Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-22 / 18. szám
2 JÜÜRi WßPÜJSAU 1924 január 22 jUlennyi adósságát csináltál; is fizettet; Hi az egri járásban ? Az egri járásbeli ingatlanok forgalma és a birtokoknak terhei 1923 ban. Eger, <924. január 21. : összesen 1523 esetben és 908,231 470 K Az egri kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság az Eger városának é3 az egri járás községeinek területén lévő telkek múlt évi forgalmáról már elkészítette a rendes évi kimutatást. Mikor ennek hírét halíotiuk, fölkerestük Császy Miklós kir. telekkönyvvezetőt, aki egyike nemcsak a csonka, hanem a nagy Magyarország legkiválóbb telekkönyvezetőinek. A munka tengerében biztos kézzel evező tengerészhez hasonlít. A mai szövevényes birtoktörvények szirtiéi és dagályai között csodálatos érzékkel irányítja csőnekjáí, a telekkönyvi hivatalt. Csak akkor szerzünk fogaimat arról, hogy mennyire megérett a helyzet a napokban szóvátett új telekkönyvi törvényre, ha bepillantunk a telekkönyvi hivatalba, ahol a hitel, tehát a gazdasági élet alapja épiíödik. Megkérdeztük, mennyi esetben cseréit gazdát a telek, adás vételi szerződéssel a járásban? — Vétel és szerződés alapján 747 esetben és 876,731.325 K. értékben történt tulajdonjogi bekebelezés,vagyis ennyiszer írtuk át a telket és az átírt telkeknek ekkora értéke volt. Ezeken kivűl ajándékozást vagy cserét is 173 esetben kebeleztünk be. — Árverés, öröklés és kisajátítás volt e sok ? — Árverés miatt mindössze 5 esetben és 31,500.145 K. értékben volt tulajdonjog bekebelezés. Öröklé* 596 esetben Kisajátítás 2 esetben. — A tulajdonjog bekebelezés így értékben történt meg. — Vázrajzi eldarabolás folytán 119 bírói határozatra, 435 telekkönyvi részlet 800 kath. hold 1437 □ öl mennyiségben, 1187 darabra * sett. Ez p dig átlag alig valamivel több a félholdnál Aprőzódik a birtok. — Volt-e sok adósság ráíratás ? —- Ak 'dt minden napra néhány. Vál- tőhitel biztosítás 401 esetben és 124 300.000 K. értékben, má^ hite) csak 6 » selben és csak 1,625 000 K. értékben fordult elő. Az összesnél többet lesz ki a törlés, habár csak 36 esetben és csak 22,148 000 K. értékben fordult elő, dehát a régi jó koronával csinált adósságokat jelentették ezek. — A forgalmi jelzálogok eladható követelések forgalmi jelentékeny volte? — Volt 185 eset 396,123.121 K. értékben, jogügyletből eredő 5 esetben volt 629.080 K. értékben öröklés is. Ezeknél is sok volt a törlés: 276 esetben 39,328 200 K. értékben. — Pereit követeléseknek végrehajtási zálogjoggal való biztosítására 178 esetben 9,133.929 K. értékben fordult i lő. Ugyanezeknek törlése 52 esőiben 3,111 124 K. értékben. Végrehajtási jog feljegyzése 6 esetben 214 117 K. értékben. Kikötmény bekebelezése 37 esetben fordult eló. Amint ezekből a lélekkel bíró számokból kitűnik, van ma is birtok-vétel és eladás, habár kis összegekkel, van adósság csinálás, de kevés, igen kevés ahhoz, £ogy abból gazdasági életre, föllendülésre lehetne következtetni. A számok is elavulnak a bukfencező korona miatt újévtől Szilveszterig! A pápa segélyakciója * a németországi nyomorgókért. Berlin, 1 924. január 20, A pápa legutóbbi rendeletében, — amelyet az összes nunciaturákhoz intézett, — felszólít minden német püspököt, hogy tevékenyen vegyenek részt a hallatlan német nyomorúság enyhítésében. Főleg élelmiszerek és ruhaneműek gyűjtésére kell törekedni. Aranyalapra helyezik az adófizetést. Eger, 1924. jan. 21. A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amely az adózásnak f. évi január 1-től aranyalapra helyezését készíti elő. A folyó évre szóló kivetéseket inár aranyalapon fogják számítani és pedig a jövedelem és vagyonadót, a társulati adót, az ! igazgatósági tantiemok után járó adót, valamint a földadót és ezeknek községi pótadőit. Papírkoronában számítják továbbra is a házadót, a kincstári hiszonrészesedést és ezek pótlékait. Aranyalapon számítják át a f. év első napjával fennálló adóhátralékokat is. Tanácsos tehát azokat az adóhivataloknál mielőbb befizetni. Az aranykorona-adózásra vonatkozó javaslat ugyanis elkészült s amennyiben törvény lesz belőle, a hátralékokat is átszámítva kell fizetni s így a késedelmes fizetés súlyos következményekkel fog járni. Mit tárgyal a nemzetgyűlés az indemnitás után ? Eger, 1924, január 21. A héten az indemnitás vitáját valószínűleg befejezik. Utána a hősi halottak emlékének megünnepléséről szóló kétszakaszos javaslatot tárgyalják, majd áttérnek a földbirtoknovelia tárgyalására. Ezután a fővárosi felhatalmazási törvény, majd pedig a büntető törvények kiegészítése következik. Ezeket követik azután a ka- | tonai beszállásolásról, katonai nyugdíjról szóló javaslatok Ha azonban a kölcsönt megkapjuk, a tervezett rend felborul s ezek helyett a jegyzőkönyvek tárgyalása kerül sorra. A magyar albizottság elfogadta a jóváteteli bizottság javaslatát London, Reuter. A magyar albizottság elfogadta a jóváteteli bizottság javaslatait. Bethlen István gróf miniszterelnök és minisztertársai a hét közepéig maradnak Angiiéban" Az egész kérdés a jővá- tőteli bizottság elé kerül. A Klotild-palotai tüzvizsgálat eredménye. Budapest, 1924. jan. 21.jU A leégett Klotild-palotában a hatóságok már befejezték a tűzvizsgálatot. A kár félmilliárd és a tüzet vagy rövidzárlat, vagy egy cselédleány gondatlansága okozta. Ülnek a devizácsalók. Budapest, 1924. jan. 21. Az igazságügymiRiPZter a legutóbb megtartott minisztertanács eredményeként parancsot adott az ügyészségnek hogy a pár nap előtt kibocsátott összes deviza- csalókat tartóztassák le. Ennek megfelelően vasárnap reggelre letartóztatták az összes szabadlábra helyezett deviza-csalókat. Az igazságügy- miniszter a legsúlyosabb bűntettnek Ítéli a korona csalást, amely ellen a legszigorúbb eljárásnak van helye. A letartőzíatottak ügyében a védőügyvédek és jogi szakértők egész raja felvonult ugyan, sőt a Magyar-Olasz bank részéről külföldi mumust is mutattak, mindazonáltal a csalóknak el kell venni megérdemelt büntetésüket. Barabas Béla nyilatkozott az aradi volt magyar ellenforradalmi kormányról. Eger, 1924. január 21. Bajáról írják, hogy az erdélyi magyar sajtó egyik orgánuma a Brassói Lapok hosszú interjúban megszólaltatja a háború előtti magyar politikai élet egyik vezető alakját Barabás Bélát. Az egykori függetlenségi politikus jelenleg Aradon ól, mint ügyvéd Nyilatkozatában vázolja egész politikai pálya futását, nyilatkozik a kommun alatti ellenforradalmi kormányról, amely még a szegedi kormány előtt megalakult. A nyilatkozatot különben így közük a Brassói Lapok : — »Tudtommal soha összefüggően nem foglalkozóit még a sajtó a kommun letörésére Aradon alakult ellenforradalmi kormánnyal. 1919. nyarán az Aradot megszállva tartő francia csapatok parancsnoksága feibiztaita a város közéleti személyiségeit, hogy alakítsanak egy legális magyar kormányt, mely velük és az alföldi magyar nép ^segítségével bevonulna velük Budapestre és újra alkotmányos vágányra terelné Magyarország sorsát. Gróf Károlyi Gyula elnöklésével meg is alakult a kabinet melynek tagjai Páimay Lajos dr., Szabó Zoltán, báró Solymossy Lajos, Kintzig János és én voltunk. Szeged és Kecskemét érintésével kellett volna bevonulnunk a magyar fővárosba. Nem leit belőle semmi, mert Mezőhegyesen feltartóztatlak bennünket. — A budapesti szovjet persze nagyon örült ennek és területi engedményeket kinált Romániának kiadatásunkért. Ajánlatát azonban nem vették figyelembe s néhány napi fogvatartás után szabadon engedtek bennünket A kormánynak pedig — amelyből én már akkor kiváltam — megengedte, hogy Szegedre menjen, de időközben Friedrich már átvette Magyar- országon a kormányhatalmat. Aradon rekedtem, irodát nyitottam, mely azonban csak szerényen jövedelmez, de nincs is igényem, csak annyi, hogy anyagiakban másra ne szoruljak. < — Személyes sérelmeim nincsennek, az aradi magyarság sérelmének tartom azonban, hogy Ferdinánd király ittléte alkalmával engem, mint a Magyar Párt fejét nem hívtak meg a díszbankettre, állítólag azért, mert a rendezőség attól félt, hogy magyar ruhában találok elmenni a lakomára.«
