Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-03 / 179. szám
-Ar» hétköznap 1500, v&s&rnap 2000 korona. Eger, 1024. augusztus 3. vasárnap. XL1. évt 179. sa. • Eiötiíetési díj posta] sxállitáaaal E0C bórt . 35.000 K | Egtu is iéiéri elMUetést WNffilcdftvr* 105.000 K > ----- a« fogadónk eL P OLITIKAI NAPILAP. Felelöt szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Licenml nyomda. Telefon szám II. Felhívás. A magyar kölcsön egy darabja a magyar sorsnak. Soha még annyira nem forrott össze az egyes ember élete az összesség, a nemzet életével, mint ma Magyarországon. Minden társadalmi osztály, minden család és polgár legszemélyesebb jóléte, integráns része a közös magyar sorsnak ; aki ezt a sorsot emelkedő útján támogatja és segíti: az a saját erőit gyarapítja, a maga boldogulásának épít szilárd, veszélyt- átló pályát, A magyar kölcsön a magyar újjáépítés, a magyar jövő. A külföld bizalma csodálatos lendülettel állott e gondolat mellé. A külföld, a Nyugat segíteni akar rajtunk. S ez az elhatározás annál értékesebb számunkra, mert nemcsak gazdasági vonatkozásai vannak, hanem politikaiak és kulturálisak is. A történeti magyar állam fennállását szükségesnek tartják azok a társadalmak, amelyek ma a civilizáció élén haladnak s olyan értéknek tekintik a magyar szellemi és kulturális erőket, amelyeket megtartandóknak vélnek a vi lágfejlődés számára. A külföld bízik bennünk; bízik a magyar mezőgazda, iparos, kereskedő, értelmiség és a magyar munkás termelő és teremtő képességeiben és akaratában. Nagy jelentősége van annak, hogy az idegen tőke többszörösen túljegyezte a kölcsönt. Legelemibb kötelességünk tehát, hogy ezt az előlegezett jóakaratot hozzájárulásunkkal megtetézzük A magyar termelő osztályokhoz, amelyek vállukon hordják az egész államépületet, szól elsősorban felhívásom : Jegyezzenek minél többet, talán még erőiken felül is a magyar kölcsönből. Ez nemcsak önmaguk iránt való kötelesség, hanem most már a nemzeti önbecsülés kérdése is. BETHLEN ISTVÁN gróf, miniszterelnök. Küzdelem a kettős keresztért. Eger, 1924. augusztus 2. A trianoni békeszerződés arra kötelezte Romániát, hogy ez erdélyi katolikus püspökségek ügyének rendezésére kössön konkordátumot a Szentszékkel. Ezek a tárgyalások régóta húzódnak a pápa és a román kormány között. A nem katolikus vailásu román király nem kevesebbet kívánt a pápától, mint hogy ruházza fel ez apostoli címmel és annak jellegével. Mi tem természetesebb, hogy a pápa ebbe nem volt hajlandó belemenni, ezzel aztán a tárgyalások megszakadtak. Erre a román sajtó nagy felháborodással válaszol és olyan hallatlan tárgyi tévedésekkel igyekszik álláspontját magyarázni, ami a legképtelenebb tájékozatlanságra, sőt tudatlanságra mutat. A Lupta című, Regatbeli román újság méltatlankodva írja, hogy a pápa megtagadta a román királytól, az erdélyi fejedelmek utódától, (?) a főkegyúri jogot, holott az erdélyi fejedelmek ennek birtokában voltak, sőt a Habsburg-cealád uralkodói is tőlük örökölték az egyházi vagyonok adományozási s a püspökök kinevezési jogát. Ezzel a sötét tudatlansággal egy pillanatig sem akarunk vitázni, mert minden elemi iskolás tankönyv-forgató embernek tudnia kell, hogy az erdélyi fejedelmeknek sohasem volt főkegyúri joguk s igy apostoli czimük — nem is lehetett, mert csaknem mind protestánsok voltak —, ellenben örökölt jogos tulajdona volt a mindenkori megkoronázott magyar királyoknak. Ezt a jogot még szent István királyunk kapta II. Szilveszter pápától s azóta éltek is vele a magyar királyok. Elhisszük, hogy a román királynak nagy fegyver volna most a kezében ez a jog, mert szabadon nevezhetné ki az erdélyi püspököket s kénye-kedve szerint adományozhatná az ősi katolikus egyházi birtokokat. A főkegyúri jog örökléséről ilyen alapon tehát szó sem lehet; legfeljebb arról, hogy a pápa azzal, esetleg újólag adományozva, felruházza Románia királyát. Erre a nagy adományozásra azonban a Szentszék semmi körülmények között sem hajlandó, ami érthető is, mert egy katolikus jogról van sző, amit egy nem katolikus vailásu személy igényel. Ez a kérdés nagyon közelről érdekei bennünket, magyarokat, mert a mi saját tulajdonunk volt nem rég Erdély s benne a püspöki birtokok. Trianon elvette tőlünk ezt az ezeréves tulajdonunkat s Romániának ajándékozta s ez az ország most mindent elkövet, hogy tüzzel- vacsal kiirtson onnan mindent, ami Magyarországra még csak emlékeztet is. Kezébe kerültek anyagi javaink, elvette iskoláinkat, elnémította a magyar nyelv ezer-esztendős szabad használatát, szóval mindent, ami nekünk Erdélyt jelentette. Most mohó étvággyal vetette rá magát szellemi örökeinkre s a magyar kettőskeresztet is a román dinasztia koronázási jelvényei közé akarja iktatni. Végre egy magas helyről jött intés talán lelohaaztja ezt a mohó étvágyat s bár Gyulafehórvá- rott megkoronázták Nagy-Románia királyát, jobb kezébe adták az uralkodói jogart, de hiányzott balkezéből a kettős kereszt : az apostoli királyi jog. Mennyi jóvátételt ismernek már el Németországnak? Berlin, M. T. I. Wolff. A Jővátételi Bizottságnak, a német szolgáltatásokról összeállított legújabb statisztikájával szemben, az adatok emlékeztetnek Areutano tanácsnoknak, az ismert német közgazdásznak, félévvel ezelőtt megjelent munkájára, mely a német szolgáltatásokat 1922. év végéig 4112 millióban számította ki. Németország további önkéntes szolgáltatásai 1923. elejétől kezdve 1924. július 31-ig 540 millió aranymárkát képviseltek, ehhez hozzászámítandó még a megszálló hatalmak részéről a Rajna- és Ruhr-vidé- ken behajtott szolgáltatások, amelyeket közeli egy milliárd aranymárkára lehet becsülni. Az angol tudományos élet gyásza. London, M. T. I. Sir George Beilby, neves chemikus 73 éves korában meghalt. Nemzetközi bányászgyülés Prágában. Prága, M. T. I. Cseh Távirati Iroda. Hétfőn, augusztus 4-én, délelőtt 10 órakor fogják megnyitni Prágában a 27-ik nemzetközi bányász-nagy gyűlést, melyet őven- kint hívnak egybe. A bányászok nagygyűlése a háború óta a harmadik. A szövetségnek 15 állam a tagja; a szövetséghez tartozó bányászok száma több mint 2 millió. Amerikából 72, Belgrádból 14, Franciaországból 11, Németországból 14 résztvevőt jelentettek be. Ezeken az államokon kívül a szövetségnek tagja még Amerika, Hollandia, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Luxemburg és még több állam. SHS ígéret az ó-dombóváriaknak. Belgrád, M.T.I. Dr. Korosec közoktatásügyi miniszter egy ődombővári küldöttséget fogadott. A küldöttséget Bosnyák Antal bunyevác képviselő vezette. A küldöttség autonóm felekezeti iskolák engedélyezését kérte, amely a demokrata s a radikális német pártok, továbbá a magyarság képviselőiből állott. Korosec miniszter kijelentette, hogy az ügyet rögtön áttanúlmányozza és hala- déktalanúl dönteni fog a kérdésben. A küldöttség tagjai remélik, hogy kérésüket a kormány minden valószínűség szerint figyelembe fogja venni. Fejedelmi adomány. Az egri Szent-Fe- rencrendiek telkén közadakozásból épülő »Szt. Ferenc-Otthon* részére a szatmári püspökség pusztshidvégi uradalma egy vágón búzát adományozott.
