanálő rendelet. Erről az hír­lik, hogy egy tollvonással fogja törölni azt a régi jogot, amelyet az előbb hivat­kozott törvény megállapít. Lehetséges, hogy voltak esetek, ame­lyekben a kormány joggal rosszalhatta a képviselőtestületek aggodalom nélküli sza- badelvüségét egyes állások túlzott értéke­lésénél. Az is igaz, hogy a szüntelen ma­gyar nyomor a tisztviselőcsztályt védő hangulat ápolását követeli. De nehéz lesz a városok azon érvelésének rést ütni a kormány zárt kapuján, . hogy a rendelet törvényt nem változtathat meg. En­nek a rendeletnek is törvényben a gyö­kere. A városok tisztviselői egyenlíttessék ki azta különbséget, amiből — az államiak- j hoz képest — talán több van nekik, Legye- 1 nek azokkal egy szíuvoualoa. Igazán nincs joguk arraí, hogy fölfelé különböztetnek meg magukat amazoktól. Ellenben jobb lenne, ha sikerülne kiegyenlítietni azt a különbségei, amelyet az államvasűti kedvezmény és a betegso- gély tekintetében nélkülöznek. Ez a kiegyenlítés az egyenlőség én az igazság szempontjából egyaránt jo­gosult. * sss®»^sj^«»»«s»aK8íra!3^^ «««aa« Kommunista, akinek a szabadságra fájt a foga. München, M 7. /. Frank Károly dr. kommunista írót, akit annak idején a Ger­mania sörözőben tartott titkos kommu­nista kerületi gyűlés feloszlatásakor letar­tóztattak és a júliusi kommunista pórben 7 hónapi fogházra ítéltek, tegnap a fog­házból egy fogorvoshoz vitték, ahonnan megszökött. graBHBEBaa BSBKgESHaBsa tsef&tMx&m&ti&mmaxBm KIS HÍREK 4 NAGYVILÁGBÓL Külföld. Az elbocsátott osztrák tiszt­viselők száma a szanálás kezdetétől 67,100, — Az osztrák szanálási tervet a deficit miatt át keli dolgozni. — A Délvidéken még mindig oktalan hajszákkal üldözik a magyarságot — Az oláh hadbíróság egy évi börtönre ítélt egy 13 éves német fiút, mert öt éves korában megmutatta a né­met katonáknak az utat. — Lengyelor­szágban két vonat összeütközésének 59 áldozata van.— Brünnben Napoleon orek lyét födöztek föl. — A bolgár Sztambu- H az ki kormány két politikusa megszökött a börtönből. Újból megkezdték az angol­orosz tárgyalásokat. — A német delegáció átnyújtotta válasziratát a konf-randának, — Pasicsók éles harcot kezdenek az új szerb kormány ellfln. — Nagy kolera vsa Dólindiában. — Görögország kiutasított 19 jugoszláv állaatpolgárt. — Az amerikai repülök megérkeztek Iziand fővárosába. — A marokkói események miatt Da Rivera lemondására számítanak Spanyolország­ban. — A németek egyszerre kívánják a gazdasági és katonai kiürítést. — A radi­kális szárny kerekedik fölül a fascists direktóriumban. — Másfélmilliárd font jó­vátételt követel Románia. Magyarország. Szabó Dezső nekiron­tott Herczeg Ferencnek az Ady-cikk miatt. A B.-Hírlap érdekes vezércikkben foglal­kozik a kérdéssel. — A magyar cserkész­csapat elindult a koppenhágai cserkész világgyűlésre. — A háztulajdonosok meg­ígérték, hogy 75 milliárd erejéig tataroz- tátják a házakat. — Szentesen hadirok­kantünnep lesz, melyre József főherceg is elmegy. — A nyugati pályaudvaron fei- borúlt négy személykocsi. — A Júniusi Bajtársak megünnepelték a kommunista tömlöcökból szabadulásuk évfordúlőját. — Ullmann báró 50 milliót adott a kereske­delmi akadémiának. — Győrött megtartot­ták a második sakkongresszust. — A pincérek bére a békebelinek egyötöde, ezért ők is aranyparitást kérnek. — Pogonyi védője védencének szabadlábra helyezé­sét kérte. — Letartóztattak egy lakáakőz- vetítöt, aki díjakat vett fel, de lakást nem szerzett. — A víz és az aszály Szatmár vármegye egész termését elpusztította. — Rendezik 3z albérleti lakások bérkérdését. — Az erdélyi őrméoység, ha kell, vallása föláldozásával is megvédi magyarságát — Tiszaluc szobrot emelt hősi halottainak. — Zanella Budapesten járt. — A napok­ban jelenik meg a Máv. kiviteli tarifája. — Népszövetségi kölcsönben helyezik el az árvák pénzét. — Hanys dollárok van­nak forgalomban. — Holdanként 4 arany­koronát kér Debrecen a gyakorlóterekért. — Szolyván háborúeílenes tüntetés volt amelyben 3 embert agyonlőttek a csend­őrök. — Mígyarország tizennegyedik lett az olimpiészou. — Őszre visszaállítják a valuták szabad forgalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom