Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-04 / 153. szám
Ära hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1824. július 4. péntek. XXL evt 153. ati. Előfizetési díj postai szállítással EOB hőre. . 25.000 K j Egész és félévi előfizetést Negyedévre 79.000 K nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség t Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Korányi plnzBgyminlsztcr JWagyarország pénzügyi helyzetiről. Eger, 1924. július 3. Korányi pénzügyminiszter a nemzet- gjűiés keddi ülésén beszámolt a legutóbbi pénzügyi intézkedésekről. A beszámoló lényegét a következőkben adjuk: Már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy rekonstrukciós kölcsönre van szüksége az országnak. Sokáig azonban nem lehetett erre gondolni a belső és külső politikai körülmények miatt. Az adórendszer kialakulása is rendkívüli nehéz munka volt, mert 1920. őta folyton redukció van az államháztartásban. A személyi kiadások igen nagyok. Ezek a háború előtt 28'4 •/«-át tették az összes állami kiadásoknak, ma ezek teszik 2/s részét. Költségvetésünk, — amely most készül, — alapvető budget lesz, éppen azért szükséges, hogy egészséges pénzt adjunk az országnak. Evvel olyan viszonyokat teremtünk, amelyek lehetővé teszik a vagyonosodéit és a kereseti lehetőségek gyarapodását. így az első feladat stabilizált állapotot teremteni. Ennek első lépése a jóvátételi kérdés rendezése volt. Ez megszüntette a bizonytalanságot az egész vonalon, mert a korona folytonos változása szárnyát szegte minden jőra való törekvésünknek. A stabilizáció megtörténése folytán egyszerűbb és átlátszóbb viszonyok fognak beállani. Meglepetések nem lesznek többé. A korona stabilizációjába nem avatkozunk. Nekünk figyelemmel kellett kisérnünk, hogy a korona mikor kerül természetes helyzetbe, mert csak természetes helyzetben lehet remény arra, hogy abban a helyzetben stabilizálni is tudjuk. Nem az az igazi nagy érdek, hogy a pénz értékét magasra emeljük, sőt ha ez gyorsan történnék, igen nagy gazdasági hátránnyal is járna. Az érdek az, hogy a pénz a lehetőségig stabil legyen, tehát mesterséges eszközök nélkül. És ezt hangsúlyozzuk azért, mert a sajtóban és másutt is hangzottak el olyan gyanúsítások még néhány héttel ezelőtt, hogy a kormány igyekszik javítani a pénzt; később pedig, hogy a kormány a koronát rontani igyekszik. Azután újból azt mondták, hogy a kormány javítja a pénzt. Mindig találtak valami indokolást, amiért a kormány ilyen célzatosan bele akar nyúlni a pénz értékébe. Ilyen belenyúlás egyáltalán nem történt. Ez nem is lett volna helyes. Most látjuk, hogy körülbelül mi az a helyzet, amelynél pénzünk stabilizálódhatott. Számolnunk kell azzal, hogy számos korlátozás is volt és a viszonyok is olyanok voltak, amelyek lenyomták a msgyar pénz értékét. Ha ezek J a korlátozások megszűnnek és a viezo- ; nyok is engednek, a tendencia arra fog I irányulni, hogy a pénz mintegy felugorjék. Ilyen ugrást azonban nem fogunk megengedni, mert az tényleg az egész közgazdaság nsgy hátrányával járna. Hogy hosszú időn át, fél éven vagy egész éven át, bizonyos fokig fog-e emelkedni vagy sem, azt ma még nem lehet megmondani. Kívánatosnak tartja, hogy bizonyos fokozatos emelkedés ez alatt az idő slatt történjék, hogy a gazdasági éiet meg ne érezze. A pénz értékének kérdése a jegybank kezében vsn. A spekuláció a pénz értékét már nem befolyásolhatja úgy, hogy az veszedelmes lenne a közgazdaságra. A pénz forgalma a bankokba vissza fog térni. Ez a hitelviszonyok normális mederbe terelését jelenti. Az infláció is megszűnt. Ápr. elseje őta az állam folyö szükségleteire nem vette igénybe a bankó- prést. A stabil pénzen kívül fontos a hitel is. A múlttal már leszámoltunk; az államcsőd már megtörtént. Az új helyzet alapján új hitelünk támadt, amelynek jele a kölcsön. Aztán még a hitelintézetek betegségéről beszél, majd kijelenti, hogy az állam nem lehet többé hitelforrás. Ami az adók emelését illeti, az egyenes adók befolyását még most is elégtelennek kell mondania. Bár száz százalékkal több folyt be a múlt év első öt hónapjában, az arany költségvetési előirányzattal szemben még sem folyt ba az az összeg, amelyet várhattunk. Ennek oka főleg az, hogy a folyó évre az adókivetések még nem történtek meg. Ezeknek a kivetéseknek most szeptemberig meg kell történniök, úgy, hogy azt hiszem, a bevétel akkor fog jelentékenyen emelkedni, a jövőre nézve pedig most már arra a szisztémára térhetünk át, hogy mindig a kellő időben legyen meg a kivetés. A folyó évben már sokkal biztosabb alapokon is dolgozhatunk, mert most már a jövedelemadó kivetése körül bő tapasztalatokat szereztünk, úgy, hogy annak kivetése most már sokkal jobban fog menni, sokkal inkább el fogjuk érni az igazi jövedelmet. A forgalmi adó emelkedése mintegy 60 százalékot tesz ki a múlt év első öl hónapjával szemben és a költségvetéssel szemben 234 milliót. Azt hiszem, alig van tagja a nemzetgyűlésnek, aki a forgalmi adót szimpatikusnak találná; én a magam részéről egyenesen antipatikusnak tartom, mert meg kell mondanom, hogy a forgalmi adő tényleg hozzájárul az árak emelkedéséhez. Ma azonban ezt az adónemet még nem nélkülözhetjük. A pénzügyi politika iránya az, hogy mentül hamarább pótolhassuk a forgalmi adót az egyenes adók jobn kifejlesztésével és azt hiszem, hogy ez nem is olyan hosszú idő alatt elérhető lesz. Azt hiszem, hogy 1925. január elsejé- tői kezdve tényleg új adórendszert léptethetünk életbe a forgalmi adó tekintetében, mely kombinálva lesz az átalfinyozási rendszerrel. A kisantant konferenciája. Prága, M. T. I. A Präger Presse a kisantant konferenciájáról a következőket írja: A kisantantot azok a szerződések, amelyeket Jugoszlávia és Olaszország, Csehország és Franciaország kötöttek, ép- penűgy nem gyöngítik, mint a későbbi harmadik, amelyet Csehország Franciaországgal kötött, hanem ellenkezőleg erősítik, mert hiszen a kisantant egyes tagjai érdeklődtek a besszarábiai kérdésről. Állandóan azt mondják, hogy ez punktum saliens a kisantant tagjai között. Bizonyos, hogy a konferencián meg fogják vitatni a kisantant államaihoz való viszonyát. Merőben csalatkoznak azok, akik e kérdésben a kisantant tagjai között egyenetlenségre számítanak, ennélfogva, bizonnyal számítani lehet, hogy a kisantant elgyőngűlésébe vetett reményeket el kell temetni és hogy Prágában erősebben fogják hangoztatni a kisaDtant egységét, mint bármikor. Ezt elő fogja mozdítani a nemzetközi politikának számos kérdése is ; ide tartozik az Ausztria és Magyarország által adott biztosítékok kérdése, különösen a jóvátételi probléma. A Népek Ligájának ülése. Lyon. M. T. I. A Népek Ligája Lyonban június 28-án ünnepélyes keretek között kezdte meg hat napra terjedő konferenciáját. A konferencián mintegy 250 tag jelent meg. Magyarország részéről Pékár Gyula, Eöttevényi Olivér és PókaPivni Béla vettek részt a konferencián. Az érdemleges munkát azonnal megkezdték. A főtanács ülésén Apponyi Albert grófot Pékár Gyula helyettesítette, minthogy Apponyi az elnökségnek 3 évre megválasztott tagja és elutazásában akadályozva volt. Pékár Gyulát a magyar delegáció elnökévé választották. Szlovenszkóra vonatkozó törvényjavaslatok a prágai parlament előtt. Prága. Legközelebb a prágai parlament a következő czlovenszkői vonatkozású törvényjavaslatokat fogja tárgyalni: Ipartörvény, a hitbizományok megszüntetésére vonatkozó javaslat, a szlovenszkői perrendtartás módosítása, protestáns hit- tudományi fakultás fölállítása stb.
