Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-06 / 181. szám
Ára hétköznap 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. augusztus 6. szerda. XLI. évi. 181. sz Előfizetési díj postai szállítással £gg hóra . 35.000 K Égési ét félévi előfizetést Neggedévre 105.000 K ' — nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNAYIMRE. Szerkesztőség s Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. E9 Használna-e a beszéd? Eger, 1924. augusztus 5. Önkónytelenül is ez a kérdés tolul az ajkunkra, mikor azt halljuk, hogy a szociáldemokraták a munkanélküliség kérdésével kapcsolatban ismét a Ház összehívását rebesgetik. Nem akarjuk mi elvitatni azt, hogy munkanélküliség van ; nem akarjuk ennek a kérdésnek jelentőségét kisebbíteni, de mégis kénytelenek vagyunk rámutatni arra, hogy a tervezett Ház-összehivásnak magára a kérdés érdemére nézve semmi hatása sem lenne. Mi történhetnék ugyanis ? A Ház a szociáldemokraták kívánságára összeülne. Szónokai egy pár heves támadást intéznének a kormány ellen. Azután a többség biztosan elnapolná a Házat, abban a helyes meggyőződésben, hogy szavakból senkisem lakhatik jól b a támadások nem teremtenek munkaalkalmat. A munkanélküliség kérdésének újabb megvitatására nincs szükség. Hú zen bármennyire is igyekeznek a szociáldemokraták az országos közvéleménnyel elhitetni, hogy a kormány evvel a kérdéssel nem törődik: az igazság mégis az, hogy a kormányt igenis nagyon élénken foglalkoztatja ez a kérdés; annak minden részletét behatóan tanulmányozta s az arany-költségvetés kereteihez mérten jelentékeny összegű közmunkák elrendelésével akar a munkanélküliségen segíteni. Míg a szociáldemokraták megmaradnak a rakétás szavak puffogtatásánál; míg ezt a kínos és nagyjelentőségű ügyet demagóg célzattal izgatásra akarják felhasználni : addig az éppen őáltaluk oly szivesen támadott népjóléti miniszter nem szavakban adja meg izeknek a rágalmaknak cáfolatát, hanem olyan nagyjelentőségű terv részleteit ismerteti meg, amely alkalmas lesz nagyobb munkáslömegek foglalkoztatására. Először az ármentesítő társulatok részére 6 milliárd korona kölcsönt folyósít az állam, míg ők maguk ezt körülbelül 30 milliárdra egészítik ki s haladéktalanul megkezdik a vízlecsapolő és érmentesítö munkálatokat. Tervbe van véve továbbá az ország életére nézve oly nagyfontosságú közutak javítása, számos nagyarányú állami építkezés, amelyek a posta, az igazságügy és beiügy körébe tartoznak. Az új lakbérne- gyeddel időszerűvé vált a házak tatarozásának kérdése is. Hiszen a háztulajdonosok csak úgy tudták elérni kívánságaik részben való teljesítését, hogy a népjóléti miniszternek kötelező Ígéretet tettek nagymérvű renoválásokra. Ezeknek a közmunkáknak a pénzbeli értéke körülbelül 150 milliárd papir- koronára rúg Oly összegre, amely a dolgozó kezekhez országszerte szétfolyván, alkalmas lesz annak a nyomasztó helyzetnek enyhítésére, amelyben jobb sorsra érdemes munkáetömegek akaratuk ellenére is ezenvednek. Amiket tehát a népjóléíi miniszter mondott, azok nem üres szavak, mert möA 250 millió aranykorona kölcsön magyar része 11.597.250 aranykorona, 2 350.000 dollár. Jegyzési határidő 1924. augusztus 1-től 9-ig. A kibocsátási árfolyam 88°/o. A kötvények dollárra é* arany korocára szólnak és pedig 10-20 -100 és 200 dollárra, illetve a megfelelő összegű aranykoronára. A kötvények kamatozása 7 '/,%; vagyis a befektetett összeg után több, mint netto 8l/»°/o A kölcsön 20 év alatt törlesztetik. A kamatok és kisorsolt .címletek effektiv dollárban fizettetnek. A befizetés történhetik dollárban, fontban, svájci frankban, olasz lírában, Ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Egerváros képviselőtestülete. Ennek egyedüli tárgya volt a népízövstségi államkölcsön jegyzé e a város részéröl. Braun Károly főjegyző, polgármesterhelyettes megnyitotta a gyűlést, napirend előtt kegyelete» szavakkal emlékezett meg Müller Ferenc kereskedő elhunytéról. — Nem Eger szülötte volt, de fiatalon jött közénk, itt házasodott ba egyik tősgyökeres patric'u« családba c minden izében egrivé lett. Tisztes foglslkoaásának körében általános tiszteletet és nagyrabecsülést vívott ki. Élénk részt vett a város társadalmi, közgazdasági és általában közügyeiben e így méltó arra, hogy mindig kegyelete* elismeréssel gondoljunk rá . . . Indítványára jegyzőkönyvben örökítették meg az .emlékét és a családhoz részvétíratot intéz a képviselőtestület. Mivel pedig az igazoló választmánynak az alispán által kinevezett tagja volt: helyének betöltésére fölkérik az alispánt. Elnöklő Braun Károly főjegyző ismertette a közgyűlés egyetlen tárgyát. Rövid és alapos felvilágosítást adott a népszövetségi kölcsönrői s annak reánk eső részéről. Kifejtette, hogy elsősorban erkölcsi kötelességünk a tehetségünk ezerinti jegyzés, különösen a külföldnek kölcaőnünk göttük áll az akarat és szándék, hogy—a köznyugalom biztosítása érdekében, továbbá abból a gondoskodásból kifolyólag, amely a kormányt mindig vezeti a magyar munkáetömegek jólétével szemben — haladéktalanul megkezdjék a már említett közmunkákat s a valóság leghatalmasabb fegyverével cáfoljak meg a szociáldemokraták igazságtalanul hangoztatott vádjait. hollandi forintban, svéd koronában, cseh koronában, osztrák koronában, de lehet magyar koronában is jegyezni. A jegyzési összeg két tételben fizetendő. A kötvények biztosításáúl szolgálnak a vámjövedék, a cukoradó, a cukor után fizetendő kincs- táii részesedés, valamint a dohányjövedék összes nyers bevételei és a sójövedelmek. A kötvényeket a budapasti árú- és értéktőzsdén jegyezni fogják. A kötvények óvadék-képesek és gyáa pénzek elhelyezésére alkalmasak. A kötvényekre a Magyar Nemzeti Bank 75%-os lombard kölcsönt folyósít. iránt tanúsított magatartása után. Rátért azután az anyagi szempontokra e kimutatta a kölcsön biztos voltát s értékállóságát, majd p dig jöved-lmezőségét (8 °/#-os árfolyam jegyzés mellett ?Va % tehát tulajdonképen 8 V* %. mikor az angol piacon például 4Vs°/o a jövedelem.). Miután még a kisebb embereket is I felhívta a 10-20—100 dolláros jegyzésre, ameljeket 75 % os lombard kölcsön mellett is lehet eszközölni: — előterjesztette a pénzügyi szakosztály és állandó választmány javaslatát, jegyezzen Egerváros 500 dollárt a népszövetségi államkölcsönből. Ennek fedezete lenne a házhelyek eladásából befolyó összeg, addig pedig részben lombard ■ kölctönnel egyenlítenék ki. A közgyűlés Elek litván ellenző és Babocsay Sándor pártoló felszólalás# után, névszerinti szavazással, 85 szavazattal 21 ellen elfogadta a javaslatot « felhatalmazta a polgármestert, hogy az összeget a Magyar Nemzeti Bank egri fiókjánál — részben lombért kölcsön felhasználásával jegyezze. Többet nem tudunk adni, kevesebbet nem adhatunk : evvel a meggyőződéssel zárúlt a közgyűlés. A magyar királyság 1924. évi államkölcsön e. A néoszövetséai kölcsön magyar részének kibocsátása. IgerVáros 500 dollárt jegyez a nípszötfetsígi Külcsínre. Eger, 1924. augusztus 5.
