Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-08 / 82. szám
2 EG-AI NÉPÚJSÁG 1924. április 8. Az „Imre királyfi“ szereplői. Eger, 1924. ápr. 7. Április 20-án lesz húsz esztendeje, hogy főgimnáziumunk megkezdette az ifjúsági színdarabok előadását. S úgy evvel, mint abban is, hogy — egy esetet kivéve — a tanári kar egyegy tagja írta a darabot; visszatért a hagyományokhoz. A két évtized alatt persze oly ügyességre, olyan készségre tettek szert e kiváló iskolánk diákjai, hogy szinte ráne- velődtek a színpadra. Ezt mindkét estén, szombaton és vasárnap, egyaránt tapasztalhatta a zsúfolt ház. Joó László VIII. o. t. alakra és arcra, mozgását és hangszinezését tekintve is elsőrangú szemőlyesítöje volt István királynak. A fiatal vér és tűz soha nem tört át a szépen, méltóságosan megjátszott uralkodói jellemen. Szőról-szőra ugyanezt mondhatjuk Fekecs Gábor VII. o. tanulóról, aki a szent- életú Gellértet alakította nem kisebb hatással. Imre királyfit Kapor Elemér VIII. o. és vasárnap az I.—II. felvonásban Murányi Lászlő VIII. o. t. játszotta. Kedves, szívhez férkőző jelenség volt mindkettő s a rokonszenves alak szépsikerű megjátszásához egyaránt alkalmas. Kapor Elemérnek éneke is (III. felv.) nagyon tetszett. A főszereplők között mégis Ba- ranfcovics István VII. o. t. tanúlónak volt legnagyobb sikere Vászoly szerepében. Különben is ez a legdrámaibb alak s a vad indulat és szenvedély pompás sze- mélyesítőt nyert benne és általa. Nyílt színen is többször megtapsolták egy-egy drámaibb jelenetét és II. felvonásbeli szép énekét. Igen ügyes, szépen kidolgozott alakítást nyújtott Szabó István VII. o. t. (vasárnap pedig Hegedűs Gyula VIII. o. t.) Ugyanott ítélték el, ahol ő maga ítélkezett. * A gyöngyösi tárgyalás. Eger, 1924. április 7. Prettenhotfer Ödön kir. tvszőki tanácselnök tanácsa — mint jelentettük — szom baton tárgyalta Gyöngyösön Czifferszki Károly kommunista vésztörvényszéki tag bűnpörét. A tárgyaláson a vádat Encsy Kálmán dr. kir. ügyész képviselte. A tárgyalást Gyöngyös városházának tanácskozőtermébentartották meg. Ugyanez a terem volt a hírhedt vésztörvényszék bűnös tevékenységének a színhelye 1919- ben. Most óriási hallgatóság figyelte a tárgyalást, mely nyilvános volt (nem úgy, mint a mai jogrendet keveslő kommunistáké !!). A Csipkay százados és Welt Ignác üvegkereskedő nyilvános kivégzésének, hatósági jogkört színlelve történt elrende lésével elkövetett 2 rendbeli gyilkosságra felbújtás bűntettében való részességgel, a százados ingóságainak szétosztásával elkövetett sikkasztás én orgazdaság bűntettével vádolt Czifferszki tagadta, hogy ő a halálos ítéleteket aláírta volna. Az oláh megszálláskor Rozett Miksa dr. ügyvéd volt a polgári nyomozó. Eskü alatt vallotta, hogy az azóta kivégzett Nemecz József vallomásának hű felvételéért helyt áll. Már pedig e szerint az ítéletekre Czifferszki sajátkezűleg irta alá a nevét. Ezt különben a bíróság azon tisztviselőinek vallomása is kétségtelenné tette, akik Vászoly szolgájának, Pőcsnak, epizód szerepében. Meg kell még említenünk Ambrus Dezső VI. o. t., aki Ékesének, István király lantosának szerepében ért el nagy hatást az I. felvonásba szépen sikerült énekével. Természetes, hogy a főbb szerepek is csak úgy érvényesülhetnek valójában, ha a mellék-alakok kifogástalanok. Már pedig úgy összevágott minden, mint valami szövevényes gép egész szerkezete. Nem kisebb tehát az érdeme az ilyen szereplőknek. Rusztek Károly VII. o. t, (Marőt), Szabó Gábor V. o. t. (Tarján), Forgách László V. o. t. (Nyék) magyar főurak: Várallyay László VI. o. t. (Vencel, István hadnagya), Kalász Mihály VII. o. t. (Csát, a király lovas legénye), Wág- ner János VIII. o. t. (Lambertus, István udvari papja) mind pompásan illeszkedett az I. felvonás együttesébe. — A II, felvonásban kitűnő Szentirás-olvaső volt Szabó-Jilek Béla VIII. o. t. (Omodé fráter) s a többiek is: Ficzere Rudolf VII., Erdélyi József VII., Hórvölgyi István VII., Szajcz István VIII., Grigássy Pál, Bonda Ernő, Czobor Zoltán én^Elek Jenő VII. o. tanulók, mint Bencés fráterek. — A III. felvonásban sikerült alakítást nyújtott Hamza Gábor VIII. o. t. (Egyed remete) s a vadászok: Grigássy Pál és Hórvölgyi István, különösen pedig Ficzere Rudolf VII. o. tan. Varjú szerepében. Az összjáték kifogástalan, a szereptudás dicséretreméltő, a biztos föllépés, mozgás elsőrangú, az ének- és zenekar minden száma nagysikerű, hatásos volt. A nagy közönség mindkét este lámpák elé hivta a szerzőt és a legnagyobb megelégedést és elismerést vitte megával kedves emlékül a pár kellemes óráról. a halálos ítéleteket látták és akik Czifferszki aláírását azon felismerték. A halálos ítéleteket a kommunisták kicsalták az irattérből és nem adták többé vissza. A hosszú tárgyalás végén a bíróság kihirdette az ítéletet. Czifferszkit csak a sikkasztás és orgazdaság büntette alól mentette fel elévűléB ős bizonyítékok hiányában. A vád többi részében bűnös és őt 15 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. Czifferszki az egész tárgyalás alatt verítőkezett. Az ítélet kihirdetése után katonásan kihúzta magát és megköny- nyebbülten szólt : — Csak 15 év, akkor megnyugszom. Nagyon szépen köszönöm. A szociáldemokrata párt kirendelt védője igen energikus védelemben részesítette a vádlottat. És mikor elhangzott az ügyész főllebbezésének a bejelentése Is, a védő rábeszélésére Czifferszki is bejelentette főllebbezését. Vájjon a tábla ítéletét is meg fogja-e köszönni? Részleges sztrájk a nyomdaiparban A késő déli órákban a nemzetgyűlés folyosóján az a hír terjedt el, hogy a nyomdai munkások sztrájkba léptek. A hírnek csak annyi alapja van, hogy az Atheneum R. T. már hónapokkal előbb bizonyos bérjavitást helyezett kilátásba a munkásoknak, ami most vált volna esedékessé. Mivel azonban a részvénytársaság a vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, úgy látszik, az Atheneum munkásai beszüntették a munkát. A hónapos vásár. Valamivel estek a sertésárak. Eger, 1924. április 7. Tegnap, hétfőn, volt az ápriliei hónapos vásár elég élőnk érdeklődés mellett. Különösen a sertéspiac volt látogatott. Rengeteg sok kis malacot hajtottak föl, sokat megvettek, de sok maradt eladatlanul is. A nagy felhajtás következtében a sertésárak valamivel estek. Megállapítható az is, hogy minél nagyobb a sertés, aránylag annál olcsóbb. Magyarázata ennek az, hogy a szegény, kispénzű emberek csak a kisebb választási malacokat tudjak megvenni. ' Az árak 8 óra után a következőképen alakultak: Választási malac ára 450— 650.000 K páronkint. 10 hetes párja 800,000 —1.200000. három hónapos darabja 550 ezer. 1 pár szép féléves 1.900,000 koro náért kelt el. Volt egy hatalmas anya- disznó is, amit ötödfólmilliőőrt tartott a gazdája. Persze — nem kelt el. A leghitványabb szarvasmarhák ára 7 milliónál, a lovaké 5 milliónál kezdődött. Nagy állatokbah a vásár egész csendes volt. Rengetsg kecske is volt. A kicsinyek ára 170—300 ezer, a fejőseké egy millión felül van. » Rettegések éjszakája. Ároktő, Tiszakeszi és Tiszavalk veszélyben. Eger, 1924. április 8. A Tisza áradása következtében a ti- szamenti községek Alsóborsodban nagy veszélyben voltak. Tiszavalk körgátja még az 1910. évi árvíz rongálásaival volt tele 14 év múlva is. Most, hogy nyakukon volt az ár, még egy belső körgátat emeltek, amely azonban minden pillanatban beszakadhat, mint a régi. Tiszakeszibe Mezőcsátról rendeltek ki 100 embert és 50 szekeret péntek éjjelre a védelem megerősítésére. Ároktőn a lakosság falolküsége akadályozza a sikeres védelmet. Némely helyen az .útmenii telefon oszlopok C3ak egy méterre állanak ki a vízből. Kassáról jelenti a cseh sajtóiroda, hogy Bodrog- szentmáriát egészen elöntötte az ár, csak a templom tornya áll ki belőle. A többi épületet a Bodrog 13 kilométeres áradata elragadta. A királyhelmeczi járásban 220 ház beomlott, 95 súlyosan megrongálódott, 1162 lakos hajléktalanná lett. A nagyka- posi járásban 9 ház beomlott, 6 súlyosan megrongálódott. A nagymihályi járásban 20 ház omlott be és Isokat összeomlás fenyeget. A folyók vízállása egyébként mindenütt apad. SÉn;-:'«» a^eSjy«a<BMaSäSMSBgSB»cSBSBBi A tankerületi főigazgatók hatásköre bővült. A kormányhatősági jogkör átruházásával a főigazgatók hatásköre a következőképen bővült. A főigazgatók joga, hogy a középiskolák egyes osztályaiba a megállapított létszámon felül is fölvehessenek tanulókat. Ók adnak engedélyt arra, hogy leányokat is hallgattathassanak fiú-középiskolába, olyan városban is, ahol leány- gimnázium van. A leánytanulók azonban
